Orfű

1. Orfű Orfű a Baranya megyei Hegyháton, a Mecsek hegység északnyugati „hátánál”, Pécstől 16 km-re elhelyezkedő üdülőfalu. A völgy korábbi öt ősi települése (Orfű, Mecsekrákos, Bános, Mecsekszakál és Tekeres) formálódott az elmúlt jó harminc év alatt – a természeti értékek lehetséges megtartásával, sőt gyarapításával – az ember beavatkozása révén ezerarcú, mégis egységes, Európa szerte ismert üdülőterületté. A 930 lelket számláló település kisvárosnyi (445 hektáros) belterületén lakó-és üdülőövezetek, tavak ( az Orfűi, a Pécsi és a Herman Ottó tó, összesen 113 ha vízfelülettel), erdők, ligetek, parkok adnak helyet a nyári üdülési szezon napi 10-15 ezres vendégseregének, amely hétvégi házakban, panziókban, magánszállásokon, kempingekben és ifjúsági táborokban talál elszállásolási lehetőséget. Az üdülővendégek szórakozását, kikapcsolódását, pihenését és ellátását strandok (köztük az ország legnagyobb feszített víztükrű, 5000 m2-es medencéje, melyet jelenleg építenek át Aquaparkká és a tóból elkerített fürdőhelyek), fejlett kereskedelmi és vendéglátó hálózat, sportpályák, lovardák, Kemencés Udvar, Malommúzeum, zenés és műsoros rendezvények szolgálják. Megnyugtató érzés, hogy a nyári szezonban helyben 24 órás orvosi ügyelet vigyázza azidelátogató vendégsereg egészségét. Az üdülés, pihenés, vízisportok űzése mellett elsősorban a horgászat, vadászat és a környék természeti értékeinek gyalogos, kerékpáros és autós megismerése, bejárása jelenthet kellemes kikapcsolódást.

2. A ”helyi társadalom”Demográfiai jellemzés; a lakosság létszámalakulásának dinamikája Az állandó lakosok száma jelenleg 930 fő. A lakosság korcsoportok szerinti megoszlásának adatait összehasonlítva az országos adatokkal azt láthatjuk, hogy a gyermekek (0-14 év) és a 60 év felettiek aránya alatta marad az országos átlagnak, míg a 14 és 60 év közöttiek aránya meghaladja azt. Ennek valószínűsíthető oka, hogy a beköltözők általában a fiatal felnőtt korosztályhoz tartoznak. E lakosok az öt korábban önálló településrészen élnek, s - különösen az „őslakosok” ma is őrzik „bánosi”, „szakáli”, „ tekeresi” stb. mivoltukat, melyet az egyes településrészek közötti több kilométeres távolság éppúgy segít fenntartani, mint a településrészek különböző intézményi és (részben) infrastrukturális ellátottsága, vagy a különböző nemzetiségi viszonyok, hagyományok. (Korábban az öt falu közül Bánoson csak magyarok, Tekeresen csak svábok éltek, a másik három falu lakossága vegyes volt.) Orfű lakosságának száma ma szinte pontosan ugyanannyi, mint a háború előtti öt falu lakossága volt. A lakosságszám a hetvenes években volt a mélyponton (610 fő), azóta fokozatosan emelkedik. Ennek oka az, hogy egyre többen választják lakóhelyül Orfűt. Igaz, sokan is költöznek el (ennek különböző okai vannak, melynek elemzésére e helyütt nincs mód), de a beköltözők száma évről évre 10-20 fővel meghaladja az elköltözőkét. (A halálesetek száma az elmúlt 10 évben évente 1-3 fővel haladta meg a születések számát.) Jellemző a központi településrész, Mecsekrákos lakossági összetétele. Itt él az állandó lakosság csaknem fele, 310 fő. A 40 évnél idősebb mecsekrákosi lakosokból mindössze öten (két család) számit törzslakosok közé, itt születtek ezen a településen, a lakosság másik jelentősebb része úgy költözött ide. E településrész lakossága növekszik (itt vannak a közintézmények), a másik négy lakosságszáma stagnál. Úgy véljük, a beköltözések-elköltözések aránya a közeljövőben nem változik, a község lélekszáma várhatóan folyamatosan nőni fog. Tekintve, hogy a beköltözők többsége fiatal, várhatóan a születések- elhalálozások aránya is pozitív változást fog mutatni.

3. Kommunális szolgáltatások, infrastruktúra Kifejezetten jónak mondható a község kommunális infrastrukturális ellátottsága. A 232 lakóház mindegyikében, a mintegy 1300 nyaraló, hétvégi ház 80 %-ban van vezetékes ivóvíz, s az ivóvíz-hálózatba bekötött ingatlanok 95 %-a csatornázott. Az önkormányzat az elmúlt évtizedben legfontosabb feladatának tekintette a környezeti állapotok javítását, ezen belül is a szennyvízcsatorna hálózat szinte teljeskörű kiépítését, az ivóvízbázis bővítését és a szemétszállítás és elhelyezés korszerűsítését. Település vezetékes gázhálózata kiépítésre került. A belterületi utak szilárd (túlnyomórészt pormentes) burkolattal vannak ellátva (az útfelújításokhoz az érintett ingatlanok tulajdonosai a költségek 20-50 %-ával járulnak hozzá.) A telefonellátottság jó, az autóbusz-közlekedés Pécsre úgyszintén. Az önkormányzat összesen 265.000 m2 közparkot gondoztat – részben vállalkozókkal, részben közmunkásokkal (ez utóbbival is idényjellegű munkalehetőséget biztosítva nyaranta 7-8 helyi lakosnak.) Nagy gond, hogy az ingatlantulajdonosok egy része nem fordít gondot telke, kertje, és az ingatlannal szomszédos közterület (útszegély, árokpart) gyommentesen tartására, és sajnos jó néhány kisebb-nagyobb közterületre egyáltalán nem érnek oda az önkormányzat emberei sem. Mindez amellett, hogy rontja a község képét, jelentős pollenveszélyt is jelent. A kereskedelmi ellátottság jó, de az árak a helyi vegyesboltokban 20-30 %-al magasabbak, mint a pécsi élelmiszerboltokban, ABC áruházakban.

4. Közintézmények, közélet Az infrastruktúra gyenge pontja a helyi kommunikációs lehetőségek szinte teljes hiánya. Települési kábeltelevízió nincs. Az önkormányzat 1988-ban a lakossági „ párbeszéd” lehetőségeit elősegítve „Orfűi Hírek” címmel helyi újságot indított, mely - sajnos – csak negyedévente jelenik meg, viszont minden orfűi családhoz ingyenesen jut el. Sajnos helyi újság a közelmúltig nem jelent meg, pedig az egyes településrészek távolsága, szétszórtsága miatt a lakosok mind egymással, mind a községi, közösségi intézményekkel is a szokásosnál (és kívánatosnál) nehezebben kerülhetnek közvetlen kapcsolatba. A helyi közintézmények az elvárásoknak megfelelően működnek. A háziorvosi rendelő korszerű, minden szükséges műszerrel fel van szerelve. Az óvoda és az alsó tagozatos iskola jó színvonalon látja el feladatát; a felső tagozatos tanulók a szomszédos Abaligetre és Pécsre járnak iskolába. A lakosság túlnyomórészt katolikus vallású; a település az abaligeti egyházközséghez tartozik.

5. A Polgármesteri Hivatal a helyi lakosok ügyeinek intézése mellett a mintegy 1500 üdülőingatlannal kapcsolatos feladatokat is ellátja. Az önkormányzat az elmúlt jó fél évtizedben rengeteget tett a település, elsősorban a kommunális szolgáltatások, az infrastruktúra fejlesztéséért; megtörtént több kilométer belterületi út javítása, portalanítása, megvalósult az ivóvízbázis kibővítése, kiépült a község szinte egész területén a szennyvízcsatorna-hálózat, elkészült egy új, korszerű szilárdhulladék-gyűjtő telep, kerékpárutak és közparkok létesültek, az egészségprogram keretében épült egy tornaterem. Mindezek mellett nem maradt elég energia, figyelem a helyi társadalom állapotára, és a sajnos elvétve és egyre ritkábban jelentkező - lakossági kezdeményezések fölkarolására. Egyre nyilvánvalóbb azonban a közösségi gondolkodás, a hagyományos faluközösség iránti igény. Ennek kielégítése mindannyiunk feladata: önkormányzaté, helyi lakosoké, sőt, talán még az üdülőtulajdonosoké is. Nem biztos, hogy a fentiekből kiderült: Orfűn nemcsak üdülni, de élni, lakni is jó. Ha a jövőben is együtt, harmonikusan fejlődnek az üdülőterületek és a hagyományos településrészek, az épített környezet és a helyi társadalom , és ha mindez párosul a természeti értékek védelmével, megőrzésével, Orfű mint üdülőterület és mint lakóhely is egyre ismertebbé és kedveltebbé válik.

6. Életkörülmények, szociális helyzet A községben állandó munkahely sajnos nem sok áll rendelkezésre a munkaképes korosztály számára. A legnagyobb munkaadó az önkormányzat; a köztisztviselők és közalkalmazottak együttes száma 25 fő, a fizikai dolgozóké 5 fő. A vízmű helyi kirendeltsége 6 fő, a Idegenforgalmi vállalkozások 16 fő helyi lakost foglalkoztatnak állandó jelleggel s néhány vállalkozónak is van 1-2 fő állandó alkalmazottja. A foglalkoztatási helyzetet javítja, hogy a közeli nagyvárosba Pécsre sokan járnak be dolgozni (kórházi főorvos éppúgy, mint segédmunkás), s hogy az idegenforgalmi vállalkozások is igényelnek munkaerőt, igaz, csak idény-jelleggel. A település ipari tevékenység nem folytat. A rossz termőföldi adottságok miatt (az átlag AK-érték hektáronként mindössze 4,6) kevesen élnek a mezőgazdaságból. Mindössze négy fő gazdálkodik „főállásban” s alig több ennél a piacra „másodállásban” termelő őstermelők száma. Minden tizedik család egészíti ki jövedelmét nyáron lakása egy részének kiadásával, bár a fizetővendéglátás elsősorban az üdülőterületekre jellemző. A regisztrált munkanélküliek, álláskeresők száma 4 fő.

7. A lakosság általános anyagi és szociális helyzete - az idegenforgalomhoz kapcsolódó idénymunkák, alkalmi munka - lehetőségek révén - valamivel jobb mint a környező településeken.

8. Rendelkezésre állási támogatásra 16 fő jogosult, ebből 14 főt foglalkoztatunk az „Út a Munkához” kormányzati program keretében, az alábbi megoszlásban: • 11 fő közterületek fenntartása • 1 fő konyhai kisegítő alkalmazott • 1 fő A Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás alapfokú Szociális Intézményének Mikrotérségi Központjában - szociális segítő • 1 fő Tourinform munkatárs • Közfoglalkoztatás „segély helyett esélyt” ad azoknak akik RÁT-ban részesülnek. A munkalehetőség biztosabb megélhetést, jövőképet ad számukra, azzal, hogy hasznosak lehetnek környezetük és családjuk számára. ugyanakkor 2 fő egészségi állapotára tekintettel sajnos nem tudta a munkát vállalni.

9. Településünk részt vesz a Pécs Európa Kulturális Fővárosa „Új munkahelyek a sikerért” elnevezésű regionális munkaerőpiaci programban 1 fő foglalkoztatásával.

10. Orfű központjában Turisztikai Desztinációs Menedzsment alakul, a pályázatot már benyújtottuk, jelenleg hiánypótlási stádiumban vagyunk. Reméljük a Menedzsment kialakításával a munkaerő állományához is kapunk támogatást.

11. Orfű Központja volt a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás foglalkoztatási paktumnak. A paktum első éves működését két részre bontható: az első amely „önerőből” pályázati lehetőség nélkül, a második pedig pályázati támogatással kerül megvalósításra. A Paktum 2008/2009. évi legjelentősebb rendezvényei: • Irányító Csoport ülés (2008. 09. 10.): OFA pályázat beadásáról döntés ; Paktum Logo elfogadása • Szűcs Erika Szociális és Munkaügyi Miniszter Látogatása (2008. 09. 17.): Paktum bemutatása • Pályaválasztási rendezvénysorozat: (2008. 10. 1. – 11. 30. 6590 fő): Állásbörze kb. 2000 fő részvételével ; Pályaválasztási kiállítás 2500 Fő ; Fórum a hiányszakmákról (pedagógusok, munkáltatók, kamara, DDRMK részvételével 60 fő) ; Üzemlátogatások szervezése (HAUNI, kamara, kb. 300 fő) ; Nyitott műhelyek (280 fő) • Munkáltatói Fórum (2009. 02. 26. 65 fő): Válságkezelési lehetőségek ; Pályázati lehetőségek ; Munkahelymegőrzés • Work Shop (2009. 03. 31. 25 fő): A leghátrányosabb réteg munkába vonásának lehetőségei (RÁT) ; Közfoglalkoztatási tervek ; Családsegítő szolgálatok szerepe ; Orvosi alkalmassági ; Stb.

12. Work Shop (2009. 04. 09. 40 fő): Egészségkárosodott emberek munkába állításának lehetőségei • ORSZI minősítési rendszere ; TÁMOP 1.1.1 ; Pályázati lehetőségek ; Civilek, munkáltatók szerepe RÁT-s lehetőségek • Work Shop Civil Fórum (2009. 04. 16. 40 fő): Közcélú munka lehetőségei, RÁT-sok ; Roma foglalkoztatási lehetőségek ; Közhasznú foglalkoztatási lehetőségek • Pályaválasztási együttműködés: A hátrányos helyzetű fiatalok felkarolása a DDRMK, a Baranya Megyei Pedagógiai Szolgálat és a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ közreműködésével (2009. 04. 22- folyamatos) • Szakmai bemutatók szervezése, tájékoztatás a hiányszakmákról, pályaválasztási tanácsadás tervezett létszám 300 fő. • A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Stratégiában megfogalmazott programok közül három működik: MENTOR Tanári Program (PATRÓNUS) 100 fő bevonásával ; EKF 2010 humánerőforrás fejlesztés 150 fő bevonásával ; Termelőiskolai program 100 fő bevonásával ; Grafiti mentes város tranzitfoglalkoztatási program. • Csatlakozási szándéknyilatkozatot nyújtott be: BAT Pécsi Dohánygyár ; Mecsek Tours utazási iroda ; Baranya Megyei Vállalkozói Központ ; Szociális Háló Egyesület ; ROISZ és ROISZ Bt.

13. A Pécsi Kistérség területén található Orfű lakókörnyezetét mind élhetőbbé kívánja tenni – úgy infrastrukturális, mint foglalkoztatási szempontból - nemcsak a helyi lakóközösség hanem az idelátogató turisták, nyaralók számára, ez pedig egy jó közösségi összefogással, és közös akarattal valósítható meg, párosítva a természeti értékek védelmével, megőrzésével. Bízom benne, hogy az elmondottakból kiderült: Orfű mint üdülőterület és mint lakóhely is egyre ismertebbé és kedveltebbé válik, ezzel együtt Orfűn nemcsak üdülni, de élni, lakni is jó.