A szőr és szőrtüsző

1. A szőr és szőrtüsző

2. A szőrzet az egyedfejlődés során három formában jelenik meg: Lanugo fetalis – a magzati élet 3. hónapjától kezdve fejlődik, az 5. hónapban éri el fejlettsége tetőfokát és az utolsó magzati hónapban kihullik. Lanugo postnatalis- születés után kifejlődő pehelyszőr (lanugó), amelyet egyes helyeken később terminális szőrzet vált fel. A tenyér, talp, az ujjak tenyéri felszíne és a terminális szőrzettel borított helyek kivételével az egész testfelületen megtalálható. Terminális szőrzet- már újszülöttkorban megvan a haj, szemöldök és a szempilla. Más helyeken a terminális szőrzet csak később jelenik meg.

3. Ilyen: • szeméremszőrzet, mely férfiaknál a has középvonalában legalább a köldökig felterjed, nőknél háromszög alakú • hónaljszőrzet • szakáll, bajusz • orrnyílás, fülnyílás szőrzete – későbbi életkorban Bár az egyes szőrtípusok különböző méretűek, felépítésük azonos, valamennyi szőrtüszőben foglal helyet. Az epidermisz rétegei betüremkednek az irhán keresztül a subcutisba, rendszerint annál mélyebben, minél nagyobb a szőr- vagy a hajszál.

6. A csőszerű szőrtüsző legalján három egymástól elkülönülő réteg figyelhető meg: • Külső gyökérhüvely – bazális és tüskésrétegből keletkezett • Belső gyökérhüvely – szemcsés, fénylő- és szarurértegnek felel meg • cuticula (bőröcske) – fogazatszerűen kapcsolódik a hajszálhoz A belső gyökérhüvely és a cuticula csak a szőrtüsző alsó részén fordul elő, a felszín felé haladva fokozatosan eltűnik. Ennek a bőr felszívó szerepe szempontjából van nagy jelentősége, mert a hatóanyagok a szőrtüsző nyílásain keresztül a bőr mélyebb rétegeibe könnyen bejutnak.

9. A hajhagyma a szőrtüsző legalsó, gömbölyűen kiszélesedő vége, mely a kötőszöveti eredetű hajszemölcsöt veszi közre. A hajszemölcshöz vérerek, idegek futnak. A hajszemölcs feletti részen a bazális réteg sejtjeihez hasonló, gyors osztódásra képes sejteket figyelhetünk meg, ezek a mátrix sejtek. A mátrix sejtek feladata a szőrszálak képzése, tápanyagellátásuk a hajszemölcs vérellátásától függ. A mátrix sejtek nagyon érzékenyek, gyors anyagcseréjűek (csak a csontvelősejtek anyagcseréje intenzívebb). Ezért érzékeny a hajképzés minden ártalmas hatásra például toxinokra, radioaktivitásra, citostaticumokra (sejtosztódást gátló anyag). A mátrix sejtek között melanociták találhatók, melyek melanint adnak le a hajhagyma sejtjeinek. • Őszülésnél abbamarad a melanin termelése vagy tönkremennek a melanociták. • Fehér hajat eredményez a levegőhólyagocskák központi elhelyezkedése is. • Albinóknál a melanociták enzimhiány miatt nem termelnek pigmentet. A mátrix sejtek helyzetüknek megfelelően differenciálódnak és a szőrszál három rétegét hozzák létre:

10. Medulla (velőállomány)- lazán rendezett, kerek vagy korong alakú sejtek oszlopaiból áll. A sejtek keratin filamentumokat, melanoszómákat, vakuolumokat és granuláris anyagot tartalmaznak. Vékony hajszálban nem figyelhető meg. 2. Cortex (kéregállomány) – a szőrszál 75 – 80 %-át képezi. Keratinfilamentumokból áll, melyek szabályosan szerveződnek: • Egy elemi keratinszál egy képzeletbeli hengerpalást mentén feltekeredik. Három elemi keratinszálacska protofibrillumot alkot. A keratinszálak közötti teret alapállomány tölti ki. • A protofibrillumok kábelszerűen mikrofibrillummá szerveződnek. A 11 protofibrillumból 2 központi helyzetű, 9 a periférián található. A protofibrillumok közti teret kocsonyás alapállomány tölti ki. • A szőrszál vastagságát attól függ, hogy hány mikrofibrillum rendeződik kábelszerűen hajszállá. A mikrofibrillumok közti teret is alapállomány tölti ki.

11. 3. Cuticula (külső kéreghártya) – A szőrszál felszínét képezi, amit a a belső gyökérhüvellyel szomszédos sejtek a felszín felé vándorlás közben elszarusodva hoznak létre. Ez a réteg zsindelyszerűen egymást borító keratinlemezekből áll, melyek szabad széle a felszín felé és kissé kifelé mutat. Az isthmus területén a hajcuticula és a belső gyökérhüvely cuticula ellentétes irányban álló lemezei szorosan egymásba illeszkednek. A cuticulák egymásba ékelődése biztosítja a szőrnek a szőrtüszőben való rögzítését. A cuticula a szőrszál belső részének védelmét szolgálja. Tartós szempilla, szemöldök festésnél enyhe lúg és felületaktív anyagok hatására fellazul.

13. A szőr részei: • Gyökér rész- a szőrtüszőben lévő része • Szár (száli) rész – bőr feletti rész A szár rész a bőr felszínével 450-os szöget zár be. A hajszál keresztmetszetének alakja nem egyforma: • Kerek – sima hajnál • Ovális – hullámos hajnál • Piskóta – göndör hajnál

14. Hajváltás

15. A haj növekedése nem folyamatos, életciklusa három szakaszra osztható: • Anagén (növekedési) fázis – a mátrix sejtek osztódásával a hajszál aktívan növekszik, a szőrtüsző ezalatt éri el maximális fejlettségét. Ideje 3 - 6 év. A mátrixsejtek 24 óránként új mitózist indítanak és a hajszál naponta 0,35 mm-t nő. 2. Katagén (átmeneti) fázis – a szőrszál növekedése (mitózis) megáll, a szőrtüsző kisebbedik (involúció). A fázis ideje rövid, mindössze néhány nap. A mátrix sejtek nagy része leválik a papilláról, kis sejtcsoportot hagyva maga mögött a hajszállal együtt egy bizonyos szintig felfelé vándorol. A melanociták átmenetileg visszahúzódnak.

16. 3. Telogén (nyugalmi fázis) – a szőrtüsző alsó része hiányzik. A fázis ideje 3-4 hónap. Az új szőrszál a mátrix maradványból képződik (korai anagén fázis) és kilöki az előző, csak kutikulája révén rögzített hajszálat (kilökődő telogén fázis). A hajhullás természetének megállapításához a trichológiai vizsgálat hozzátartozik. A normál trichogram (a fejtetőn vizsgálva) a következő: • Katagén fázisban van a hajszálak 0,5 -1%-a • Telogén fázisban van 15%-a • Anagen fázisban van 85%-a • Ezekből az adatokból következik, hogy az összes hajszálnak, csak mintegy 10-15%-a van abban a fázisban ahol a hajhullás jelentkezhet. Napi 70-100 szál kihullása fiziológiásnak tekinthető.