Notogea

1. Notogea

2. Központi része Ausztrália és Új-Guinea • Polinézia, Mikronézia, Hawaii-szigetek, Marshall-szigetek, Melanézia, a Bismack-szigetek, Salamon-szigetek, Fidzsi-szigetek, a Szamoa-szigetek, és az Új-Hebridák • Új-Zéland • Maluku-szigetek, Obimajor-, Seram-, Tanimbar-, Kai- és Aru-szigetek

4. A Notogea természeti képe: • Ausztrália középső és nyugati része: sivatag, félsivatag (régen erdős terület volt). • Északi, déli része : szavanna, ill. erdős terület. • A szigetek vulkanikus eredetűek: erdősek, sok korallzátony övez.

6. A Notogea állatvilága: • Ázsiától való korai elszigetelődés jellemzi (ezt jól bizonyítják a hiányok). • Ősi, primitívebb szervezetű tipusok uralma→ezek adják a fauna alapjellegét. • Fajszegénység és alacsony egyedszám jellemző.

7. Endemizmusok: • Alosztály: tojásrakó emlősök (Monotremata) Rend: kloakás emlősök (Prototheria) kevésfogú erszényesek (Diprotodontia) felemásgyíkok (Rhynchocephalia) kazuáridomúak (Megistanes) kivik (Apteryges) egytüdős halak (Monopneumones)

8. Alrend: rikácsoló madarak (Suboscines) • Családok: a fenti csoportok családjain kívül: paradicsommadarak (Paradisea) mézszívok (Meliphagidea) ecsetnyelvű papagájok (Trichoglossidae) bagolypapagájok (Strigopidae) farlábú gyíkok (Pygopodae) stb.

9. Hiányok: Teljesen hiányoznak: • Rovarevők • Pikkelyesek • Csövesfogúak, vendésizületesek • Főemlősök • Struccok, nanduk, tinamuk, pusztai tyúkok, pintyek, harkályok, fácánfélék, flamingofélék, keselyűk, seregélyfélék • Kaméleonok, viperafélék, farkos kétéltűek, lábatlan kétéltűek, pontyfélék

10. Igen kevés: • Méhlepényes emlős • Ragadozó • Patások

11. A Notogea faunaterületei: • 1. ausztráliai • 2. ausztromaláji v. új- guineai • 3. újzélandi • 4. polinéziai • 5. Hawaii

13. Ausztráliai faunaterület • Ide tartozik: az ausztráliai kontinens, az Arnhem föld és a York-félsziget kivételével Tasmánia és a partközeli szigetek.

14. Ausztáliai faunaterület • Emlősök:legősibb a kacsacsőrű emlős, és a hangyászsün,de az erszényesek jellemzik a területet. • koala, wombat, erszényes nyest oposszum, dingó, kétszínű denevér, sárgahasú úszópatkány stb. • Madarak: emu, hullámos papagáj, lantmadár, zebrapinty, stb. A mézevő madarak szinte kizárólag itt élnek!

15. Hüllők: az európaihoz viszonyítva gazdag, mintegy 380 faj él itt. Galléros gyík, tüskésgyík, ausztráliai krokodil, kígyónyakú emlős. • Kétéltűek: varangyok, levelibékák, kézlábú béka. • Halak: halfauna szegényes, de említésre méltó az ausztráliai tüdőshal. • Gerinctelenek: ősi alak, őslégcsövesek, maradványrákok, Darwin-termesz.

16. Jellemző csoportok és fajok kacsacsőrű emlős

17. Vörös óriás kenguru

18. Erszényes medve v. koala

19. Csupaszorrú wombat

20. Erszényes farkas

21. Dingó

22. Hullámos papagáj

23. Ausztráliai oposszum

24. Emu

25. Lantmadár

26. Homoki lábastyúk

27. Tüskésgyík

28. Gallérosgyík

29. Kígyónyakú teknős

30. Tüdőshal

31. Új-guineai (ausztromaláj) faunaterület • Súlypontja Új-Guinea szigete • Ide tartozik még Ausztráliából az Arnhem-föld és a York félsziget. • Valamint a Maluku-szigetek, Obimajor-, Buru-, Seram-, Tanimbar-, Kai-, és Aru-szigetek. • Nyugaton érintkezik az Arktogea orientális faunaterületeivel.

32. Emlősök: emlősfaunája szegényes, hosszúcsőrű hangyászsün, erszényes medve, foltos kuszkusz, óriás egér, maluku-szarvas, babirussza, pápua disznó Viszonylag sok a denevér, repülőkutya és egérféle. • Madarak: Jellemző a sok pompás, feltűnő színű faj. paradicsommadarak, sisakos kazuár, lóripapagáj, szigeti ásótyúk Ez a terület a paradicsommadarak igazi hazája, és a lábastyúkok elterjedésének súlypontja. Belül kelet felé szegényedik a madárfauna.

33. Hüllők: kb. 240 faja él Új-Guineában • Gerinctelenek: gazdag a rovarfauna, főleg a bogarak és lepkék. • Új-Guinea faunájának feltárásában két magyar kutató ért el kimagasló sikereket: FENICHEL SÁMUEL, BÍRÓ LAJOS

34. Jellemző csoportok és fajok: Hosszúcsőrű hangyászsün

35. Kuszkusz

36. Repülőkutya

37. Babirussa

38. Paradicsommadarak

39. Sisakos kazuár

40. Újzélandi faunaterület • Új-Zéland két szigetét és a körülötte lévő kisebb szigeteket foglalja magába. • A dús növényzet ellenére a fauna igen szegény, sok ősi vonást mutat, viszonylag sok az ember által betelepített faj.

41. Emlősök: a partokon élő fókáktól eltekintve alig van emlős (3 faj mindössze). • Madarak: kevés eredeti madárfaj, kivik, bagolypapagáj, moafélék. • Hüllők: hiányoznak a kigyók, a gyíkok közül sok a tapadógyík. • Nevezetessége a hídasgyík. • Kétéltűek: egyetlen őshonos békafaj volt. • Gerinctelenek: Ó-pille→a legkezdetlegesebb szervezetű lepke (rágói még megvannak).

42. Jellemző csoportok és fajok:Kivik

43. Bagolypapagáj

44. Hidasgyík

45. Polinéziai faunaterület • Polinézia és Mikronézia szigetvilága, keleten a Marquesas- és Puamotu-szigetektől, nyugaton a Palau- és Mariana-szigetekig. • Sok, szétszórt korall és vulkanikus eredetű sziget . • Röpképtelen emlősök, hüllők, kétéltűek, és az édesvízi halak szinte teljesen hiányoznak.

46. Emlősök: számuk feltűnően kicsi, csak a denevérek és a repülőkutyák elég gyakoriak. Erszényesek nincsenek. Egy patás faj él itt a szambár szarvas. • Madarak: a madárfauna gazdag, 104 nemük ismeretes, majdnem minden fajuk jó repülő. • Leggyakoribbak a galambfélék, a sirályok és a viharmadarak. Jelentős az endemikus fajok száma pl. fogas galamb.

47. Fogas galamb

48. Viharmadarak

49. Hawaii faunaterület • A Csendes-óceán közepén lévő, elszigetelt sziget. • Állatvilága feltűnően elkülönül a környezetétől. • Elszigeteltsége miatt faunája telítetlen (szegény és alacsony egyedszámú) és igen sok az endemizmus.

50. Emlősök: egy denevérfaj él itt! • Madarak: mintegy 110 faj. Említésre méltó a gyapjasmadarak, a fajok között vannak amerikai bevándorlók és ausztráliai rokonságúak. • Kétéltűek: mindössze egy faj (Bufo dialophus) él itt. • Gerinctelenek: sok a bogár és a csiga fajok száma. Endemikus csiga (achatina) fajok vannak.