Önkategorizáció

1. Önkategorizáció

2. Douwe egberts reklám videók: (Egy régebbi.) http://www.youtube.com/watch?v=jPWW-DthlH0 (Egy újabb. A böngésző címsorába másolva biztosan működik.) http://www.reklamfilmek.com/mediaplayeremb.swf?file=media/39/douweegberts_km.flv&image=media/39/logo.jpg%20type=%22application/x-shockwave-flash%22 Kérdés: milyen csoporttal való azonosulási lehetőséget kínálnak fel ezek a reklámok a termék fogyasztásán keresztül?

3. Önkategorizáció • Önmagunkat különféle csoportok tagjának tekintjük. • Van egy, az adott helyzetben fontos saját csoport (MI) és az ezzel szembeállított külső csoport (ŐK). • Az önkategorizáció során bizonyos attribútumokat nagy súllyal veszünk figyelembe, míg mások felett szemet hunyunk. • A csoporttagság a (társas) identitás része, ami az egyént a többiekhez köti, befolyásolja a gondolkodást, az érzelmeket és a viselkedést másokkal szemben.

4. Ők hogyan hajtják végre az önkategorizációt ?

5. Önkategorizáció • Ők aktívan azonosulnak azzal a csoporttal, amit mi felismerünk! • Az önkategorizációval az alany kijelöli a vele folytatható lehetséges interakciók terét • A sztereotípia önmagát beteljesítő jóslatként működhet: • Az illető elkezd azon dolgozni, hogy minden releváns attribútumot tekintve hasonlóvá váljon a csoportjának a sztereotípiájához.

6. A saját csoport pozitív torzítása • A saját csoport mindig pozitívabb, a külső csoport negatívabb értékelést kap. • Az önértékelés nagymértékben a saját csoport értékelésétől függ. • A külső csoportot homogénnek észleljük. • Ha a csoport, amelynek tagjai vagyunk, valódi közösség, akkor ettől együttműködést, védelmet, egyéb előnyöket is kaphatunk.

7. Csoporttagság a meggyőzési helyzetben • A beszélő • különféle csoportok tagjaként azonosítja magát • a hallgatóságot különféle csoportok tagjainak tekinti. • A hallgató • különféle csoportok tagjaként megszólítva/kirekesztve érzi magát. • a beszélőt különféle csoportok tagjának tekinti. • Ezek a viszonyulások jelentősen befolyásolják a meggyőzés, az üzenet sikerének a kilátásait!

8. A csoporttagság hatása a meggyőzés sikerére Pintér Dezső szilveszteri monológ video: http://www.youtube.com/watch?v=oNmoA20oe7o Kérdés: mitől alkalomhoz, közönséghez illő ez a megjelenés és szöveg?

9. A csoporttagság hatása a meggyőzés sikerére • A teljesen általános „MI” címke már önmagában is vonzó csoportot alkot! • Önmagában az a tény, hogy a beszélő tetszőleges, nem kifejezetten taszító csoport tagjaként mutatkozik, a siker esélyét növeli. • Ha a beszélő a csoportjába a hallgatót is belehelyezi, vagy a vonzó csoportba kerülés lehetőségével kecsegteti, a siker esélyét növeli.

10. Érvelés és hatásosság • A reprezentációk terjedésének szempontjából különösen fontosak az ún. transzmissziós torzítások. • A legfontosabb ilyen az ún. presztizs irányú transzmissziós torzítás. • Azt megállapítani, hogy egy viselkedéskomplexből mi vezet a sikerhez nehezebb, mint azt, hogy ki sikeres. • A sikeres (presztizzsel rendelkező) emberek másolására ezért veleszületett preferenciáink vannak. Ezek ősi környezetben megbízhatóbbak mint ma. • A mai presztizzsel rendelkező mintaforrások imidzse sokkal inkább gyártott és hitelességük nehezebben ellenőrizhető, de pl. • A csoporttagság is fontos heurisztika a presztizs megítélésének tekintetében!

11. Hitelesség és hatásos érvelés • Példa a genetikus érvelésre: • X szerint költségvetési reformra van szükség. • X-ről tudjuk, hogy C csoport tagja. • C csoportot nem tartjuk relevánsnak az ügy megítélése kapcsán. • Ennek megfelelően X akármit mond, az érvei nem relevánsak az ügy megítélése kapcsán. • Egyfelől tehát ez érveléstechnikai hiba: egy érvet érvénytelennek tekinteni az alapján, hogy az, aki azt alkalmazza, milyen csoport tagja. (genezis ~ eredet) • Pszichológiailag ez az oksági attribúció spec. esete, a viselkedés okának a társas szerepben, a kommunikátor szituációjában való lokalizálása. Ezzel megkérdőjelezzük, hogy az állítás mellett komoly érvei vannak, hogy személyes meggyőződése az álláspont és a csoport rabszolgájává fokozzuk le a másik felet. • „csak azért mondod, mert ... vagy”

12. A genetikus érvelés veszélye • A genetikus érv viszont valójában nem cáfolja meg a vitatott álláspontot, hanem figyelmen kívül hagyja. • Rengeteg gondolkodást és elemzést lehet megtakarítani azzal, ha nem egyedi érvekről, hanem egész csoportokról és érvrendszerekről mondunk ítéletet: így minden jelen és jövőbeli érvet egy csapásra figyelmen kívül hagyhatunk. • Ez a mechanizmus különösen jellemző az összeesküvés-elméletek védelmének esetében: • Mindig rá tudunk mutatni valamilyen a háttérben meghúzódó csoport érdekeire, a felmerülő vitákban pedig mindig használhatunk genetikus érvelést, hogy többé ne kelljen felülvizsgálni az álláspontunkat.

13. Racionalitás a genetikus érvelésben, miért hatásos? • Ha valaki egy csoport tagja, akkor vannak előzetes elképzeléseink, sztereotípiáink arról, hogy a csoport milyen érdekeket, értékeket, milyen érvekkel képvisel. • Az érvet ennek megfelelően egy érvrendszer részeként azonosítjuk („tipikus XXX ideológia”) • A társadalomban zajló diskurzusokat általában nem személyek, hanem csoportok párbeszédeként éljük meg. • A csoportokat antropomorf tulajdonságokkal ruházzuk fel (határozott, korrupt, becsületes, stb.) • Ennek egyik veszélye, hogy visszafelé is működik, a saját csoporthoz tartozó érvei eleve helyesnek tűnnek!!

14. Hitelesség és hatásos érvelés • A tömegkommunikáció tapasztalatai azt mutatják, hogy a csoportok kommunikációja annál hatékonyabb, minél inkább teljesülnek sztereotipikus elvárásaink: minél egységesebbek a nyilatkozatok, minél emberszerűbb a homlokzat, annál meggyőzőbb, hitelesebb az üzenet. Ahogy egy személytől is elvárjuk, hogy ne keveredjen ellentmondásokba. • Ugyanakkor minél inkább érvényesül ez az egységesség, annál kevésbé van egyénisége a csoport egy képviselőjének és annál kevésbé állja ki az üzenet a szisztematikus feldolgozás próbáját.

15. Kompetencia alapú érvelések • Tudásunk túlnyomó része másoktól (szülők, tanárok, stb.), vagy intézményes forrásokból (kutatóintézet, tankönyv) származik. Érveléseinkben is nagy szerepe van a bizonyítás kényszerének minősített forrásokra való áthárításának. A forrásokat relevanciájuk alapján és szociológiai kritériumok alapján minősítjük (minőségbiztosítjuk). • Tekintélyre hivatkozás (lehet érvényes érv!) • Lehet megalapozott? – Igen! • X személy az állítja, hogy A • X T terület szakértője. • Tehát X megbízható A megítélésében, A valószínűleg igaz. • Általános hibák: • nem szakértőre hivatkozás, • nem elismert szakértőre való hivatkozás, • az adott szakterületen a hivatkozott álláspont vitatott, • illegitim diszciplínára hivatkozás („minden parapszichológus tudja”) • A hitelesség nem tartalmi ismérveire való hivatkozás

16. Kompetencia alapú érvelések • A személy inkompetenciájára hivatkozás • - „Minek szól bele a katolikus egyház az abortuszkérdésbe!? Mit tudnak a papok erről, hiszen nekik nincs, és nem is lehet gyerekük.” • Az elutasítás arra épül, hogy a vitapartner helyzetéből adódóan nem ért, nem érthet azokhoz a kérdésekhez, amelyekben állást foglal. • A papok elvileg valóban nem rendelkezhetnek az abortusz közvetlen érintettjei által megszerezhető tapasztalatokkal. Ez azonban nem indokolja, hogy nem lehetnek releváns, jó érveik ebben a kérdésben. • Az ilyen érv csak akkor lehet releváns, ha egy tekintélyre hivatkozó érvelés kritikájaként fogalmazódik meg!

17. Hitelesség alapú érvelések • A hétköznapi gondolkodásban a hitelesség egyik forrása, ha valakiről látszik, hogy álláspontja nem magyarázható érdekei vagy szándékai alapján. Gyakran következtetünk az álláspont helyességére abból, hogy az érvelő látszólag saját érdekei ellene beszél. Ez a következtetés ugyanolyan hibás, mint a fordítottja! Abból, hogy valaki nem érdekelt, vagy éppen ellenérdekeltegy álláspont elfogadtatásában, abból nem következik semmi az álláspont helyességére nézve. • .

18. A csoportok társas konstrukciója • A társadalmi kategorizáció a kultúra része: szüleinktől, tanárainktól, a médiából és olvasmányainkból tanuljuk meg. • A legtöbb csoport nem alkot valódi formális/informális közösséget (jogi értelemben, vagy a közös elfoglaltságokat tekintve), sok valódi közösség pedig nem rendelkezik csoportidentitással. • Ad-hoc csoportok igen gyorsan alkothatóak: vakcsoport-technika (Zimbardo)

19. Corporate Identity A munkahelyi, céges identitás is jellemzően egy mesterséges, nem valós csoportidentitás. Jellemző ugyanakkor, hogy a munkahelyeket is egyfajta identitás felkínálásával reklámozzák. Ez az identitás persze részben reális lehet (pl. társadalmi pozíció értelmében), de a valódi közösségként való működés valószínűleg hiányzik.

20. A társadalmi kategorizáció veszélyei mégegyszer • A sztereotípiák egy kicsit mindig torzítanak, de néha durván semmibe veszik a valós társadalmi viszonyokat. • Ennek megfelelően az önkategorizáció is torz önismeretet eredményezhet. • A kategorizácó konzerválhat és legitimálhat diszkriminatív, elnyomó politikai-társadalmi struktúrákat. • A kulturálisan adott kategorizációt és a kategorizációra való hajlamunkat ügyes kommunikátorok a saját céljaik érdekében kiaknázhatják. • DE: Valamilyen társadalmi kategorizáció nélkül ugyanúgy nem tudnánk létezni, mint főnevek nélkül. Valahogyan fel kell osztani a társas/fizikai világot, de nem mindegy, hogyan. (előítélet és elő-ítélet)

21. Kategorizáció, önkategorizáció és reklám: • http://www.youtube.com/watch?v=ECl7ps4wxNo

22. Csoporttagság elemzése • A beszélő • Milyen csoportok tagjaként azonosítja magát? • Milyen csoportok tagjának tekinti a hallgatóságot (milyen saját csoportot aktivál)? • Mi a közös platform, a MI? • A potenciális hallgatók • Milyen csoportok tagjaiként érzik magukat megszólítva? (Melyik csoporttagságuk hozzáférhető?) • Milyen csoport tagjának tekintik a beszélőt?

23. HF 7.: • Elemezzetek egy kommunikációs helyzetet, ahol szerintetek a felek kommunikációját önkategórizáziójuk és/vagy a másik féllel kapcsolatos sztereotípiák akadályozzák. Lehet ez vita elemzése, egy szónok és a közönség közötti viszony elemzése, stb. de mindenképpen két fél közötti szimmetrikus vagy asszimetrikus kommunikáció elemzése legyen! • Megkötések a formátum tekintetében: • - A szöveg hossza maximum 1 oldal lehet. • - MS-Word dokumentum • - minden margó: 2,5 cm • - betűtípus: 12-es Times New Roman • - 1,5-ös sorköz