560 likes | 690 Views
A vér. Mennyi van belőle? Mennyi a pH-ja? Milyen szövettípushoz tartozik?. vérplazma. 1. 2. 3. A vér összetevői (56-44%). vérplazma. 90%- Ionok:+, - Fehérjék:1. albuminok-puffer, ozmotikus nyomásszabályozás, aminosavakat, lipideket, ionokat szállít, MÁJ
E N D
A vér • Mennyi van belőle? • Mennyi a pH-ja? • Milyen szövettípushoz tartozik?
vérplazma 1. 2. 3. A vér összetevői (56-44%)
vérplazma • 90%- • Ionok:+, - • Fehérjék:1. albuminok-puffer, ozmotikus nyomásszabályozás, aminosavakat, lipideket, ionokat szállít, MÁJ • 2. globulinok:glükoproteidek, hormonokat szállít, véralvadás, immunglobulinok, véralvadás, MÁJ, fehérvérsejtek • 3. fibrinogén-véralvadás, MÁJ
Egyéb szerves vegyületek • Glükóz, • Szabad zsírsavak, • aminosavak, • Szteroidok • DINAMIKUS EGYENSÚLY!!!
Vörösvérsejtek-eritrocita • Hol képződik? • Mennyi ideig él? • Hol hal meg? (biliverdin, bilirubin) • Mennyi van 1mm3 vérben? (hegyvidék) • Milyen az alakja? • Sejtmag? • Feladata? • Milyen molekula van benne? • Mitől függ a vvt. gázszállítása? (diagram 178.old.)
képzése • Eritropoetin hormon (vese), • B12, • folsav, -C vit. • B6
Vérlemezke-trombocita • Hol képződik? • Mennyi ideig él? (8-9 nap) • Hol hal meg? • Mennyi van 1mm3 vérben? • Milyen az alakja? • Sejtmag? • Feladata? Kitapadási készség
véralvadás • Érfalsérülés vagy üveglap • Inaktív enzimek aktiválása • Aktiváló komplex • Ca jelenlétében protrombin • Trombin • Fibrinogén • VÉRLEPÉNY és VÉRSZÉRUM (vérsavó) ,ami tul. kép.? fibrinogén fibrinszálak
Élettartamuk? • Számuk? • Hol születnek? • Hol halnak? • Sejtmag? • mozgás:?
A vérképző szervek betegségei • Trombózis • Anémia-vérveszteség, tünetei?, fokozott pusztulás, képződési zavarok, vashiányos (máj, szív, vese, tojás, spenót, burgonya, savanyú káposzta) menstruációs zavar; B12 és folsavhiány-vészes; sarlósejtes-halálos, genetikai • leukémia –, csontvelő-átültetés, őssejtes megoldás?
Hemofília • Öröklött • Májkárosodás (alkoholizmus) • Ca hiány
Endotélium • Szűrlet • diffúzió • Kereszmetszet • Hol vannak billentyűk? • Vér-agy gát • Táblázat 185.o
Az AB0 vércsoportrendszer1901 óta ismert ez a megkülönböztetés - Landsteiner fedezte fel. • A VVT-k membránjában A és B vércsoport antigének lehetnek. Az emberek egy része A agglutinogént tartalmaz, más része B-t, de vannak olyanok is, akik mindkettõt. Az elsõ az A, második a B, harmadik az AB vércsoport. Ha antigént (az antigén és az agglutinogén szinonim fogalmak) nem tartalmaz a VVT, az illetõ 0 vércsoportú. A plazmában kicsapó anyagok, izohemagglutininek találhatók, melyek a saját VVT-ket nem csapják ki. Így az AB vércsoportú egyénekben nincs egyik sem, míg a 0 vércsoportban van anti-A és anti-B izohemagglutinin is. Szigorú transzfúziós szabály, hogy csak csoportazonos vér transzfúziójára kerülhet sor. Ez fontos szervátültetésnél is, mely kizárólag csoportazonos egyének között történhet.
Az Rh vércsoportrendszer • Az Rh vércsoportrendszert az 1940-ben fedezte fel - szintén - Landsteiner. Rh+ az az illetõ, akinek a VVT-jében D-antigén van. Közép-Európa lakossága 85 %-ban Rh+, a lakosság 15%-ában nincs meg ez a tulajdonság (Rh-). Hangsúlyozni kell, hogy a két vércsoport egymástól független, valamint normál körülmények között anti-D ellenanyag nincs jelen a plazmában. A jelentõsége abban áll, hogy ha Rh+ VVT-k kerülnek Rh- egyénbe, akkor ellenük ellenanyag képzõdik. Ha ez elér egy bizonyos szintet, az Rh+ VVT-ket kicsapja. Ezt véradásnál – és terhesség esetén, ha az anya Rh- – figyelembe kell venni.
A pitvarok fala vékony- A kamrák közül a bal kamráé a vastagabb- A tüdőbe azért megy a vér, hogy A vérkörök