1 / 52

Közösségek ökológiája

Közösségek ökológiája. Mit nevezünk társulásnak?. egy helyen különböző fajok potenciális kölcsönhatásban a közösség határait a kérdésfeltevés korlátozza növényközösség hangyaközösség madárközösség stb. A közösség szerkezete. fajdiverzitás (sokféleség) fajgazdagság relatív tömegesség

kiaria
Download Presentation

Közösségek ökológiája

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Közösségek ökológiája

  2. Mit nevezünk társulásnak? • egy helyen különböző fajok • potenciális kölcsönhatásban • a közösség határait a kérdésfeltevés korlátozza • növényközösség • hangyaközösség • madárközösség • stb.

  3. A közösség szerkezete • fajdiverzitás (sokféleség) • fajgazdagság • relatív tömegesség •  megvalósuló kombinációk száma • fajszám meghatározásának nehézségei • mintanagyság • megtalálhatóság

  4. A közösség szerkezete Ritka fajok Gyakori fajok fajszám egyedszámok a mintában

  5. A közösség szerkezete A B C D 1. közösség 2. közösség A: 80% B: 5% C: 5% D: 10% A: 25% B: 25% C: 25% D: 25% a sokféleséget (diverzitást) egyrészt a fajszámmal, másrészt a fajpopulációk tömegarányainak egyenletességével mérjük

  6. A közösség szerkezete • táplálkozási szerkezet • táplálkozási szintek • tápláléklánctáplélékhálózat

  7. Csúcsragadozó Harmadlagos fogyasztó Másodlagos fogyasztó Elsődleges fogyasztó Elsődleges termelő Szárazföldi tápláléklánc Tengeri tápláléklánc

  8. Egy biocönózis táplálkozási hálózata (trópusi esőerdő, El Verde, Puerto Rico)

  9. A közösség szerkezete

  10. A közösség szerkezete • a tápláléklánc hosszának korlátai • milyen hosszú lehet egytápláléklánc • csomópontok láncolata

  11. A közösség szerkezete • Tápláléklánc hossza • a legtöbb tápláléklánc viszonylag rövid, általában 5-nél nem több kapcsolatot tartalmaz • két fő hipotézis van, amely azt magyarázza, hogy a tápláléklánc miért rövid

  12. A közösség szerkezete • Energetikai hipotézis: a táplálkozási szintek közötti energiaáramlás nem hatékony (átlagosan 10% jut át egyik szintről a másikra);kevés energia maradna a “csúcsragadozónak” • ezért nincs tigrisevő madár nagyon nagy szervezetek a táplálékhálózat aljáról fogyasztanak (elefánt, bálna)

  13. A közösség szerkezete • Dinamikus stabilitás hipotézis:a hosszú láncok kevésbé stabilak, mint a rövidek, mert a lánc alján lévő populációk ingadozásai a csúcsragadozó kipusztulásához vezetnének • az eddigi eredmények az energetikai hipotézis támasztják alá • a lánc hosszabb lehet, ha az alján bővülnek a készletek...

  14. 53.15

  15. Az egyes fajok hatása a közösségben • domináns fajok • vagy a leghatékonyabb kompetítor • vagy a leghatékonyabban kerüli el a predációt • (removal experiment  táplálkozási közösségét borítja) • kulcsfajok • nem szükségszerűen tömegesek • (removal experiment  táplálkozási közösségét borítja)

  16. Kulcsfajok • Robert Paine kísérletea Pisasternevű tengericsillagot eltávolította egy sziklás tengerpartról • aPisasterkagylókat fogyaszt; a kagylók a tengericsillag hiányában túlszaporodtak, és kiszorították a többi gerinctelent

  17. Az egyes fajok hatása a közösségben • Ökoszisztéma mérnökök • az élőhelyi viszonyokat alakítják át, így más fajok számára kedvező vagy kedvezőtlen lesz a térésg • hód • Juncus gerardi

  18. 8 6 növényfajok száma 4 2 0 szittyó nélkül szittyó jelenlétében Szikes mocsár szittyó (Juncus) jelenlétében a szittyó gátolja a felszíni sófelhalmozódást, és hozzájárul a talaj oxigénben dúsulásához, így több faj számára teremt kedvező feltételeket

  19. Közösség szabályzása • bottom-up • top-down ragadozó növényevő növény ásványi anyag

  20. Közösség szabályzása • bottom-up • top-down ragadozó növényevő növény ásványi anyag

  21. Közösség szabályzása • bottom-up • top-down • biomanipuláció ragadozó növényevő növény ásványi anyag

  22. Zavarás hatása a közösségre • „ökológiai egyensúly” • nem-egyensúlyi közösségek

  23. Zavarások • zavarás – diszturbancia • különböző erősségű és időtartamú hatás, amely megváltoztatja a közösséget, eltávolít belőle élőlényeket, és megváltoztatja a források hozzáférhetőségét • (tűz, vihar, árvíz, túllegeltetés, mezőgazdálkodás stb.) • (vakondtúrás...)

  24. Zavarás: gyakorisága erőssége

  25. Zavarások • közepes zavarás hipotézis • gyakori kismértékű zavarás • fenntartja a nagyobb biodiverzitást • csökkenti az erős zavarás esélyét

  26. Zavarások • emberi zavarás • mezőgazdaság • fakitermelés • települések • közlekedés •  természetes élőhelyek feldarabolódása, elszegényedés

  27. Ökológiai szukcesszió • egy ökotóp életközösségének fokozatos változás • elsődleges szukcesszió • másodlagos szukcesszió • szukcessziós folyamatok időtartama

  28. Elsődleges szukcesszió

  29. 1941 1907 2 magcsákó stádium erdei deréce stádium 1 0 5 10 15 Kilometers 1860 Glacier Bay Alaska 1760 4 lúcfenyő stádium 3 éger stádium

  30. 60 50 40 talaj nitrogén (g/m2) 30 20 10 0 pionír Dryas éger lúc szukcessziós stádium

  31. Ökológiai szukcesszió • kapcsolat a korai és késői szukcessziós fajok között • facilitáció • inhibíció • tolerancia

  32. 2 6 5 7 1,5 1 0,5 0 3 -0,5 1 2 4 -1 0 10 20 30 40 50 60 Rang Növényi szukcesszió stádiumai homoki gyepen (Margóczi 1995 után)

  33. A közösség diverzitását befolyásoló biogeográfiai faktorok Darwin és Wallace • a fajgazdagság az Egyenlítőtől a sarkok felé csökken • a fajgazdagság függ a szigetek méretétől és a szárazföldtől való távolságától

  34. Egyenlítő-pólus gradiens • Malayzia: 6 ha  711 fafaj • Michigan: 2 ha  10-15 fafaj • Alpok: 2 millió km2  50 fafaj • Brazília: 200 hangyafaj • Iowa: 73 hangyafaj • Alaszka: 7 hangyafaj

  35. Egyenlítő-pólus gradiens • evolúciótörténet • trópusi élőhelyek öregebbek • trópusokon hosszabb vegetációs periódus • klíma • besugárzás, hőmérséklet • hozzáférhető vízmennyiség (evapotranspiráció)

  36. 180 160 140 120 fafajok száma 100 80 60 40 20 0 100 300 500 700 900 1,100 aktuális párologtatás (mm/yr) fák

  37. 200 100 Vgerinces fajok száma (logaritmikusskálán) 50 10 0 1,000 500 1,500 2,000 potenciális párologtatás (mm/yr) gerincesek

  38. Területnagyság hatása • ha minden más tényező azonos  nagyobb területű közösségben több faj található faj-terület görbék

  39. 1,000 100 fajszám 10 1 0.1 1 10 100 103 104 105 106 107 108 109 1010 területnagyság (hektár)

  40. Szigetnagyság és fajgazdagság szigetnagyság hatása távolság hatása MacArthur és Wilson modellje  szigetbiogeográfia

  41. Szigetbiogeográfia • Egy szigetet benépesítő fajok számát két tényező határozza meg • az új fajoknak a szigetre bevándorlási rátája • a szigetet benépesítő fajok kihalási rátája

  42. Közösségszerveződési szabályok • holisztikus és redukcionista szemlélet • szegecs és redundancia modell

  43. Közösségszerveződési szabályok

  44. Közösségszerveződési szabályok

More Related