Növényi szövetek 2.

1. Növényi szövetek 2.

2. IV. Szállítószövet-rendszer szállított anyagok szerint a szállítószövet-rendszer két részre különül • víz + ásványi anyagok • gyökerek → levél • (felfelé) • FARÉSZ • elemei: • faparenchima • vízszállító sejtek • vízszállító csövek • kész szerves anyagok • levél → minden szerv • (lefelé) • HÁNCSRÉSZ • elemei: • háncsparenchima • rostasejtek • rostacsövek a sejtek a szállítás irányában megnyúltak

3. A FARÉSZ ELEMEI • FAPARENCHIMA • élő sejtek • egymással érintkező harántfalaik ferdék (nagyobb felület) • harasztok, nyitvatermők, zárvatermők • VÍZSZÁLLÍTÓ SEJTEK • elhalt sejtek • egymással érintkező harántfalaik lyukacsosak • harasztok, nyitvatermők, zárvatermők • VÍZSZÁLLÍTÓ CSÖVEK • elhalt sejtek • egymással érintkező harántfalaik felszívódtak → csövek (cm → m!) • változatos sejtfalvastagodások • zárvatermők kialakulás az evolúció során kialakulás a növény egyed- fejlődése során egyre nagyobb átmérő, hossz egyre vastagabb sejtfal

4. és gödörkés sejtfalvastagodás gyűrűs, spirális

5. vízszállító csövek gyűrűs és hálózatos sejtfalvastagodással, valamint vízszállító sejtek

6. A HÁNCSRÉSZ ELEMEI • HÁNCSPARENCHIMA • élő sejtek • egymással érintkező harántfalaik ferdék (nagyobb felület) • harasztok, nyitvatermők, zárvatermők • ROSTASEJTEK • élő sejtek • egymással érintkező harántfalaik lyukacsosak, a lyukakon keresztül plazmahidak (gyorsabb szállítás + nagyobb anyagok) • harasztok, nyitvatermők, zárvatermők • ROSTACSÖVEK • élő sejtek • egymással érintkező harántfalaik felszívódtak → csövek • zárvatermők kialakulás az evolúció során kialakulás a növény egyed- fejlődése során egyre nagyobb átmérő, hossz egyre vastagabb sejtfal

7. két rostasejt közötti rostalemez felülnézetben

8. kész szerves anyagok levél → minden szerv HÁNCSRÉSZ átmérő sejtfal vastagsága szállítás sebessége (cm / h) víz + ásványi anyagok gyökerek → levél FARÉSZ átmérő sejtfal vastagsága szállítás sebessége (m / h)

9. A fa- és háncselemek kötegekbe rendeződnek = szállítónyalábokat (edénynyalábokat) alkotnak fajtái EGYSZERŰ NYALÁB vagy csak fa-, vagy csak háncselemeket tartalmaz gyökér ÖSSZETETT NYALÁB fa- és háncselemeket is tartalmaz szár, levélnyél, levél

10. faelemekből álló nyaláb háncselemekből álló nyaláb gyökér: egyszerű nyalábok

11. 1 nyaláb ÖSSZETETT NYALÁB egyszikűek: szórtan kétszikűek: körben a nyalábokban mindig kívül: háncsrész belül: farész

12. belül: farész (nagyobb átmérőjű csövek) szállító- nyaláb kívül: háncsrész (kisebb átmérőjű csövek) kétszikű lágy szár keresztmetszete

13. belül: farész ← nagyítva kívül: háncsrész

14. kutikula bőrszövet oszlopos alapszövet nyalábhüvely szállító- nyaláb = levélér farész háncsrész bőrszövet szivacsos alapszövet gázcsere-nyílás kutikula levél keresztmetszet

15. farész a levél színe felé néz háncsrész a levélfonák felé néz levél keresztmetszet

16. levélerezet: levélfonákon háncsrész a levéltetvek itt táplálkoznak

17. A farész és a háncsrész között előfordulhat KAMBIUM HA VAN: nyílt nyaláb HA NINCS: zárt nyaláb KÉTSZIKŰ FÁSSZÁRÚAK van kambium a növény egész életén át megmarad a nyalábok között is van→ kambiumgyűrű kifelé egységes háncs-gyűrűket, befelé egységes fagyűrűket képez EGYSZIKŰEK van kambium a fajra/szervre jellemző vastagság eléréséig, azután eltűnik KÉTSZIKŰ LÁGYSZÁRÚAK van kambium a szállítónyaláb fa- és háncsrésze között a növény egész életén át megmarad

18. kambium egyszikű növény szárkeresztmetszet kétszikű lágyszárú növény szárkeresztmetszet

19. egyszikű növény szárkeresztmetszet (nincs kambium) kétszikű lágyszárú növény szárkeresztmetszet (sárga szaggatott vonal: kambium)

20. kambium háncsgyűrű fagyűrű KÉTSZIKŰ FÁSSZÁRÚAK egységes kambiumgyűrű (a nyalábokban és közöttük is) minden évben: → kifelé egységes háncsgyűrűt hoz létre (összességük: háncstest) → befelé egységes fagyűrűt hoz létre (összességük: fatest) a nyilak az osztódás irányát jelzik

21. héjkéreg kambium háncstest fatest a fás szár szerkezete

22. kambium háncstest A HÁNCSTEST JELLEMZÉSE - a kambium minden évben 1 új háncsgyűrűt hoz létre - a legidősebbek nekiszorulnak a héjkéregnek, eltömődnek, elhalnak, nem működnek, részt vesznek a héjkéreg felépítésében

23. kambium • A FATEST JELLEMZÉSE • a kambium minden évben • 1 új fagyűrűt hoz létre • a legidősebbek egyre beljebb kerülnek a fatest belsejébe, eltömődnek, elhalnak, nem működnek • a nem működő (belső) faelemek összessége a geszt • a működő (külső) faelemek összessége a szíjács fatest

24. a fatest • sötétebb belső része = geszt (lignin, csersav, festékanyagok rakódnak bele) • világosabb külső része = szíjács nem minden fa gesztesedik!

25. A FATEST JELLEMZÉSE • tavasszal nagy átmérőjű (világosabb színű) faelemek képződnek • → tavaszi pászta (T) • ősszel kis átmérőjű (sötétebb színű) faelemek képződnek • → őszi pászta (Ő) • az évenként kialakult tavaszi • és őszi pászta a fatestben jól • felismerhető évgyűrűket alkot hároméves fa szerkezete Ő Ő T T

26. T Ő T T Ő T Ő nagyobb nagyításon

27. egy sötét és egy világos pászta tehát egy évgyűrű kambium