Download
1 / 44
440 likes | 555 Views
Energiatervezés. Alapfogalmak. Követelmények. Évközi jegy megadásának feltételei: jelenlét a gyakorlatok min. 70%-án zh (11. hét) sikeres (min. 50%) teljesítése két házi feladat eredményes (min. 50%) teljesítése órai aktivitás Jegy megállapítása: ÖP <50: elégtelen; 50≤ ÖP <65: elégséges
E N D
Energiatervezés Alapfogalmak
Követelmények Évközi jegy megadásának feltételei: • jelenlét a gyakorlatok min. 70%-án • zh (11. hét) sikeres (min. 50%) teljesítése • két házi feladat eredményes (min. 50%) teljesítése • órai aktivitás Jegy megállapítása: ÖP<50: elégtelen; 50≤ÖP<65: elégséges 65≤ÖP<72,5: közepes; 72,5≤ÖP<85: jó; 85≤ÖP: jeles
Jelölések, elnevezések p: price, ár; i: interest, kamat; I: investment, beruházás; C: cost, költség; P: profit, nyereség; B: benefit, haszon; Y: income, bevétel (jövedelem); PV: presentvalue, jelenérték; rövidítésekben M: marginal, határ-, növekmény- S: social, társadalmi; P: personal, egyéni
Energetikai mutatószámok Energiaigényesség (energy intensity): E: energia, J; V termelési érték, P.E. Egységnyi termék előállításához szükséges energia. Nemzetgazdasági szinten: Nemzetgazdasági szinten, ágazatonként összesítve: Ágazati súlyfaktor (gazdasági arány):
Energiaigényesség közvetlen energiaigényesség: a termék előállításának energiaigénye; közvetett: alapanyagok energiaigénye; halmozott: teljes termelési folyamatra számítva (közvetlen+közvetett) alapanyagok anyagenergia AA EA AB EB AC EC 1,5 2,0 közbenső féltermék AD ED 1,5EA 2EB 0,3 0,4 közvetlen közvetett 0,4ED halmozott végtermék AT ET 0,3EC
Energetikai mutatószámok Energetikai hatékonység (energy efficiency): Egységnyi energia felhasználásával előállítató termék. Egy főre eső GDP (GDP per capita): Egy főre eső energia (energy per capita): Az energiafelhasználás és a jövedelem közötti kapcsolat lne=a+blng lnE=c+dlnGDP
Energetikai rugalmasság energy elasticity a jövedelem relatív változása mekkora relatív energiaigény-változást eredményez negatív: javul a hatékonyság (csökken az energiaigényesség) pozitív: romlik a hatékonyság (nő az energiaigényesség)
Cobb-Douglas függvény Általános alak: • folytonos, • differenciálható, • monoton növekvő, • konkáv.
Cobb-Douglas függvény Energiaigények meghatározása c: skálázási együttható Y: jövedelem (pl. GDP) P: energiaár d: energetikai rugalmasság b: ár rugalmasság
Korreláció Két mennyiség közötti lineáris kapcsolat nagysága (0..1) Tapasztalati szórás:
Energetika és társadalom A szocio-kulturális (társadalmi) fejlődés (evolúció) a felhasznált energia mennyiségétől és minőségétől függ az alábbi egyenlet szerint: C=k∙E∙T, ahol k skálázási (hatékonysági) együttható, E felhasznált energia, T technológiai fejlettség. Leslie Alvin White (1900-1975, amerikai antropológus)
Energetika, technológia és társadalom Szocio-kulturális rendszer alrendszerei
Energetika, technológia és társadalom Rendszerek közötti kölcsönhatások
Energetika, technológia és társadalom White neoevolucionista megállapításai • Az energiafelhasználás fázisai • emberi izomerő • háziállatok izomereje • biomassza (pl. tűzifa) • ásványi energiahordozók (szén, olaj, földgáz) • nukleáris energiahordozók (fissziós, fúziós) • A technika/technológia feladata és kapcsolatai • túlélési problémák megoldása • elegendő (egyre több) energia(hordozó) megszerzése • az energia hatékony felhasználása • társadalmi jólét/fejlettség előmozdítása vissza a múltba?
HDI Human development index humán fejlettségi mutató (1993 óta) www.undp.org
HDI Hosszú és egészséges élet (LE: születéskor vérható élettartam) Japán Iskolázottság: USA AUS Anyagi életszínvonal: UAE, 1983 Zimbabwe, 2008
HDI Magyarország (36.)
HDI http://hdr.undp.org/en/data/trends/ Magyarország: 38. a 187-ből Norvégia (1.) Törökország (92.) Kongói Dem. Közt. (187.)
HDI • 2011. évi értékek: • Norvégia: 0,943 (USA, Kanada: 0,91; Ausztrália: 0,929) • Magyarország: 0,816 (Szlovákia: 0,834; Rom.: 0,781) • Törökország: 0,699 (Oroszo.: 0,755; Kína: 0,687) • Kongói Dem. Közt.: 0,286 (Zimbabwe: 0,376)
Energiapolitikai célok A hagyományos energia-politikai célháromszög Paradigmaváltás energia-politikai célnégyszögre ellátás- biztonság környezet- , éghajlat-védelem gazdasá-gosság energia-politikai négyszög energia-politikai háromszög környezet- , éghajlat-védelem gazdasá-gosság társadalmi elfogadás ellátás- biztonság
Energiatervezés Okok: • energiahordozó-szerkezet strukturális változásai; • technológiai fejlődés; • gazdasági átalakulások; • társadalmi elvárások; • környezetvédelmi célkitűzések.
Energiatervezés Szempontok: • energiahordozókhoz való hozzáférhetőség; • a biztonságos energiaellátás: készletezési lehetőségek; • gazdasági hatások; • technikai-technológiai lehetőségek; • társadalmi elvárások; • igény oldali befolyásolás lehetőségi; • környezeti hatások; • „legkisebb társadalmi költség” elvének érvényesítése.
Energiatervezés Legfontosabb befolyásoló tényezők: • gazdasági növekedés; • társadalmi lehetőségek; • energiatakarékosság és -hatékonyság; • az energetika tőkeigényessége; • energiahordozók árstabilitása; • környezeti hatások; • regionális fejlődés.
Energiatervezési alapelvek (globális hosszú távú tervezés) • igények kielégítésének korlátai; • növekedés korlátai; • hiányos információk; • visszajelzések; • a trendek folytatása nem a jövő; • a jövő nem előre determinált; • folyamatok tehetetlensége; • komplex szemléletmód; • növekvő kölcsönös függőség (globalizáció); • egyedi és közösségi érdekek ütközése; • verseny helyett együttműködés.
Energiamodellek Az energiatervezés eszközei Tervezési/Modellezési szintek
Modelltípusok • „Top-down” fentről-lefelé, „lebontó” típus globális (nemzetgazdasági) előrejelzés lebontva ágazatokra, termékcsoportokra „Bottom-up” lentről-felfelé, „építkező” típus termékek/termékcsoportok a kiindulás sorozatos összegzés nemzetgazdasági szintig • Köztes modellek hasonlít a „bottom-up”-ra, de elnagyoltabb
Globális modell WORLD3
MARKAL Integrált döntéselőkészítő rendszer
USA - NEMS National Energy Modelling System párhuzamos részmodellek
Görögország „bottom-up” (aluról-felfelé) elv Energiaig é nyek V é gfelhaszn á l á s M ó dszer F ű t é s Lakoss á g Haszn á lati melegv í z Ter ü letegys é gre vet í tve Technol ó giai Termodinamikai t ö rv é nyek L é gkondicion á l á s Kommun á lis Tel í tetts é gi t é nyez ő Elektromos k é sz ü l é kek Energiaig é ny H ő Mez ő gazdas á g Ter ü letegys é gre vet í tve Mez ő gazdas á gi g é pek Sz á ll í t á s Statisztikai adatok alapj á n H ő Ipar Statisztikai adatok alapj á n Villamos energia
Integrált forrástervezés Integrated Resource Planning Optimális forrás-felhasználási szempontok: • összhang a nemzeti, regionális és helyi érdekekkel; • a villanyhoz való hozzáférés biztosítása minden fogyasztó számára; • az ellátásbiztonság fenntartása, növelése; • a rövid és hosszú távú költségek minimalizálása; • az energiaellátás környezeti kockázatának minimalizálása; • az ellátásbiztonság érdekében a külső függés lehetséges minimalizálása; • helyi gazdasági előnyök biztosítása.
Integrált forrástervezés Célkitűzések • Ellátásbiztonság • Villamosítás • Környezeti hatások minimalizálása • Belső energiabiztonság • Helyi erőforrások használata • Diverzifikáció • Hatékonyság növelése • Költségek minimalizálása • Társadalmi jólét elősegítése • Helyi foglalkoztatottság növelése • Technológia és szakértelem megszerzése • Rugalmasság megtartása
Integrált forrástervezés Igény oldali (fogyasztói) befolyásolás Demand Side Management • energiatudatos gondolkodásmódra oktatás, ösztönzés; • jobb hatásfokú fogyasztók alkalmazása; • energiahordozó-helyettesítés; • terhelés időzítése.
