1 / 85

ALGÉRIA

ALGÉRIA. 3. Algéria - észak-afrikai arab állam, Afrika második legnagyobb területű országa Fővárosa - Algír (1 518 083 ) Nagyobb városai – Oran, Constantine, Annaba, Batna, Blida, Setif

kipling
Download Presentation

ALGÉRIA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. ALGÉRIA 3.

  2. Algéria - észak-afrikai arab állam, Afrika második legnagyobb területű országa Fővárosa - Algír(1 518 083 ) Nagyobb városai – Oran, Constantine, Annaba, Batna, Blida, Setif Államforma - elnöki köztársaság. Az 1989-ben módosított alkotmány szerint eltörölték az FLN egyeduralmát s bevezették a többpártrendszert. Az államfő csak mohamedán lehet, s egyben ő a fegyveres erők főparancsnoka és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. A miniszterelnök maga nevezi ki kormánya tagjait. A köztársasági elnököt 5 évre választják; ugyanaz a személy csak kétszer választható. A miniszterelnököt a köztársasági elnök nevezi ki. A jogrendszer az iszlám és a francia jogra alapul. Hivatalos nyelv – az arab, beszélt nyelvek még a berber és a francia Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás –A hivatalos nyelv az arab. Etnikai megoszlás: 85% arab , 10% berber ,4% fekete-afrikai , 1% francia. A második legfontosabb nyelv a francia. Az állami televízió arabul és franciául is sugároz. Útbaigazítás arab, kabyle és francia nyelven. Az írott nyelvet illetően főleg francia és felső-arab nyelven írnak. Az államvallás a szunnita mohamedán, mivel a lakosság 99%-a ilyen felekezetű. Függetlenség - Franciaországtól - 1962 július 5  Terület – 2 381 740 km² (11.) Népesség - 2008 évi becslés 33 769 669  (36.) Népek: arab (70%), berber (30%). Az ország lakossága fiatal; a népesség 46%-a 15 éven aluli. A népességnövekedési ráta: 1,68%. A lakosság 96%-a északon, az ország 20%-án él. A lakosság 58%-a él városban. A várható átlagos élettartam 70 év. A csecsemőhalandósági ráta 39,1‰. Népsűrűség – 14, 2 fő/km²GDP - 131,6 milliárd USD (50.) Egy főre jutó-3897 USD/fő Pénznem – Algériai dinár (DZD) Időzóna – UTC+1 Nemzetközi gépkocsijel – DZ Hívószám- +213

  3. Szociális rendszer - Az egy főre jutó jövedelem alapján Algéria Afrika gazdag országai közé tartozik. A társadalombiztosítás minden munkavállalóra kiterjed; 60 éves kortól a dolgozók nyugdíjat kapnak. Van rokkantsági és özvegyi nyugdíj is. Hiányzik viszont a munkanélküli segély. Az egészségügyi ellátás térítésmentes, de az ellátottság tekintetében jelentős a különbség a város és a vidék között. Oktatási rendszer-Az általános tankötelezettség 6-tól 15 éves korig van. A képzettségben jelentős az eltérés a férfiak és a nők, illetve város és vidék között. A felnőttoktatás s a nagyobb beiskolázás eredményeként az analfabéták aránya ma már kb. 50%. Az országban tíznél több egyetem van; az elsőt 1879-ben alapították Algírban. Történelme - Az Orán közelében talált barlangrajzok (i.e.8000 körül) a felső paleolitikum idején keletkeztek. Algériát berberek lakják legalább i. e. 10.000 óta. Az i.e. 12.századtól a föníciaiak kereskedelmi telepeket hoztak létre az északi partvidéken és kapcsolatba léptek a numídiai berber törzsekkel. I. e. 800 körül alapították Karthágót (Kart-Hadas - újváros). A rómaiak számos várost alapítottak (Setif, Icosium, Timgad). Amikor a Nugat-római Birodalom összeomlott, a berberek ismét függetlenek lettek számos körzetben, akiket végül I. Justinianus bizáci császár tábornokai foglaltak el. A bizánci birodalom bizonytalan uralma az ország keleti részén az arabok VIII. századi érkezéséig maradt fenn. Az i.sz.647. és 665.évi arab támadások vetettek véget a bizánci uralomnak. A berber hegyilakók (Kabilia, Aurès, Ouarsenis) megtartották nyelvüket, a lakosság zöme azonban átvette az arab nyelvet. A spanyol fenyegetéssel szemben az algíriak a török kalózokhoz fordultak segítségért . 1578 és 1659 között a szultán által kinevezett török pasák uralkodtak majd 1671-től 1830-ig a katonák által választottbégek uralkodtak. Algériát a franciák 1830-ban kezdték megszállni Franciaország kereskedelmi érdekeinek védelme címén. 1830.jún.14. és júl.5. között 36000 fős expedíciós haderő szállt partra és verte le a török csapatokat. A francia hadsereg véres háborúban foglalta el az algériai partvidéket: az ott élő lakosságnak csaknem egyharmada pusztult el a harcokban és a civil lakosság ellen tervszerűen elkövetett atrocitásokban. Tagadhatatlan azonban, hogy a gyarmatosított országban megpezsdült a gazdasági élet, fejlődött az elsősorban francia exportra termelő szőlő- és gabonatermelés. AII. világháború alatt Algéria a "Szabad Franciaországot" jelentette. A szövetséges csapatok 1942 végén szálltak partra Algériában. A franciák részben területéről szervezték az ország felszabadításához vezető ellenállást. 1943 februárjában a Ferhát Abbász köré csoportosult nemzeti erők megfogalmazták az Algériai Nép Manifesztumát, amiben a Franciaországgal szövetségben lévő független Algéria megteremtését követelték a háború befejezése után. A függetlenséget, háború árán 1962-ben vívták ki.

  4. Algír – A Notre-Dame bazilika

  5. Algír – A Kultúraközpont

  6. Algír - Út a kikötőhöz

  7. Algír - Mecset

  8. Algír - A főposta

  9. Algír - Utcakép

  10. Algír – A Parlament épülete

  11. Algír - Utcakép

  12. Algír – Kert az Abderahman sugárúton

  13. Algír – A Ketchaoua mecset

  14. Algír – A Notre-Dame bazilika

  15. Algír – A Bardo-múzeum

  16. Algír – Belvárosi épület

  17. Algír – Abdel Kader emír szobra

  18. Algír – A kormányhivatal előtt

  19. Algír – A Sacré Coueur

  20. Algír – Rais Hammidou szobra

  21. Algír – Az egyetemek alagútja

  22. Algír – Nemzeti Színház

  23. Algír – A kikötő, a háttérben az Óváros

  24. Algír – A híres Három Óra

  25. Algír – A Bástya

  26. Algír – Az Óváros

  27. Algír – Óvárosi utcakép

  28. Algír - Városkép

  29. Algír – Bab el Qued

  30. Algír – A Dey-palota

  31. Algír – A Vértanuk-tere

  32. Oran - Városkép

  33. Oran - Városközpont

  34. Oran - Egyetem

  35. Oran – A Szent Kereszt erőd

  36. Oran – A Szent Kereszt erőd

  37. Oran – A kikötő-parancsnokság

  38. Oran - Könyvtár

  39. Oran - Utcakép

  40. Oran – Központi utcakép

  41. Oran - Vasútállomás

  42. Oran – Út a kikötőbe

  43. Oran – A Nagy Mecset

  44. Costantine – lányok, asszonyok

  45. Costantine - utcakép

  46. Costantine - Vasútállomás

  47. Costantine – A Városháza

  48. Costantine – A függőhíd

  49. Costantine – A Rue Leblanc és a Prefectura

More Related