Pécsi Törvényszék

1. Pécsi Törvényszék Az OBH támogatásával megvalósuló helyi képzés az új Polgári Törvénykönyvről ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001. HARMADIK KÖNYV A JOGI SZEMÉLY A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Dr. Zámbó Ágnes

2. Általános rendelkezések és alapelvek • Egységes szabályozás. • A kimaradó rendelkezések • más jogszabályba (Ctv. módosítás) • új jogszabályba (2013. évi CLXXVI. törvény) kerültek, vagy • a jogszabályi előírások már nem tartalmazzák (pl.: fizetőképességi nyilatkozat) A normaanyag megismerésének módja változik (Ptk, külön törvények)

3. Az általános szabályok alkalmazási köre • a Ptk-beli jogi személytípusokra • más jogszabálybeli jogi személyekre • a polgári jogi jogalanyisággal rendelkező nem jogi személy szervezetekre terjed ki. Alkalmazandó, ha speciális szabály nem zárja ki (Ptk.3:3.§) A jogi személy jogképessége: abszolút /Ptk.3:1.§(1)(2)bek./ Természetes korlát: csak emberhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek Típuskényszer /Ptk.3:1.§(4)bek./

4. A jogi személy ismérvei /Ptk.3:1.§(5)bek./ • saját név • székhely • elkülönült vagyon • képviselet • döntést hozó szerv Helytállási kötelezettség a tartozásaiért A jogi személy saját vagyonával köteles helytállni, tag, alapító nem felel. Kivétel: ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni (Ptk.3:2.§)

5. A jogi személy létrehozásának szabadsága • (Ptk.3:4.§) • Diszpozitív szabályozás • A létesítő okiratban eltérhetnek a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. • a tagok, alapítók egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint • a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során. Kivétel: nem lehet eltérni a törvényben foglaltaktól, ha az eltérést • a törvény tiltja, vagy • a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy • a törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

6. A létesítő okirat kötelező tartalmi elemei (Ptk.3:5.§) • A létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl • a jogi személy nevét, • székhelyét, • célját vagy főtevékenységét, • a létesítő személy vagy személyek nevét, lakóhelyét vagy székhelyét • a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, • az első vezető tisztségviselőjét.

7. A jogi személy neve (Ptk.3:6.§) • típusára, formájára vonatkozó elnevezés • névkizárólagosság • valódiság • szabatosság Székhelye (Ptk.3:7.§) A bejegyzett irodája (biztosítandó a jognyilatkozatok fogadása, jogszabály szerinti iratok elérhetősége). Tevékenysége (Ptk.3:8.§) Amit a jogszabály nem tilt vagy nem korlátoz.

8. A tagok, illetőleg az alapító vagyoni hozzájárulása (Ptk.3:9.§) • Kötelező, nem lehet visszakövetelni. • Ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges. • Vagyoni hozzájárulás tárgya (Ptk.3:10.§): • pénzbeli • nem pénzbeli (dolog tulajdonjoga vagy vagyoni értékű jog) Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a jogi személy az átruházástól számított öt éven belül követelheti a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltató személytől. Tagsági jogokról nem lehet értékpapírt kibocsájtani, kivétel a részvénytársaság.(Ptk.3:11.§)

9. A jogi személy létrejötte /Ptk.3:4.(4)(5)bek.§/ Bírósági nyilvántartásba vétellel. A bejegyzés jogszabályban meghatározott okból tagadható meg. A jogi személy nyilvántartásának alapelvei (Ptk.3:13.§) Adatot, jogot, tényt bejegyezni csak a jogszabályban meghatározott okirat vagy bírósági, hatósági határozat alapján lehet. A nyilvántartás közhiteles és nyilvános.

10. A jogi személy létesítésének érvénytelensége • (Ptk.3:15.§) • A létesítő okirat érvénytelenségére • a nyilvántartásba bejegyzését elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig a szerződések érvénytelenségének szabályait kell alkalmazni, • a jogerős bejegyzést követően a létesítő okirat érvénytelenségére nem lehet hivatkozni a nyilvántartásból törlés érdekében, • a törvényes működés biztosítására szolgáló eszközöket kell igénybe venni. • alkalmazandó a létesítő okirat módosítása esetén is.