Jobboldali radikalizmus és antiszemitizmus (előadás-vázlat)

1. Jobboldaliradikalizmus és antiszemitizmus(előadás-vázlat) Vonyó József, egyetemi docens PTE BTK Modernkori Történeti Tanszék 2006

2. A témáról • Történeti kérdés– aktuális probléma • Történeti vizsgálat– tanulságokkal Évszázados történeti jelenség, mely búvópatakként eltűnik, felbukkan • Tetőpont: II. világháború • Utána eltűnik (de: Spanyolország, Portugália stb.) • Előbukkan, újjáéled (1980–-1990-es évek: Franciaország, Németország, Olaszország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia stb.

3. Alapfogalmak 1.Jobboldali radikalizmus – antiszemitizmus Nem azonos – de összekapcsolódhat Nem azonos • Jobboldali radikalizmus – antiszemitizmus nélkül (olasz fasizmus) • Antiszemita • Demokraták • Demokratikus elemeket tartalmazó mozgalmak (pl. népi írók) • Baloldali radikálisok (pl. Sztálin) Összekapcsolódhat – tartalma alapján A jobboldali radikalizmus lényegi eleme a nemzeti/faji közösség érdekeinek kizárólagos érvényesítése az ártalmas idegenekkel szemben ez az idegene lehet a ZSIDÓ IDEGEN-(ZSIDÓ)GYŰLÖLET

4. Alapfogalmak 2.Antiszemitizmus Az antiszemitizmus tartalma zsidóellenesség Zsidóellenesség Antiszemitizmus

5. Az antiszemitizmus alakváltozatai Az antiszemitizmus történelmi változatai: A) Tartalma, indíttatása alapján: • Vallási(teológiai) • Gazdasági, egzisztenciális indíttatású – „megélhetési” • Faji(a biológiai fajelméletre alapozott) • Politikai (pártok, mozgalmak politikai programjává válik) B) Hatóköre alapján (Magyarországon): • „Szalon”antiszemitizmus (csak verbális jelleg) • Szelektív(a gazdaságilag fontos, elmagyarosodott megőrzése, a gyökértelen bevándorlók eltávolítása) • Totális(a zsidóság teljes eltávolítása a társadalomból) – aszemitizmus C) Eszközei, módszerei • Jogi • Eugenika (fajegészségügy) • Kitelepítés • Holocaust

6. Alapfogalmak 3.Jobboldali radikalizmus 1. Az 1920-as évektől – az 1980-as évekig (máig?): jobboldali radikalizmus = fasizmus Fasiszta minden • szélsőjobboldali párt, mozgalom • az általuk– vallott nézetek – hirdetett programok • jobboldali diktatúra MA – történettudomány, politológia – árnyaltabb megnevezések • fasiszta – olasz • Nemzeti szocialista – német „fasiszta típusú” • Nyilas – magyar Összefoglalóan: • Jobboldali radikalizmus • Radikális konzervativizmus • Szélsőjobboldali (mozgalom, párt stb.)

7. Jobboldali radikalizmus 2. Megjelenési formái: • Ideológia politikai program • Mozgalom, politikai párt • Államszervező erő DIKTATÚRA szándéka, terve megvalósítása Többféle megvalósulási forma: • Autoritárius (tekintélyuralmi) • Totális diktatúra

8. Jobboldali radikalizmus 3. Totalitárius diktatúra: egyetlen hatalmi tényező teljes uralma a társadalom felett, melyet sem törvények, sem szokások nem korlátoznak. Öt alapvető jegy: • Hivatalos ideológia • Egyetlen tömegpárt, mely minden fenntartás nélkül elfogadja és képviseli ezt az ideológiát • A média feletti (csaknem) teljes uralom • A fegyveres erők teljes politikai ellenőrzése (párthadsereg) • A társadalmat permanensen rettegésben tartó rendőri terror

9. Jobboldali radikalizmus 4. Autoritárius rendszer: Linz, Juan J. szerint jellemzői: • Korlátozott, nem teljes politikai pluralizmus • Nincs egy kidolgozott és irányadó (uralkodó) ideológiája • A politikai mobilizáció extenzív és intenzív formáinak alkalmazásától egyaránt tartózkodnak • Egy vezér (kis csoport) gyakorolja a hatalmat, formálisan pontatlanul meghatározott, de gyakorlatilag mégis kiszámítható határok között

10. A radikalizmus fő jellemzői • Válságra reagál – azon belül egy közösség helyzetére • Reflexió a liberális elveken alapuló fejlődésre • Tőkés gazdaság • Parlamentáris politikai berendezkedés mint a közösségre káros jelenség elutasítása • Kollektívum – egyén alárendelése a közösségnek • Ezen kívüli ELLENSÉG • Beavatkozás a gazdasági, társadalmi folyamatokba, azok • Adminisztratív • Erőszakos eszközökkel történő REND megváltoztatása • Harcos szervezetek pártok • Erős, központosított állam DIKTATÚRA

11. Politikai radikalizmus (Szilágyi Ákos) 1. Két radikális kérdés: Ki a bűnös? Mi a teendő? Lenin: Sto gyelaty? Gömbös: Was ist zu tun? Radikalizmus lényeglátás Bibó: „túlfeszült lényeglátás” Válság (bonyolult gazdasági, társadalmi, kulturális, politikai helyzet) • Magyarázata egyetlen, önkényesen kiragadott OK-kal • Válasz, megoldás: a lényeg, az EGYETLEN IGAZSÁG s annakKÖNYÖRTELEN MAGVALÓSÍTÁSA

12. Politikai radikalizmus2. • Lényegbe vágó kérdésfeltevés • Mitologikus – gyakorlatias feladatkijelölés • „Célracionális” feladatmegvalósítás

13. Politikai radikalizmus3. Ki a bűnös? Mi a teendő? 1. Eredetileg: morális, valláserkölcsi kérdés egyéni, személyes A bűnös mindig a kérdés feltevője:ÉN 2. A RADIKÁLIS ezt emeli át a politika szférájába Kérdésfeltevés: a Bíró (Isten) szerepében tetszelgő KOLLEKTÍVUM (nemzet, faj, osztály, párt) nevében Választ: előre tudja – abból kiindulva teszi fel a kérdést A bűnös mindig a másik:ŐK (soha nem a kérdésfeltevő: MI)

14. Politikai radikalizmus4.

15. Politikai radikalizmus5. E helyzet felismerése lázadás ellene szembefordulás az elnyomókkal maga a RADIKÁLIS FORDULAT. Ki a bűnös? Mi a teendő?

16. Politikai radikalizmus6. Szilágyi Ákos: „ A radikális tehát hisz abban, hogy a világnak van lényege, amelyre minden visszavezethető, hogy ez azonos azzal, amit Ő a világ lényegének tulajdonít, s hogy ez a lényeg rossz, amely az általa javasolt módon és eszközökkel kiiktatható a világból, hogy helyét elfoglalhassa a jó, amelynek … a radikális a legfőbb letéteményese. A démon- vagy ördögűzés mágikus szertartását a modern propagandagépezet, a média veszi át, az „ellenségként”, „gonoszként” azonosított másik kitaszítását vagy megölését pedig a társadalmi csoportok tervszerű kitelepítésére vagy kiirtására specializálódott modern megsemmisitőipar.” (Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma. Szerk.: Feitl István. Második, bővített kiadás. Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. 18–19.)

17. Politikai radikalizmus7. A 20. századi modern politikai radikalizmus 3 elem szintézise: • Mágikus hit (eszmében, tekintélyben – vezér) emóció • Eszmemegvalósító és világmegsemmisítő aktivizmus • A modern bürokratikus racionalitás gépezete ráció

18. Jobb- és baloldali radikalizmus 1. Kétféle politikai radikalizmus: A kezdeti parlamentáris rendszerekben kialakult konvenció szerint: BALJOBB 1. Viszonyuk: hasonlóságok és eltérése • Összeköt: a radikalizmus • Elválaszt: „JOBB – BAL” 2. A hasonlóság – eltérés jellege • Radikalizmus: forma • „JOBB – BAL”: tartalom Pl: a bűnös Ő: • A nácizmus, fasizmus szemében: a kommunizmus • A kommunizmus szemében: a nácizmus, fasizmus

19. Jobb- és baloldali radikalizmus(Szilágyi Ákos) 2. Az akut (gazdasági, társadalmi) problémák megoldásában eltérő kiindulópontok változtatási irányok a politikai racionalizmus (nem feltétlenül a racionalitás) tekintetében BALJOBB szellem élet eszme valóság

20. Jobb- és baloldali radikalizmus(Szilágyi Ákos) 3.

21. Jobboldali radikalizmus

22. Baloldali radikalizmus

23. Ajánlott irodalom • Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. In Hanák Péter (szerk.) Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Gondolat, Budapest, 1984. 135–294 • Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Osiris, Budapest, 2001. • Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma. Szerk.: Feitl István. Második, bővített kiadás. Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. (Ormos Mária, Szilágyi Ákos, Csepeli György tanulmányai) 13–30. • Ormos Mária: Nácizmus-fasizmus. Magvető Kiadó, Budapest, 1987. • Ormos Mária: Az antiszemitizmus alakváltozatai a XX. században. In Paksy Zoltán (szerk.): Az antiszemitizmus alakváltozatai. Tanulmányok. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2005. 7–17. • Ormos Mária: A szélsőjobboldaliságról. Rubicon 2004/11. 64–68.