Lépésről lépésre

1. Lépésről lépésre A jogszabály tervezete megszövegezésének és megszerkesztésének gyakorlati szempontjai dr. Kaibás Gábor Márk2012. október 25.

2. Általános szabályok A jogszabály tervezetének megszövegezésére vonatkozó általános követelmények A jogszabály tervezetének címe Hivatkozások a jogszabályban (rugalmas, merev, általános)

3. A jogszabály megszövegezése Jogalkotási követelmények Rövidítés Egyéb általános követelmények • tartalmi: normatív tartalom • formai: kijelentő mondat, szakasz és melléklet • tartalmi: ismétlődően megjelenő kifejezés, szókapcsolat, szövegrész helyett • formai: első előforduláskor, az „a továbbiakban:” vagy az „a továbbiakban együtt:” • kizárt: • ÉR-ben értelmezett fogalomra, • preambulumban/bevezető részben, címben • már bevezetett rövid megjelölésre • felsorolások • illetve, illetőleg, és/vagy, • mennyiségek számjeggyel történő meghatározása • példálózás

4. A jogszabály megjelölése A címre vonatkozó követelmények: • rövid, tömör és jellemző, • megkülönböztethetőség, • nem tartalmazhat a módosítás aktusára való utalást, • „-ról”, „-ről” rag, • a jogszabály kihirdetése idejének és sorszámának megjelölése, • a jogszabály megalkotójának és típusának megjelölése.

5. A jogszabály megjelölése ... . évi ... . törvény {a törvény címe} {a rendelet megalkotjának teljes megjelölése} .../... . (... ... .) {a rendelet megalkotójának rövid megjelölése} rendelete {a rendelet címe} {a rendelet megalkotjának teljes megjelölése} .../... . (... ... .) önkormányzati rendelete {a rendelet címe} 1994. évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról A közigazgatási és igazságügyi miniszter 19/2012. (III. 30.) KIM rendelete a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének 28/2009. (X. 22.) önkormányzati rendelete a Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) önkormányzati rendelet módosításáról

6. A jogszabályi hivatkozás Rugalmas Merev Általános • Elsődleges, általános eszköz. • Formái: • más jogszabály címének, • más jogszabály szabályozási tárgykörének vagy • a felhívni kívánt rendelkezések szabályozási tárgykörének megjelölésével. • Akkor, ha • mindenképpen szükséges és • rugalmas hivatkozásra nincs lehetőség. • Formái: • más jogszabály, • más jogszabály és szerkezeti egysége, • a hivatkozást tartalmazó jogszabály vagy • a hivatkozást tartalmazó jogszabály szerkezeti egysége tételes megjelölésével. • Akkor, ha • a hivatkozás nem kerülhető el, és az sem a rugalmas, sem a merev hivatkozás szabályai szerint nem fogalmazható meg, • a hivatkozni kívánt jogszabályok száma olyan nagy, hogy azok felsorolása a jogszabály áttekinthetetlenségéhez vetne vagy • a hivatkozást tartalmazó jogszabály felhatalmazása alapján megalkotandó jogszabályra kell hivatkozni.

7. A jogszabály formai tagolása A könyv, a rész, a fejezet, az alcím, a szakasz, a bekezdés, a pont és az alpont mint a jogszabályai szerkezeti egységeinek alkalmazása a jogszabályban.

8. A jogszabály formai tagolása 1. Könyv • Megjelölése: • pozitív egész számokból képzett sorszám betűvel kiírva • szerkezeti egység típusának megnevezése • könyv címe • Példa: ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

9. A jogszabály formai tagolása 2. Rész • Alkalmazási feltétel: ha van legalább két-két olyan fejezet a jogszabály tervezetében, amelyeket különböző részek alá indokolt rendezni (spec: általános és különös rész) • Megjelölése: • pozitív egész számokból képzett sorszám nagybetűvel kiírva • szerkezeti egység típusának megnevezése nagybetűvel • rész címe • Példa: ELSŐ RÉSZ Általános szabályok MÁSODIK RÉSZ Közös szabályok HARMADIK RÉSZ Egyes eljárások sajátos szabályai NEGYEDIK RÉSZ Záró rendelkezések ÁLTALÁNOS RÉSZ KÜLÖNÖS RÉSZ ZÁRÓ RÉSZ

10. A jogszabály formai tagolása 3. Fejezet • Alkalmazási feltétel: ha van legalább két-két olyan alcím a jogszabály tervezetében, amelyeket különböző fejezetek alá indokolt rendezni • Megjelölése: • pozitív egész számokból képzett sorszám római számmal • szerkezeti egység típusának megnevezése nagy kezdőbetűvel • fejezet címenagy kezdőbetűvel • Példa: I. FEJEZET Általános rendelkezések II. FEJEZET Közös szabályok III. FEJEZET Záró rendelkezések

11. A jogszabály formai tagolása 4. Alcím • Alkalmazási korlát:egyetlen szakaszt magában foglaló alcímet csak akkor, ha az a jogszabály szerkezetének egységessége érdekében szükséges • Megjelölése: • pozitív egész számokból képzett sorszám arab számmal • alcím címe nagy kezdőbetűvel • Példa: 1. Általános rendelkezések 1. § [...] [...] 4. § [...] 2. Közös szabályok 5. § [...] 3. Záró rendelkezések 19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

12. A jogszabály formai tagolása 5. Szakasz • Alkalmazási korlát: • mindig van, • az alacsonyabb szintű szerkezeti egységek számozása újrakezdődik • hivatkozásnál a § jelhez nem kapcsolható a többes szám jele • Megjelölése: • pozitív egész számokból képzett arab sorszám • § jel • Példa: 6. § [...] A 6. §-sal megállapított követelmények [...]. Hatályát veszti az R. 6-8. §-a. Az R. 6-8. §-ában meghatározott kivétellel.

13. A jogszabály formai tagolása 6. Bekezdés • Alkalmazási feltétel: bekezdésbe az egymással szorosan összefüggő szabályokat kell foglalni • Alkalmazási korlát: • túlzott alkalmazása az áttekinthetőséget korlátozza • tartalmukban egymással szorosan összefüggő szabályok • Megjelölése: • pozitív egész számokból képzett, zárójelek közé foglalt arab szám • szakaszonkéntújrakezdődően • Példa: • Helytelen például: • 15. § (3) a) pontja • 15. § (3) bek. a) pontja • 15. § 3. bek. a) pontja • Helyesen: • 15. § (3) bekezdés a) pontja • 15. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja

14. A jogszabály formai tagolása 7. Pont • Alkalmazási feltétel: • ha a rendelkezés felsorolást tartalmaz, • a felsorolás bármely két eleme között azonos logikai kapcsolat áll fenn, és • a jogszabály áttekinthetőségét segíti • Alkalmazási korlát: • nyitó és záró szövegrész alkalmazása, amelyek • a pontok és az alpontok mindegyikével önállóan és együttesen is egyetlen értelmes mondatot kell, hogy képezzen • Megjelölése: • latin ábécé kisbetűi, • „)” jel (VAGY) • pozitív egész számokból képzett arab sorszám (kötelező 15 elemet meghaladó felsorolás esetén

15. A jogszabály formai tagolása 8. Alpont • Alkalmazási feltétel: • a felsorolás elemei közötti eltérő logikai kapcsolat esetén vagy • pontok alkalmazása esetén legalább egy pont egymással azonos logikai kapcsolatban álló elemekből álló felsorolást tartalmaz • Alkalmazási korlát: • egy ponton belül legfeljebb 15 alpont, • alponton belül további alpontok nem • Megjelölése: • latin ábécé kisbetűi, • „)” jel

16. Helytelen például: „1. § A tevékenység folytatását a hatóság akkor engedélyezi, ha a kérelmező a) cselekvőképes vagy b) a tevékenység gyakorlásához a kérelmező törvényes képviselője hozzájárult, és c) megfelel a 3. §-ban foglalt követelményeknek vagy d) a 3. §-ban foglalt követelmények teljesítése alól mentesült, és e) rendelkezik legalább egy éves szakmai gyakorlattal.” Helyesen: „1. § A tevékenység folytatását a hatóság akkor engedélyezi, ha a kérelmező a) cselekvőképes vagy a tevékenység gyakorlásához a kérelmező törvényes képviselője hozzájárult, b) megfelel a 3. §-ban foglalt követelményeknek vagy mentesült a 3. §-ban foglalt követelmények teljesítése alól, és c) rendelkezik legalább egy éves szakmai gyakorlattal.” A fenti példa helyes a következőképpen is: „1. § A tevékenység folytatását a hatóság akkor engedélyezi, ha a) a kérelmező aa) cselekvőképes vagy ab) a tevékenység gyakorlásához a kérelmező törvényes képviselője hozzájárult, b) a kérelmező ba) megfelel a 3. §-ban foglalt követelményeknek vagy bb) mentesült a 3. §-ban foglalt követelmények teljesítése alól, és c) a kérelmező rendelkezik legalább egy éves szakmai gyakorlattal.”

17. 2. Az Eger, Deák Ferenc utca keleti oldalának helyi védelmi területté nyilvánítása • 2. § • (1) Helyi védelmi területnek minősül az Eger, Deák Ferenc utca 1. és az Eger, Deák Ferenc utca 57. között felépített, a • a)6612-6614, • b)6617-6622, • c)6646-6651, • d)6653-6658, • e)6781 • f)6791-6793, • g) 6794/1-6794/2, • h) 6804, • helyrajzi szám alá tartozó ingatlan. • (2) A helyi védelmi területre vonatkozóan az Eger város építészeti értékeinek helyi védelméről szóló 31/2007. (VIII. 31.) önkormányzati rendelet 6. § (7) bekezdését alkalmazni kell. • 5. Záró rendelkezések • 5. § • Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

18. A jogszabály logikai tagolása A preambulum vagy bevezető rész, az általános rendelkezések, a részletes rendelkezések és a záró rendelkezések tartalma.

19. A jogszabály logikai tagolása 1. Preambulum Bevezető rész • csak törvényben, • szabályozás előzménye, indoka és célja, normatív tartalom nélküli elvi, elméleti tétel • Nem lehet • törvény részletes tartalma, • normatív rendelkezés, • annak megállapítása, hogy a törvény valamely uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja. • csak rendeletben, • utalni kell a jogszabály • érvényességi kellékeire • felhatalmazás, • feladatkör, • egyetértési jogra (kiv. ha ua. miniszter), önkormányzati rendeletnél hozzájárulásra • a jogalkotás aktusára

20. A preambulum vagy bevezető rész Közös szabályok: • jogszabály-tervezet megjelölése után közvetlenül, a szerkezeti egységeket megelőzően, • normatív tartalom nélküliek, • nem lehet címe, • a preambulum sortöréssel tagolható, • bevezető rész egy mondat, preambulum több mondat is lehet.

22. Példa az egyetértésre/véleményezésre utalásra: 2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről 37/A. § Felhatalmazást kap a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a Nemzeti Biztonsági Felügyelet azon eljárásait, amelyekért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, az igazgatási szolgáltatási díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével, felhasználásával kapcsolatos szabályokat. 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről 12. § A közigazgatási és igazságügyi miniszter (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány l) minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért, felelős tagja. 73. § A nemzetgazdasági miniszter (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány c) adópolitikáért, felelős tagja. …/…. (…. ….) KIM rendelet a […]-ról A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 37/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet12. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszter egyetértésével(VAGY)véleményének kikérésével - a következőket rendelem el:

23. Példa a települési önkormányzat költségvetési rendeletének bevezető részére Budaörs Város Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Példa a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskört érintő jogszabály bevezető részére: Demecser város önkormányzatának képviselő-testülete (…) Kék község önkormányzata képviselő-testületének hozzájárulásával a következőket rendeli el: Példa a társult képviselő-testület által megalkotott jogszabály bevezető részére: Pétervására város önkormányzatának képviselő-testülete Pétervására város önkormányzata, Erdőkövesd község önkormányzata, Váraszó község önkormányzata, Ivád község önkormányzata és Kisfüzes község önkormányzata társult képviselő-testülete döntésének megfelelően (…) a következőket rendeli el:

24. A jogszabály logikai tagolása 2. Általános rendel-kezések • Itt szabályozható • a jogszabály hatálya (az időbeli hatály kivételével), • a jogszabály alkalmazására és a szabályozásra vonatkozó alapelv, • a jogszabály egészére vonatkozó értelmező rendelkezések, • az a jsz egészére vagy több szerkezeti egységére vonatkozó rendelkezés, amely nem foglalható más – szakasznál magasabb szintű – szerkezeti egységbe. • Az általános rendelkezéseket a preambulum / bevezető rész után kell meghatározni (spec. eset: alcímnél magasabb szintű szerkezeti egységre való tagolásnál alapvető tartalmi elkülönülés mellett az ilyen szerkezeti egységek elején is önállóan).

25. A jogszabály hatálya Személyi Területi • nem kell, ha megegyezik a Jat. 6. § (2) bekezdésével • akkor kell kifejezetten meghatározni, ha • ettől eltérő személyi körre terjed ki vagy a jogszabályt települési önkormányzati társulás alkotja meg és • az a jogszabály tervezetének egyéb rendelkezései alapján nem egyértelmű • nem kell, ha megegyezik a Jat. 6. § (1) bekezdésével • akkor kell kifejezetten meghatározni, ha • ettől eltérő területre terjed ki vagy a jogszabályt települési önkormányzati társulás alkotja meg és • az a jogszabály tervezetének egyéb rendelkezései alapján nem egyértelmű Szervi Tárgyi • nem lehet a végrehajtásért felelős állami szervek köréről rendelkezni, kivéve, ha a feladat- és hatáskörök telepítése a jogszabály más rendelkezéseiben nem szabályozható egyértelműen • tárgyi hatály helyett alkalmazási szabály: milyen jogi tényekre kell alkalmazni Például: E törvényt kell alkalmazni a tisztességes eljárás követelményének a) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény hatálya alá tartozó támogatások odaítélésére és felhasználásának ellenőrzésére irányuló eljárás, valamint b) a közbeszerzési eljárás során történt megsértésének kivizsgálására.

26. Alapelvek, a szabályozás célja • az azonos vagy hasonló jogviszonyokat átfogóan szabályozó jogszabályok tervezetében az általános rendelkezések között a jogszabály alkalmazására, értelmezésére, valamint a szabályozásra vonatkozó alapelvek határozhatóak meg • normatív tartalommal nem rendelkező kijelentést vagy a szabályozás célját nem lehet a jogszabály alapelvei között rögzíteni

27. Az értelmező rendelkezés • Akkor, ha • a fogalom jelentése az adott jogszabály alkalmazásában eltér • a köznyelvi jelentésétől vagy • a más jogszabályban meghatározott jelentésétől, és • a fogalom jelentése a jogszabály tervezetének egyéb rendelkezései alapján nem egyértelmű. • Nem lehet • a magától értetődő jelentésű fogalomra, • a köznyelvi jelentéstől alapvetően különböző tartalommal értelmezni, • jogszabály, nemzetközi szerződés rövid megjelölése, mozaikszó vagy betűszó bevezetésére. • A jogszabály egészére (a jogszabály elején önálló szakaszban), szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységre (e szerkezeti egység elején önálló szakaszban) vagy egyetlen szakaszra vonatkozóan (e szakasz első vagy utolsó bekezdéseként) lehet értelmezni. • Ábécésorrendben, arab számmal megjelölt pontokba kell rendezni, egy pontban csak egy fogalom, kizárólag egyszer, több bekezdést használni, ha az értelmező rendelkezések egy részének a hatálya eltér a másik részétől. • Nem tartalmazhat önmagában joghatás kiváltására alkalmas normatív tartalmú rendelkezést. • Felhatalmazás alapján kiadott jogszabály tervezetében alkalmazott fogalom a felhatalmazó rendelkezést tartalmazó jogszabályban értelmezett fogalomtól eltérően nem értelmezhető, és az értelmező rendelkezés nem ismételhető meg.

28. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: 40. Egyházi személy az, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 3. § E törvény alkalmazásában 40. Egyházi személy: az egyház belső egyházi szabályában meghatározott, az egyház, belső egyházi személy szolgálatában álló természetes személy, (VAGY) 40. Egyházi személy: a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti személy, 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 203. § 1. Audiovizuális médiaszolgáltatás: hangos vagy néma mozgóképeket, állóképeket tartalmazó műsorszámokat bemutató médiaszolgáltatás. [...] 3. Befolyásoló részesedés: a) olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mértékű befolyást biztosít; a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését egybe kell számítani, b) olyan helyzet, amely a vállalkozásban szerződés, alapító okirat (alapszabály), vagy elsőbbségi részvény alapján, a döntéshozó, vagy a felügyelő szervek tagjai kinevezése (elmozdítása) útján, vagy egyéb módon jelentős befolyást tesz lehetővé. 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 203. § E törvény alkalmazásában 1. audiovizuális médiaszolgáltatás: hangos vagy néma mozgóképeket, állóképeket tartalmazó műsorszámokat bemutató médiaszolgáltatás. [...] 3. befolyásoló részesedés: vállalkozásban fennálló a) olyan közvetlen és közvetett tulajdon, amely összességében a vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mértékű befolyást biztosít; a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését egybe kell számítani, b) olyan jelentős befolyás, amely szerződésen, alapító okiraton (alapszabályon), elsőbbségi részvény alapján, a döntéshozó, vagy a felügyelő szervek tagjai kinevezése (elmozdítása) útján vagy egyéb szemponton alapul.

29. A jogszabály logikai tagolása 3. Részletes rendel-kezések • A jogszabály érdemi része, a jogszabály alapvető normatív tartalmát képező azon rendelkezéseket tartalmazza, amelyekről nem más logikai egységben kell rendelkezni • Szabályozási korlát: a normatartalom • rövid, tömör kifejezése, • logikus, folyamatos felépítése (pl. • anyagi és eljárási jogi rendelkezések elkülönítése, • jogállásra és feladat- és hatáskörre vonatkozó szabályok elkülönítése, • általános szabálynak meg kell előznie a különös szabályt)

30. A jogszabály logikai tagolása 4. Záró rendel-kezések • törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet tervezete esetében felhatalmazó rendelkezések • hatályba léptető rendelkezések, • (a jogszabály rövidítését megállapító rendelkezés,) • átmeneti rendelkezések, • törvény tervezete esetében a törvény vagy törvényi rendelkezés sarkalatosságára utaló rendelkezések • a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezések, • módosító rendelkezések, • hatályon kívül helyező rendelkezések, • a hatályba nem lépésről szóló rendelkezések

31. A felhatalmazó rendelkezés • Célja: alacsonyabb jogforrási szinten való végrehajtási szabályozás biztosítása. • Tárgya: pontosan és részletesen megjelölt életviszonyok. • Nem lehet felhatalmazást adni • a szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására, • a jogszabály egészének végrehajtására, • olyan tárgykör szabályozására, amit a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz. • Feltételei: • rendelet meghatározott időn belül való megalkotása • korlátozott időbeli hatályú rendelet megalkotása • egyetértési vagy véleményezési jog • Megszerkesztésére vonatkozó követelmények: • törvényben vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben, • kizárólag a záró rendelkezések között • végrehajtási jogalkotáshoz kapcsolódóan, • jogosultak szerint önálló bekezdésben.

32. A felhatalmazó rendelkezés címzettje • címzettként • a Magyar Nemzeti Bank elnöke, • a Kormány, • a Kormány tagja (önállóan vagy más miniszter egyetértésével), • a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke, • a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke vagy • a helyi önkormányzat jelölhető meg, • minden helyi önkormányzatra vonatkozóan a „helyi önkormányzat képviselő-testülete” • több miniszter ábécésorrendben, egyes számban • minden miniszternek: általánosan, többes számban (pl. „a miniszterek” (VAGY) „a Kormány tagjai”) • egyetértésnél: „egyetértésével kiadott rendeletben”, véleménynél: „véleményének kikérésével kiadott rendeletben”

33. A felhatalmazó rendelkezés felépítése Felhatalmazást kap (a felhatalmazás aktusa) az adópolitikáért felelős miniszter (a felhatalmazás jogosultja), hogy - a jogalanyok szélesebb körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás esetén (a felhatalmazás korlátja)- a fizetési kötelezettség megállapítására és teljesítésére vonatkozó kötelezettség mellőzését és az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokat (a felhatalmazás tárgya) rendeletben állapítsa meg (a rendeletalkotás aktusára utaló kifejezés).

34. A felhatalmazó rendelkezés végrehajtása • A felhatalmazás címzettje számára jogalkotási kötelezettséget jelent, kivéve, ha a felhatalmazást biztosító jogszabályból (!) más nem következik. • A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat. Például: (a végrehajtást igénylő rendelkezés) „… § A büntetés-végrehajtásért felelős miniszter a hivatásos állomány részére, életkörülményük javítása érdekében, rendeletben további szociális juttatásokat állapíthat meg.” (az ehhez kapcsolódó felhatalmazó rendelkezés) „… § Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy a hivatásos állomány részére az e törvényben nem szabályozott további szociális juttatásokat rendeletben állapítsa meg.”

35. A hatályba léptető rendelkezés • záró rendelkezések között, önállóan • a jogszabály, annak szerkezeti egysége és – ha a szabályozás célja másképp nem érhető el – a szerkezeti egység valamely szövegrészének hatálybalépéséről • első bekezdés: a jogszabály hatálybalépése (legkorábbi időpont) • további bekezdések: a jogszabály egyes rendelkezéseinek eltérő időpontbeli hatálybalépése (idősorrendben)

36. A hatálybalépés időpontja Hogyan? Hogyan nem? • meghatározott napban • főszabály: a jogszabály kihirdetését követő meghatározott napban vagy a kihirdetést követő meghatározott hónap meghatározott napjában, • kivételesen: • naptári napban • meghatározott naptári nap meghatározott órájában és percében • valamely jövőbeli eseményhez vagy feltételhez kötötten, az annak bekövetkezését követő meghatározott nappal (miniszter/jegyző határozata) • külön törvényben a fentiek szerint • a kihirdetés időpontját megelőzően, • szerkezeti egység tekintetében a jogszabály hatálybalépését megelőzően • esemény vagy feltétel tekintetében • jogszabálynak nem minősülő aktushoz kötötten vagy • olyan jogszabályhoz kötötten, amely a hatályba léptetni kívánt jogszabállyal az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes

37. A hatályba léptető rendelkezés felépítése 59. § (1) Ez a törvény (jogszabályra való általános hivatkozás) – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel (az eltérésre utalás)– az e törvény kihirdetését követő hónap első napján (a hatálybalépés időpontja) lép hatályba (a hatálybalépés aktusa). (2) A 12. § (az eltérő időpontban hatályba lépő szerkezeti egység megjelölése) a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását kihirdető törvény hatálybalépésének napján (a hatálybalépés időpontja) lép hatályba (a hatálybalépés aktusa).

38. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2012. (III. 30.) rendelete az ingatlanokat terhel építményadóról és telekadóról szóló 56/2011. (XII. 23.) önkormányzati rendelet módosítására • Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének • 10/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelete • az ingatlanokat terhelő építményadóról és telekadóról szóló 56/2011. (XII. 23.) önkormányzati rendelet módosításáról • 6. § • Hatályát veszti az Ör. 2. § (4) bekezdése. • 7. § • Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. április 1-jén lép hatályba(, és 2013. január 2-án hatályát veszti). • A 6. § 2012. július 1-jén lép hatályba. • Az 1. §, a 3. § (1) és (5) bekezdése, a 4. § és az 5. § 2013. január 1-jén lép hatályba.  2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről 31. Hatályba léptető rendelkezések 40. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. (2) Az 1–10. §, a 11. § (1) bekezdés a)–k) pontja, a 11. § (2) bekezdése, a 12. §, a 13. § (1) és (3)–(5) bekezdése, a 14. § (1)–(7) bekezdése, a 15. § (2) és (3) bekezdése, a 16–39. §, a 41-43. § és a 45. § 2013. január 1-jén lép hatályba. (3) A 11. § (1) bekezdés l) és m) pontja, a 13. § (2) bekezdése, a 14. § (8) bekezdése és a 15. § (1) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba. 2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről

39. A jogszabály átmeneti rendelkezése • A jogszabályban rendelkezni kell a szabályozási átmenetről, ha • a jogszabály a Jat. generális szabályozási átmenetétől el kíván térni, • a jogszabály alkalmazandó rendelkezéseitől eltérő szabályok alkalmazására való szükség esetén, • a szabályozás bevezetéséhez konkrét teendőkről kell intézkedni. • Az átmeneti rendelkezéseket abban a jogszabályban kell önálló szakaszban szabályozni, amelynek az alkalmazására vonatkozik, kivéve • hatályon kívül helyezés esetében, • azonos vagy hasonló jogviszonyokat átfogóan szabályozó törvények esetében önálló törvényben. • Az átmeneti időszak tartamát úgy kell meghatározni, hogy ne alakuljon ki tartósan párhuzamos alkalmazási kényszer.

40. A jogszabály átmeneti rendelkezése Az átmeneti rendelkezésben lehet előírni, hogy az átmeneti időszakban a) már a jogszabály hatálybalépését megelőzően bekövetkezett jogi tények értékelése során is az új szabályozást kell a joghatás kiváltása szempontjából figyelembe venni, b) az adott jogszabály rendelkezéseit nem kell alkalmazni, c) az adott jogszabály rendelkezéseit az átmeneti rendelkezések között meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, d) az adott jogszabály rendelkezései helyett a jogszabály hatálybalépése előtt hatályos szabályozást kell alkalmazni, vagy e) az adott jogszabály rendelkezései helyett az átmeneti rendelkezések között meghatározott átmeneti szabályokat kell alkalmazni. E rendelet rendelkezéseit a felügyeleti eljárás során az e rendelet hatálybalépése előtt meghozott döntésekre is alkalmazni kell. 2007. január 1-jéig a mezőgazdasági kistermelők vonatkozásában a 12. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni. E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően elrendelt, de még nem foganatosított végrehajtási cselekményekre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az értesítési határidő minden esetben a foganatosítást megelőző 15. nap. Az e rendelet hatálybalépése előtt benyújtott kérelemre a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló 50/2004. (III. 23.) Korm. rendelet 2010. június 29-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Alkotmánybíróság valamennyi tagjának megválasztásáig az Alkotmánybíróság a teljes ülés hatáskörébe utalt ügyekben is eljár, az Alkotmánybíróság elnökének hatáskörét pedig az elnök megválasztásáig a helyettes elnök látja el.

41. Sarkalatossági záradék • ha a törvény vagy valamely rendelkezése az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősül • ha törvény sarkalatos törvényt módosít, a módosító törvénybe záradék + alapjogszabályban sarkalatossági záradék módosítása • ha törvény sarkalatos részeket illeszt be: alapjogszabály sarkalatossági záradékkal való kiegészítése • záró rendelkezések között önálló szakaszban • ha kell, alcím: „Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés”

42. Sarkalatossági záradék Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 50. § Ez a törvény az 50. § kivételével az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (VAGY) 50. § A 2. § az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

43. A módosító rendelkezés • Záró rendelkezések között kell elhelyezni (a kizárólag módosító, illetve hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazó jogszabály kivételével). • A jogszabály vagy más jogszabály rendelkezésének módosítására kell, hogy irányuljon. • Fajtái: • szövegcsere (valamely szerkezeti egység hatályos szövegrésze helyébe lépő szöveg megállapításával), • újraszabályozás ( a hatályos szerkezeti egység helyébe lépő szerkezeti egység szövegének megállapításával), • kiegészítés (új szerkezeti egységgel való kiegészítés), • eltérő szövegű hatálybalépés. • Szakasz vagy bekezdés új utolsó ponttal vagy pont új utolsó alponttal való kiegészítése esetén a mondatvégi írásjelet nem, a felsorolás tagjai közötti logikai kapcsolatra utaló kötőszót módosítani kell.

44. A módosít rendelkezés fajtái 1. • Szövegcsere • szakasz vagy annál alacsonyabb szerkezeti egység szövegének kis terjedelmű megváltoztatása esetén • nem lehet: • az eltérő vagy alacsonyabb szerkezeti egységben található szövegrész és • a joghatás kiváltására nem alkalmas szövegrész • Újraszabályozás • akkor, ha • a szövegcserés módosítás nem lehetséges, • nagy terjedelmű módosítás szükséges, • tovább nem tagolt szerkezeti egység tagolása vált szükségessé • nem lehet a hatályát vesztett szerkezeti egységet Az R. 10. § (1) bekezdés az "Az eljárás" szövegrész helyébe az "A közigazgatási hatósági eljárás" szöveg lép. 56. § (1) Az R. 12. §-a és 13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „12. § [...] 13. § [...]” (2) Az R. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) [...]” 57. § Az R. 3. alcíme helyébe a következő alcím lép: „3. [...] 16. § [...]”

45. A módosító rendelkezés fajtái 2. • Kiegészítés • új vagy korábban hatályon kívül helyezett szerkezeti egység megállapításával • Eltérő szövegű hatálybalépés • még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés (a módosító rendelkezés és a jogszabályt hatályba léptető rendelkezés kivételével) legkésőbb az eredeti hatálybalépéssel egyidejűleg hatályba lépő módosítása • történhet szövegcserével, újraszabályozással és kiegészítéssel 87. § Az R. 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) [...]” 12. § Az R. 2. alcíme a következő 7. §-sal egészül ki: „7. § [...]” 23. § Az [...] szóló 2012. évi CCC. törvény 42. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „43. § [...]”

46. Hatályon kívül helyező rendelkezés • Záró rendelkezések között kell egyetlen szakaszban elhelyezni (a kizárólag módosító, illetve hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazó jogszabály kivételével). • Jogszabály, jogszabály szerkezeti egysége vagy jogszabály szerkezeti egységének a szövegrésze hatályon kívül helyezésére irányulhat. • Ha a jogszabály önmaga hatályon kívül helyezéséről rendelkezik, azt a jogszabály hatályba léptető rendelkezésével egy mondatban kell meghatározni. • Ha a hatályvesztés feltételhez kötődik, a feltétel bekövetkeztének megállapítását a hatálybalépéshez hasonlóan kell meghatározni. • A hatályvesztés időpontja a hatályon kívül helyező rendelkezés hatálybalépésének az időpontja (kivéve a jogszabály önmaga hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezés és a feltételhez kötött hatályon kívül helyező rendelkezés).

47. Hatályon kívül helyező rendelkezés felépítése Hatályát veszti (a jogalkotás aktusára való utalás) a középületek akadálymentesítése alóli mentességekről szóló 1/2002. (II. 2.) Korm. rendelet (a hatályát vesztő jogszabályra vonatkozó merev hivatkozás). (VAGY) Hatályát veszti (a jogalkotás aktusára való utalás) a középületek akadálymentesítése alóli mentességekről szóló 1/2002. (II. 2.) Korm. rendelet 1. §-a, 2. alcíme, 5. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja és 1. melléklete (a hatályát vesztő szerkezeti egységre való merev hivatkozást). (VAGY) Hatályát veszti(a jogalkotás aktusára való utalás) a középületek akadálymentesítése alóli mentességekről szóló 1/2002. (II. 2.) Korm. rendelet 1. §-ában (a hatályát vesztő szövegrészt tartalmazó szerkezeti egységre való merev hivatkozást „-ban” vagy „-ben” raggal) az „és központi hivatalok” (névelőt követően a hatályát vesztő szövegrészt idézőjelek között) szövegrész(a „szövegrész” kifejezés), 2. § a) pont aa) alpontjában a „ , központi hivatalok” szövegrész”, 1. melléklet 1.3.5. pontjában a „központi hivatalok” és az „az eltérés nem megengedett akkor, ha” szövegrész.

48. Rendelkezés a hatályba nem lépésről • A hatályon kívül helyező rendelkezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hatályba nem lépésről szóló rendelkezés hatálybalépésének időpontját – a bizalomvédelem követelményének figyelembevételével – úgy kell meghatározni, hogy az megelőzze azt az időpontot, amikor a jogszabály, a szerkezeti egység vagy a szövegrész hatályba lépett volna. Nem lép hatályba (a jogalkotás aktusára való utalás) a vizuális érzékelési technológiák engedélyezéséről szóló 1/2030. (III. 3.) Korm. rendelet 10. §-a (a hatályba nem lépő szerkezeti egységre való merev hivatkozás).

49. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2012. (III. 30.) rendelete az ingatlanokat terhel építményadóról és telekadóról szóló 56/2011. (XII. 23.) önkormányzati rendelet módosítására  A módosítás aktusa nem határozható meg a jogszabály egészére vonatkozó általános szabályként. • Alaptörvény merev hivatkozásban: • „az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában” • Felhatalmazás és feladatkör felcserélése. • Felhatalmazásként megjelölt jogszabályhelyek nem formális felhatalmazó rendelkezések. • Véleményezőként nem jelölhető meg jogalkotásra nem jogosult szerv. • A bevezető rész normatív szabályt nem tartalmazhat. • A bevezető rész nem módosítható. -A hatályon kívül helyező rendelkezés nem szabályozható a módosító rendelkezéssel azonos szerkezeti egységben. -A megállapítani kívánt szövegrészt „” jelek közé kell tenni. -Pont, alpont esetében a nyitó és záró szövegrészt zárójelben, dőlten szedve kell meghatározni. (E rendelet alkalmazásában) „ ”

50. A melléklet A melléklet tartalmi követelményei, megjelölése és módosítása.