Kényszergyógykezelés

1. Kényszergyógykezelés 2010 05 01

2. története Magyarországon 1948-ban vezették be a beszámíthatatlan (elmebeteg) elkövetőkkel szembeni biztonsági őrizetet. A beteg elkövető gyógyítását a törvény 1961-től szabályozza 1971-től figyelembe kell venni az elkövetett cselekmény jellegét is. kényszergyógykezelés

3. 74. § (1) Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. kényszergyógykezelés

4. 74.§ (2), (3), (4) • (2) A kényszergyógykezelést az erre kijelölt, zárt intézetben hajtják végre. • (3) A kényszergyógykezelés legfeljebb az (1) bekezdés szerinti cselekményre megállapított büntetési tétel felső határának megfelelő ideig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény esetén legfeljebb húsz évig tart. Ha ezt követően az egészségügyről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása miatt szükséges, a kényszergyógykezeltet pszichiátriai intézetben kell elhelyezni. • (4) A kényszergyógykezelést a (3) bekezdésben meghatározott tartam előtt is haladéktalanul meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn. kényszergyógykezelés

5. lényege önálló intézkedés, célja a kóros elmeállapotú elkövetők gyógyítása, kezelése és ennek révén a bűnismétlés veszélyének lehető kiküszöbölése kényszergyógykezelés

6. Alkalmazhatóságának négy (együttes) feltétele van: 1./ személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekmény elkövetése 2./ elmeműködés kóros állapota miatt nem büntethető 3./ a bűnismétlés veszélye 4./ büntethetőség esetén 1 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni kényszergyógykezelés

7. 1./ személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekmény elkövetése • emberölés, testi sértés, emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, erőszakos nemi közösülés, rablás, garázdaság; • közveszélyokozás stb, • de pl. nem alkalmazható lopás, sikkasztás, rágalmazás, államtitok megsértése stb. esetén; kényszergyógykezelés

8. 2./ elmeműködés kóros állapota miatt nem büntethető • ez szakértői kérdés, • ide nem vonható, ha az elkövető beszámítási képessége csupán korlátozott (ennek a büntetés kiszabása és a végrehajtás során lehet jelentősége) kényszergyógykezelés

9. 3./ a bűnismétlés veszélye erről is a szakértő nyilatkozik kényszergyógykezelés

10. 4./ büntethetőség esetén 1 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni • büntetési tételkeret, • büntetés kiszabása során irányadó szempontok (enyhítő, súlyosító körülmények), • bírói gyakorlat kényszergyógykezelés

11. A kényszergyógykezelés időtartamát a bíróság nem határozza meg, a Btk. szabálya szerint akkor kell megszüntetni, ha a szükségessége már nem áll fenn. büntetési tételkeret felső határa Max. 20 év kényszergyógykezelés

12. eljárásjogilag Felmentő ítélet kényszergyógykezelés

13. végrehajtása Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) kényszergyógykezelés

14. felülvizsgálata 6 havonta kényszergyógykezelés