Vízfelület párolgásának számítása

1. Vízfelület párolgásának számítása Illusztrációk a Hidrológia I. tárgy 1. gyakorlatához szepido.hu

2. Wild-féle párolgásmérő

3. Párolgásmérő kádak 1. Szombathely (zivatar.hu)

4. Feneketlen-tó, Budapest 10,2 ha ≈ 3400 db U-kád ≈ (510 db 20 m2-es kád) GGI-3000 kád 0,3 m2 20 m2 A-kád 1,2 m2 U-kád 3 m2 Párolgásmérő kádak 2. Keszthelyi meteorológiai állomás (maps.google.com)

5. A kádpárolgás konstans szorzója 200-800 m között interpolálni kell, XI-III. között az éves adatot kell alkalmazni

6. Vízfelszín párolgás becslése Vízfelszín párolgás sokéves átlaga

7. Páratartalom mérése August-féle pszichrométer ésAssman-féle aspirációs pszichrométer

8. Hőmérséklet mérése termográf /hőmérséklet író termométer /hőmérséklet mérő

9. Wild-féle nyomólapos szélmérő

10. Kanalas szélsebesség mérő 10 m

11. A beadandó feladat megoldása 1. A feladat ismertetése Röviden a lényeget, fontos információkat nem kihagyva „Egy Székesfehérvár környéki 4,8 km2 felületű vízhasznosítási tározó 1966. évi párolgási menetgörbéjének és az elpárolgott vízmennyiségnek a meghatározása.” 2. A rendelkezésre álló adatok 1 db táblázatban összefoglalva + tó felszíne: A [km2] 1. táblázat Rendelkezésre álló adatok

12. A beadandó feladat megoldása 3. A megoldás módszere (Meyer-féle mószer leírása) „Meyer meteorológiai tényezők alapján az alábbi tapasztalati képlettel ad becslést a havi párolgásra: P = a[E(t’) – e](1 + bw) ahol P [mm/hónap]: havi párolgás, E(t’) [g/m3]: levegő telítési páratartalma t' [°C] vízhőmérséklet esetén, e [g/m3]: levegő abszolút páratartalma, w [m/s] szélsebesség, a és b [-]: tapasztalati konstansok, függnek a földrajzi helyzettől, éghajlattól, tartalmazzák a dimenzióátszámítást (Magyarországon a = 11,0, b = 0,2).”

13. A beadandó feladat megoldása 4. A megoldás Alpontokba szedve, minden lépéshez egy-két mondatos rövid magyarázat + 1 db példa (a leolvasásokhoz is) Használt ábrákat mellékelni (pl. 1 db A4-es lapra összemásolva) A többi részeredményt elég táblázatosan összefoglalni – lásd diasor 5. Összefoglalás, értékelés, következtetések „A vizsgált Székesfehárvár környéki tározó1966 évi párolgását Meyer-féle eljárással határoztam meg. A tározóból az adott évben 4 463 500 m3 víz párolgott el. A párolgás július hónapban volt a legnagyobb: 182,2 mm. A telítési hiány (D=12 g/m3) és a szélsebesség havi középértéke (w=1,9 m/s) is ekkor érte el az évi maximumát. Ebben az évben a nyári hónapok (június-augusztus) párolgása (489,6 mm) a teljes évi párolgás 53%-át adta ki.”

14. 4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ)

15. 4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. t’= t pl. tI’= tI = – 3,6 °C

16. 4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. 4.1.2 IV. Felmelegedési mutató: Ha U < 0 tIV’ = tIV

17. U = 5,8 °C-hoz tartozó görbe megszerkesztése 5,8 °C 0,8 4,2

18. 4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. 4.1.2 IV. 5,8 Felmelegedési mutató: 12,7 15,2 Ha U < 0 tIV’ = tIV

19. 4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. 4.1.2 IV. 4.1.3 V-X. MÁJUShoz 3,5 Δt → Δt’ pl. ΔtV = tV– tIV = 16,2 – 12,7 = 3,5 °C ΔtV =3,5 °C → ΔtV’= 5,1 °C tV’=tIV’ + ΔtV’ = 15,2 + 5,1 = 20,3 °C 5,1

20. 4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. 4.1.2 IV. 4.1.3 V-X. JÚNIUShoz 3,6 Δt → Δt’ pl. ΔtV = tVI– tV = 19,8 – 16,2 = 3,6 °C ΔtVI =3,6 °C → ΔtVI’= 4,0 °C tVI’=tV’ + ΔtVI’ = 20,3 + 4,0 = 24,3 °C 4,0

21. 4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. 4.1.2 IV. 4.1.3 V-X. 4.2 t’ (VÍZ) → E(t’) 17,7 pl. tV’= 20,3 °C → E(tV’)= 17,7 g/m3 20,3

22. 4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. 4.1.2 IV. 4.1.3 V-X. 4.2 t’ (VÍZ) → E(t’) 4.3 E(t’), e, w→ P pl. PV = a[EV (t’) –eV](1 + bwV) = 11,0(17,7 – 9,4)(1 + 0,22,1) = 129,6 mm/hó

23. 4.1 t (LÉG) → t’ (VÍZ) 4.1.1 XI-III. 4.1.2 IV. 4.1.3 V-X. 4.2 t’ (VÍZ) → E(t’) 4.3 E(t’), e, w→ P 4.4 P, A(=4,8 km2) → Vp A4,mm Vp = PA Vp = 129,6 mm/hó  4,8 km2 = 622,1  103 m3