A NYUGATI FRANK KIRÁLYSÁG

1. A NYUGATI FRANK KIRÁLYSÁG

2. A Nyugati Frank Királyság (843-987) • Arabok, vikingek (normannok) és magyarok támadásai • A politikai hatalom szétforgácsolódott, a királyi hatalom meggyengült • Kopasz Károly csak birtokadományokkal tudta biztosítani híveinek hűségét • 864. Edictum Pistense: a törvényt a nép egyetértése és a király rendelkezése alkotja

3. A Nyugati Frank Királyság (843-987) • 888-tól kezdve többször előfordult, hogy a fejedelmek nem a Karolingok közül választottak királyt • 888. Odót (Eudes), Párizs grófját választották királynak

4. A Capetingek (987-1328) • 987-ben Capet Hugót választják meg királynak • Alkalmasság elve • „A trónt nem lehet örökségként megszerezni, csak azt emelhetjük fel oda, aki kitűnik nemcsak a test nemességével, hanem szellemének bölcsességével is.” • Primogenitura elve

5. A területi széttagolódás • IX-X. század: a több grófságot felölelő nagyobb területi egységek, a regnumok és a hercegségek önállósodása • X. század vége – XI. század eleje: grófságok önállósulása, majd kisebb területi egységekre való felbomlása • XI. század: a legtöbb földesuraság, váruraság, grófság, püspökség teljesen autonóm politikai egység

6. A királyi hatalom • A király tényleges hatalma csak saját birtokaira korlátozódott • A király közepes tartományúr • Tekintélyének alapja a királyság szakrális jellege

7. A királyi hatalom eredete • Koronázás és felkenés • A felkenés királyi aktus • A felszentelés révén a király magasabb rendű fejedelemmé válik • A király Istentől gyógyító erőt kap

8. A hűbériség • Hűbéreskü szertartása • Hűbériség = pótlólagos rokonság (Marc Bloch) • Senior – vazallus – hűségeskü - földbirtok

9. A hűbériség • A vazallus kötelezettségei: • Sértetlenség • Megbízhatóság • Becsületesség • Hasznosság • Könnyedség és lehetőség • A király nem uralkodó, hanem legfőbb hűbér

10. „Isten békéje” mozgalom • A déli és a burgundiai püspökök kezdeményezésére • Az egyház magára vállalta a szegények védelmét • Tilos a fegyvertelenek elleni erőszak • Magánháborúk korlátozása • Menedékjog szabályozása • Lovagok egymás elleni fegyverhasználatának korlátozása, illetve tilalma

11. Az ország újraegyesítése • XII. század: megkezdődik az ország politikai egységének helyreállítása • A hűbériség a királyi hatalom megerősítésének és egységesítési törekvéseinek eszköze • A francia királyok támogatója a városi polgárság és az egyház • Gazdasági fellendülés • Erősödik a király törvényhozó és rendeletalkotó jogköre

12. A Francia Királyság virágkora (1180-1328) • Nagy népesség, dinamikus gazdaság, jól működő intézmények, nagy uralkodó egyéniségek és kulturális virágzás • Az ország minden lakója engedelmességgel tartozik az uralkodónak • A király legfőbb hűbérúrból uralkodóvá válik

13. A központi kormányzat • Kancellária jegyzőkkel és titkárokkal • Kamara • Királyi tanács • Titkos Tanács / Magántanács • Sénéchal (öreg szolga), majd connétable (főistállómester) • Marsall • Főpohárnok (pincemester)

14. Helyi igazgatás • A koronabirtokokon a XI. századtól: prévôt (elöljáró) • XII. század végén új királyi tisztségviselő: bailli • Bailli-k északon, sénéchal-ok délen • „Ahol a bailli jelen van, ott jelen van a király is.” • Elsődleges feladatuk a királyt megillető jövedelmek beszedése

15. Az igazságszolgáltatás • Az uralkodó személyes ítélkezése (curiaregis) • Châtelet, a párizsi városi bíróság

16. Az igazságszolgáltatás A parlamentek • A párizsi parlament • Bírái: „gens de robe longe” • Kamarák: • Panaszok és sérelmek kamarája • Vizsgálatok kamarája • Kérelmek és folyamodványok kamarája • A Torony kamarája (La Tournelle)

17. A rendi intézmények kialakulása • Hűbéresek gyűlései • Tartományi rendi gyűlések • Általános rendi gyűlés (étatsgénéraux) • Tanácsadó / döntéshozó • Királyi előterjesztések / rendi felterjesztés és „panaszfüzetek” • 1302. IV. (Szép) Fülöp • 1347. a királyság három rendjének ülésezése