470 likes | 683 Views
Tápelemvisszapótlás. K. Fe. Ca. Zn. P. Mg. N. Liebig törvény. TERMÉS. c. b. TALAJ TÁPANYAG TARTALOM. Mitscherlich törvény. csökkenő hozamnövekedés törvénye. Mitscherlich törvény. x - ható tényező pl. műtrágya. A. y - termés. A - maximális termés.
E N D
K Fe Ca Zn P Mg N Liebig törvény
TERMÉS c b TALAJ TÁPANYAG TARTALOM
Mitscherlich törvény csökkenő hozamnövekedés törvénye
Mitscherlich törvény x - ható tényező pl. műtrágya A y - termés A - maximális termés ahol dy/dx = egységnyi hatótényezőre jutó termésváltozás (A-y) = a maximális terméshez még hiányzó rész
Az árbevétel, a trágyázás költségének és jövedelmezőségének alakulás a kiadott trágya mennyiségének függvényében
1 t őszi búza megtermesztéséhez javasolt P műtrágya hatóanyag
IV. III. Ismétlések II. I. 5 4 3 1 2 Kezelések • Üzemi táblákról mintavétel Növényanalízis • Üzemi kísérlet tábla felosztása, kezelése, betakarítása (ha) nagy parcella – kevés tápelem kezelés Kezelések, Ismétlések, Elrendezés • Például: • kezelés: Kontroll (N,P,K = 0) • kezelés: N50, K50, P0 • kezelés: N50, K50, P25 • kezelés: N50, K50, P50 • kezelés: N50, K50, P75
Kisparcellás kísérlet sok kezelés, üzemihez hasonló (100 m2) viszonyok, természetes viszonyok, adott termőhelyre érvényes • Mikroparcellás kísérlet Főleg nemesítési célokra (1 m2) • Liziméter öntözés és tápelem mozgás, párolgás, (1 m2 – 1m) párologtatás vizsgálata • Tenyészedénykísérlet Több talajjal, szabályozott (1-10 kg tömegű talaj) körülmények, kis talajtömeg, kedvező vízellátás
Klimatizált növénynevelő Szabályozott körülmények (Fitotron)fény, hő, páratartalom • Vízkultúra kutatás, termelés
HIVATALOS MAGYAR MÓDSZER: AL Ammónium-laktát-acetát ecetsavas oldata pH = 3.7 • A talaj könnyen oldható foszfor és káliumtartalmának meghatározására szolgál • Mérési eredmény: AL-P2O5 mgkg-1 talaj AL-K2O mgkg-1 talaj
P: Savanyú kémhatásánál fogva elsősorban a különböző oldékonyságú Ca-foszfátokat oldja. Vizsgálati eredmények korrekciója pH illetve CaCO3 tartalom alapján. • K: Az NH4+ ionok nagy mennyisége leszorítja a talajkolloidok felületéről az ott adszorbeált K+ ionokat. Vizsgálati eredmények korrekciója a talaj kötöttsége (KA) alapján.
KCl és EDTA kioldás 1 M KCl: NH4+-N , NO3--N , SO4- , Mg2+ meghatározására EDTA+ 0,1M KCl Zn, Cu, Mn, (Mo, B) komplexképzés
MŰTRÁGYAADAG SZÁMÍTÁS 1. Talajtípus temőhely (I-VI) 2. Növény tervezett termése 3. Tápanyagellátási kategóriák 4. Fajlagos műtrágya hatóanyagígény megállapítása 5. Műtrágyahatóanyag mennyiség kiszámítása 6. Korrekciók 7. Műtrágyázás módja és ideje
Termőhelyi csoportok I. Csernozjom talajok mély termőrétegűek kiváló a vízgazdálkodásuk jó a tápanyag-szolgáltató képességük viszonylag könnyű a művelhetőségük a legigényesebb szántóföldi növények is sikeresen termeszthetők rajtuk II. Barna erdőtalajok jó a tápanyag- és vízgazdálkodásuk megfelelő a művelhetőségük igényesebb szántóföldi növények is sikeresen és biztonságosan termeszthetők rajtuk az eróziós károk agrotechnikai eljárásokkal megakadályozhatók
III. Kötött réti talajok jó tápanyagkészlet, gyenge tápanyag-feltáródás víztartó képességük nagy, vízvezetésük kedvezőtlen felmelegedésük lassú a növénytermesztést az évszakonkénti, főleg a tavaszi magas talajvízállás, valamint a nagyobb esők utáni túltelítődés kedvezőtlenül befolyásolja művelhetőségük kedvezőtlen kora tavaszi vetésű, valamint a tartósan magas talajvízállást és vízborítást nem tűrő növények termesztése nem ajánlatos, de a nagy vízigényű növények biztonságos termesztése is korlátozott IV. Laza, homoktalajok könnyű művelhetőség kedvezőtlen vízgazdálkodás, kis víztartó képesség, tápanyagok túlzott mozgékonysága gyakori a széleróziós kártétel az elérhető termésszint általában kicsi, a termésbiztonság ingadozó a biztonsággal termeszthető növények száma kevés
V. Szikes talajok fizikai és kémiai tulajdonságaik kedvezőtlenek víz- és tápanyag-gazdálkodásuk szélsőséges a viszonylag sikerrel termeszthető növényfajok száma erősen korlátozott a termésingadozás nagy leginkább az őszi gabonaféléket (búza, árpa), a késő tavaszi vetésű növényeket és lucernát, esetleg a repcét termeszthetjük viszonylag biztonságosan gyakran szükséges a kémiai talajjavítás VI. Sekély termőrétegű talajok kevés a tárolható víz mennyisége a termesztés korlátozó tényezője a víz kevés vizet igénylő, rövid tenyészidejű, nyár elején betakarítható növényfajok termeszthetők viszonylag biztonságosan
Termésszinthatárok az I. termőhelyen (t/ha) A VII. termésszint kategória felső hatását meghaladó termések a VIII. kategóriába tartoznak.
A talaj humusztartalmának határértékei (a N ellátottság megítéléséhez)
Fajlagos műtrágya hatóanyagígény megállapítása
Őszi búza fajlagos műtrágya igénye hatóanyagban kg/t terméshez
Burgonya fajlagos műtrágya igénye hatóanyagban kg/t terméshez
ELŐVETEMÉNY HATÁSA • - Pillangós növények N igényt csökkenti IV és VI kivételével • közepes és annál jobb humusz esetén a számított N hatóanyag • Csökkenthető: - egyéves pillangós 30 kgN/ha • - évelő pillangós 50 kgN/ha • - lucerna 2 éves 30 kgN/ha • -Nagy tömegű szervesanyag leszántásakor • Kukorica szár 5-10 kg/K2O/t szemtermésenként csökkenti • Napraforgószár 20-30 kg/K2O/t kaszattermésenként csökkenti • Őszi búza szalma 5-10 kg/K2O/t szemtermésenként csökkenti • -IV, V és VI termőhelyeken 1 t szárazanyaghoz 8 kg N ha N<150 kg/ha • - Pozitív NPK mérleg a fel nem használt NPK 50% -a
AZ ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS HATÁSA 1 év 18 kg/10t N, 20 kg/10t P2O5, 40 kg/10t K2O 2 év 12 kg/10t N, 15 kg/10t P2O5, 20 kg/10t K2O Hígtrágya hatás: N 1,5 kg/m3, P2O5 0,6 kg/m3, K2O 0,9 kg/m3
Nmin módszer A talaj 1 m-es rétegében lávő ásványi (min) N mennyiségét 150 kg/ha értékre kell műtrágya vagy szerves trágya nitrogénnel kiegészíteni az Őszi Búza tápanyagellátásához! min N = NO3- + NO2- + NH4+