Tanárképzés, pedagógus személyisége

1. Tanárképzés, pedagógus személyisége Cseh Sándor, Győr, 2009.

2. Pedagógus a távolbalátó • Galieló Galieli távcsöve 1609 ámulatba ejti a szemlélőt, a végtelen rendszerben parányi léttel vagyunk jelen, többet látni, nagyobb távcsővel

3. Az óvodás gyermekek és a tanulók számának alakulása, 1990-2008

4. Általános iskolai oktatási adatok 2000-2008

5. A középfokú oktatás nappali képzésein tanulók számának alakulása, 1990-2008

6. Közoktatásban tanulók száma Nyugat-Dunántúlon I.

7. Közoktatásban tanulók száma Nyugat-Dunántúlon II.

8. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanuló hallgatók számának alakulása, 1990-2008

9. A tanulók számának alakulása a felnőttoktatásban, 1990-2008

10. Munkanélküliségi ráta iskolai végzettség szerint az EU-ban, 2007,25–64 éves korcsoport*

11. A bruttó hozzáadott érték értéke nemzetgazdasági áganként (millió Ft)

12. Pedagógusok száma I.

13. Pedagógusok száma II.

14. Zavaró tényezők • Az oktatás rendszerelvű - nincs szilárd nemzeti oktatáspolitika, nemzeti oktatási rendszer - oktatáspolitika konszenzus nélkül - hosszú távú fejlesztések hiánya - gyors változtatások (törvények, jogszabályok) - átvett módszerek, eredmények, mérések - nincs határozott cél, pedagógusi jövőkép, pedagógussá válás folyamata

15. Példák iskolatípusok értékelés dilemmái, értékelő rendszer szűrő funkciója nem szakrendszerű oktatás, érettségi rendszere (emelt, alap) természettudományos tárgyak helyzete (integrált tárgy) egzisztenciális bizonytalanság, nyugalom integrációs szemlélet

16. Társadalom morális válsága • Tudás értéke (információ források száma) • Társadalom figyelme) (szuperember,hivatás) • Pedagógiai folyamatok szereplőinek válsága Zavar az iskolai szereplők kapcsolatában (tanár-diák, diák-diák és tanár-szülő kapcsolatok) Hiteles közlés: diák befogadja-e a tanár közlését objektív igazságok hiteles továbbítása, megfogalmazás pontossága • Család szerepe, iskola sikeressége • Iskolai közösség

17. Társadalom morális válsága • OECD: tanárok a tanórák idejének 13%-t fordítják fegyelmezésre (Mo:11%) igazolatlan hiányzások: 46% tanóráról való késések: 39% vulgarizmus, káromkodás: 37% tanulótársak megfélemlítése: 35%

18. Szakmai döntések, válaszok Kompetencia alapú oktatás bevezetése terminológiák használata Kompetenciák tartalmának elbizonytalanítása Kompetenciák ismeretek, készségek adottságok és attitűdök ötvözete (pedagógiai, pszichológiai, munkaerő piaci követelmények) Kulcskompetenciák átvétele nem lehet egyetemes

19. KOMPETENCIÁK • Kompetencia szemléletű oktatás bevezetése Kulcskompetenciák vagy alapkészségek • Európa Tanács (2002): nyolc kulcskompetencia • 1./anyanyelvi kommunikáció, 2./idegen nyelvi kommunikáció, 3./matematikai, 4./természettudományi és technológiai kompetencia (környezettudatosság) 5./ információs és kommunikációs technológiák alkalmazásához kapcsolódó készségek, 6./ tanulni tudás, 7./ személyközi és állampolgári kompetencia, 8./ a vállalkozói szellem és a kulturális tudatosság kialakításához kapcsolódó készségek, képességek.

20. Pedagógusok feladatai 1.Tanításra való felkészülés, a tanítás megtervezése 2. Oktatási folyamat, tanórák vezetése 3. Tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása 4. Motiválás, az érdeklődés felkeltése és fenntartása 5. Tanulásszervezés, tér- és idő hatékony menedzselése 6. Iskolai környezet alakítása 7. Pozitív osztálytermi légkör kialakítása 8. Fegyelmezés, konfliktushelyzetek megoldása 9. Tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése, osztályozása 10. A tanítás diákokhoz való adaptálása, az egyéni különbségek figyelembevétele 11. Házi feladatok kijelölése

21. Pedagógusok feladatai 12. Dolgozatok feladatainak összeállítása, javítása 13. Vizsgáztatás 14. Tanártovábbképzésen, konferenciákon való részvétel 15. Szülőkkel való kapcsolat ápolása: szülői értekezlet, nyílt nap, fogadóóra tartása stb., iskolai rendezvények együttes szervezése 16. Iskolaszék munkájában való részvétel 17. Kollegiális kapcsolatok ápolása, szakmai munkaközösségben végzett munka, nevelőtestületi rendezvényeken, esetmegbeszéléseken, műhelymunkákban, projektekben, teammunkában, vizsgálatokban való aktivitás, pályázatírás 18. Diákönkormányzat munkájának segítése 19. Osztályfőnöki feladatok ellátása 20. Iskolai ünnepségek szervezésében, lebonyolításában való részvétel 21. Évnyitó, évzáró, ballagás szervezése 22. Táboroztatás 23. A tanulók egymás közötti kapcsolatainak formálása 24. A diákok egyéni problémáinak megoldásában segítségnyújtás, egyéni ráhatás

22. Pedagógusok feladatai 25. Tanulmányi versenyekre való felkészítése, versenyek szervezése 26. Extracurriculáris tevékenységek szervezése: szakkör vezetése, osztály- és tanulmányi kirándulás, múzeum-, színház-, könyvtártámogatás szervezése 27. Tanulás tanítása, tanulás-módszertani segítség adása 28. Tankönyvek közti tájékozódás, tankönyvek kiválasztása 29. Órai segédanyagok, taneszközök gyűjtése, készítése 30. Internetes oktatást-nevelést segítő weblapok használata 31. Pedagógiai program, helyi tanterv készítésében való részvétel 32. Projektnap szervezése, tervezése 33. Pedagógiai-pszichológiai és szakjának megfelelő szakirodalom folyamatos nyomon követése 34. Folyamatos képzés, önképzés 35. Tanári munka értékelése, önreflexió 36. Iskolai adminisztratív feladatok ellátása 37. A tanügyi jogi dokumentumok, törvények, minisztériumi rendeletek változásainak figyelemmel kísérése 38. Továbbtanulás segítése 39. Gyermekvédelmi feladatok ellátása, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek felismerése, további segítség nyújtása, illetve a megfelelő segítő megtalálása

23. Pedagógusok feladatai 40. Tehetséggondozás, tehetségdiagnosztika 41. Egészségvédelem, egészségfejlesztés 42. Hazai, külföldi tanulmányutakon való részvétel 43. Nevelést segítő intézményekkel, köztük iskolapszichológiai szolgálattal való együttműködés 44. Diákok erkölcsi-állampolgári nevelkedésének személyiségfejlődésének segítése stb.

24. Tanítói, tanári szerepek, kompetenciák • Alkalmas a tanulói személyiség fejlesztésére • Alkalmas a pedagógiai folyamat tervezésére • Alkalmas a szaktudományos tudás átadására • Alkalmas az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztésére (problémamegoldó gondolkodás, önálló tanulás, tanulás tanulása,) • Alkalmas a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására • Alkalmas szakmai együttműködésre, kommunikációra • Alkalmas szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre, neveléstudományi elemzésekre

25. Tanítói, tanári szerepek, kompetenciák • Tanári pálya szakaszai: kezdő szakasz: szakmát jól művelő pedagógus (5-7 év) haladó szakasz: intuitív, hasonló helyzeteket értékelő szakértő szakasz : folyamatos automatikus cselekvés, információk, tudás sokaságának együttes alkalmazása

26. Tanítói, tanári eszköztár • Teoretikus háttér:ötvöződött önismeret, • emberismeret, szakmaismeret • Bizalomteli légkör megteremtésének képessége: • feltétel nélküli elfogadás, • empátia, • kongruencia, • szerepviselkedés biztonsága, • kommunikációs ügyesség, rugalmasság és gazdag viselkedésrepertoár, • gyors helyzetfelismerés, • konstruktív helyzetalakítás, • erőszakmentes kreatív konfliktusmegoldás, kompetenciahatárok felismerése, mentális egészség, egészség, jó megjelenés

27. Lisszaboni Stratégia oktatási céljaioktatás és képzés 2010 • A munkaterv 13 konkrét célkitűzést fogalmazott meg: • a tanárképzés fejlesztése; • a tudásalapú társadalomban való boldoguláshoz szükséges készségek fejlesztése; • az információs és kommunikációs technológiákhoz való általános hozzáférés biztosítása; • a műszaki és tudományos szakokra felvett hallgatók számának növelése; • az erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználása; • nyitott tanulási környezet megteremtése; • a tanulás vonzerejének növelése; • a társadalmi részvétel, az esélyegyenlőség és a társadalmi kohézió támogatása; • az oktatást a vállalati szférához, a kutatás világához és a társadalom egészéhez fűző kapcsolatok szorosabbra fonása; • a vállalkozó szellem erősítése; • az idegennyelv-tanulás fejlesztése; • a mobilitás növelése; • az európai országok közötti együttműködés fokozása

28. „Oktatás és képzés 2010” • Stratégiai célok az oktatási és képzési rendszert illetően: minőség és hatékonyság, nyitottság, hozzáférés • nemzeti részvétel elemeinek kidolgozása 2003 • EU Oktatási Miniszterek Tanácsa 2003: minőségi indikátorok, „mérföldkövek” (benchmarks) viszonyítási pontok elfogadása • - hazai iskolaelhagyók aránya nem haladja meg a 10%-ot, • - matematika, természettudományos, műszaki felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának legalább 15%-al történő • emelése; • - 22 éves korosztályban felső középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők arányának növelése 85%-ra; • - alapkészségek közül az olvasási kompetencia fejlesztése; • - a munkaképes korúak (25-64 év) arányának az egész életen át • tanulás formáiban való növelése 12,5%-ra; • - humánerőforrás-befektetések egy főre eső arányának növelése.

29. Oktatás és képzés 2010 megvalósulása 2007-ben • A cél megvalósulására esély kismértékű • Elégtelen szövegértés 15 éves korosztály: CÉL:<20% • EU: 2000:21,3%, 2007: 24,1% (lány:17,6%, fiú:30,4%) • MO: 2000:22,7%, 2007: 20,7% • Finno., Íro., Észto. 4-13%, RO, BUL, 50% felett • Korai iskolaelhagyók: CÉL: <10% ,18 év • EU: 2000:17,6%, 2007: 14,6% • MO: 2000:13,8%, 2007: 10,9% • Málta, POR., gyenge, Cseho., Lengyelo., Szlovákia jó • Érettségi megszerzése: CÉL: >85% ,22 év • EU: 2000:77,6%, 2007: 78,1% • MO: 2000:83,5%, 2007: 84,0% • Málta, POR., gyenge, Cseho., Lengyelo., Szlovákia jó

30. Oktatás és képzés 2010 megvalósulása 2007-ben • Matematika, reál, technika szakos hallgatók: CÉL: >15% -kal növ. • EU: 2000:alap, 2007: 29% lány: 31,6% • MO: 2000:alap, 2007: 22,6% lány: 27,9% • Élethosszig tartó tanulás (LLL): CÉL: >12,5% ,25-64 év • EU: 2000:7,9%, 2007: 9,7%, Nők: 10,6, Férfi: 8,8% • MO: 2000:2,9%, 2007: 3,6% • Svédo., Dánia, Finno., jó, Románia, Bulgária gyenge

31. Európai kihívás • Európát átfogó Európai Felsőoktatási Térség • egységes tudáspiac kialakulása • Európa  a globális tudáspiac egyik meghatározó régiója • átalakulás katalizátora a Bolognai folyamat • Bolognai Nyilatkozat (1999), 29 ország • Lisszabon – Európa Tanács oktatási és képzés programja(2000) • Prágai Nyilatkozat (2001) • Európai Bizottság oktatási és kulturális igazgatósága(2002)pedagógusképzésben képzési szint és tanulmányi idő emelése • Berlini Nyilatkozat (2003) • Bergeni Nyilatkozat (2005) • Londoni Nyilatkozat (2007) • Leuveni Nyilatkozat (2009), 46 ország, 20 Európán kívüli

32. Európai kihívásEurópai Felsőoktatási Térség A bolognai folyamat céljai • könnyen érthető és összevethető képzési rendszer, európai alkalmazhatóság • három cikluson alapuló képzési rendszer, • egységes kreditrendszer, oklevélmelléklet, • oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás, • kooperáció az európai minőségbiztosításban, • a felsőoktatás európai dimenzióinak támogatása, • az egész életen át tartó tanulás támogatása, • a hallgatók aktív bevonása, • az európai felsőoktatás vonzerejének növelése, • az európai felsőoktatási szervezetek együttműködése, • Európai felsőoktatás a globális környezetben, • szociális dimenzió, esélyegyenlőség, • foglalkoztathatóság.

33. Leuveni nyilatkozat lényege(2009) • 2020: kreatív, innovatív, tudásalapú Európa • Demográfiai kihívás - tehetség megbecsülése • Egész élezten át tartó tanulás (LLL) kiszélesítése • Oktatás a köz felelőssége, források biztosítása • Szociális dimenzió: méltányos hozzáférés, tanulmányok sikeres befejezése • NKKR-EKKR Európai Képesítési Keretrendszer kidolgozása és alkalmazása a tagállamokban (EQF) a végzettségek és képesítések közötti átláthatóság érdekében = 8 referencia szintből álló keretrendszer – közös referencia pontok tanulási eredmények (tudás: knowledge; készségek: skills; kompetenciák (competencies)alapján; • 2020: EFT-ben hallgatók 20%-a külföldi részképzés, Erasmus,Erasamus-Mundus, két-, többoldalú együttműködések • Karrierutak kiépítése az oktatás területén

34. MUNKAERŐPIAC doktori képzés 6 félév szak szak szak szak OSZTATLAN KÉPZÉS (orvos, állatorvos, fogorvos, gyógyszerész, jogász, építész) 10-12 FÉLÉV 2-5 FÉLÉV MESTERKÉPZÉS szak szak szak szak felsőfokú szakképzés 4 félév 6-8 FÉLÉV ALAPKÉPZÉS EGY-EGY KÉPZÉSI ÁGA LINEÁRIS KÉPZÉSI SZERKEZET

35. Képzési idők • felsőfokú szakképzés: képzési idő 4 félév, az alapképzésbe beszámítható • osztott képzés alapképzés – alapfokozat szerezhető („Bachelor”, „baccalaureus”, BA, BSc,): képzési idő legalább 6, legfeljebb 8 félév, mesterképzés –mesterfokozat szerezhető („Master”, „magister”, MA, MSc): képzési idő legalább 2, legfeljebb 4 félév, tanárképzés 5 félév • osztatlan, egységes képzés mesterfokozat szerezhető, a képzési idő legalább 10 és legfeljebb 12 félév. • doktori képzés - PhD, DLA fokozat, a képzési idő 6 félév.

36. Pedagógusok képzése és továbbképzése munkacsoport • tanári és oktatási pályára készülők felkészítése – felsőfokú képzésben, • a kompetenciákat az egész életen át tartó tanulás szempontjai határozzák meg; • fejlődés egyének és intézmények kezében legyen partnerségben; • mobilitás legyen a szakmai fejlesztés része alapképzésben és továbbképzésben is; • európai dimenzió érvényesüljön az alapképzés tantervében; • szakmai segítség szükséges a tanárok és oktatók képzéséért felelősöknek.

37. Többciklusú képzés - tanárképzés • többciklusú képzés bevezetése 2006; • 103 alapszak, 2009: 400 mesterszak • Egy tanári szak, tanári szakképzettségek • Képzés : két tanári szakképzettség, pedagógiai karakterű

38. Új fogalmak a tanárképzésben Tanári szakképzettséget adó mesterképzési szak (tanári szak): mesterfokozatot nyújtó szak, amely a Közoktatási törvény alkalmazási feltételeinek megfelelően az 5-12., ill. 13. évfolyamokon, valamint az OKJ-ben meghatározott szakképzési évfolyamokon tantárgyak oktatására és speciális pedagógiai jellegű feladatok ellátására két tanári szakképzettséget nyújt.

39. Közismereti tanári szakképzettség: az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában az 5-12, ill a 13. évfolyamon pedagógus munkakör betöltésére jogosító szakképzettség. • Szakmai tanári szakképzettség: az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az OKJ-ben meghatározott szakképzési évfolyamokon pedagógus munkakör betöltésére jogosító szakképzettség • A közismereti, a szakmai és a művészeti nevelés-oktatás speciális területeihez kapcsolódó szakképzettségek

40. Második tanári szakképzettségek • szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár (megjelölve az első tanári szakképzettséget)drámapedagógia-tanár • múzeumpedagógia-tanár • játék- és szabadidő-szervező tanár • multikulturális nevelés tanára • fogyatékosokrekreációja-tanár • inkluzív nevelés tanára • család- és gyermekvédő tanár • tanulási- és pályatanácsadási-tanár • tehetségfejlesztő tanár • kollégiumi nevelőtanár • pedagógiai értékelés és mérés tanára • tantervfejlesztő tanár • minőségfejlesztés-tanár • andragógus tanár • Könyvtárpedagógia-tanár

41. A PEDAGÓGUSKÉPZÉS ÚTJAI HÁROM KÉPZÉSI CIKLUSBAN pedagógia Phd Phd képzés tanári mesterszak pedagógia mesterképzés diszciplináris alapszakok tanító, óvódapeda-gógus, gyógypeda-gógia, szakoktató pedagógia alapképzés

42. Példa MAGYAR ALAPSZAK 1. Az alapszak megnevezése: magyar 2. Az alapszakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése végzettségi szint:alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA) szakképzettség:magyar alapszakos bölcsész (zárójelben megjelölve a szakirányt) differenciált szakmai ismeret: a) választható szakirányok: drámapedagógia, eszperantó, észt, finn, finnugor, folklorisztika, irodalomtudomány, művelődéstudomány, nyelvmentor, nyelvtechnológia, színháztörténet, ügyvitel, neolatin; b) második szak szakterületi ismeretei.

43. Tanárképzés

44. Tanárképzés • Szakmaspecifikus ismeretkörök: • BA: A szak120 kredit + B szak 50 kredit 170 kredit • MA: A szak 40 kredit + B szak 40 kredit80 kredit • Tanári felkészítés: • BA: 10 kredit • MA: 40 kredit • Gyakorlat: 30 kredit • Összesen: 330 kredit

45. Tanári mesterszak Képzési terület: pedagógusképzés A képzési idő félévekben és a tanári szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma a képzés különböző formái szerint: • 1. A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülő tanári szakon • a két tanári szakképzettség párhuzamos megszerzésekor: 5 félév, 150 kredit; • a szakmai és művészeti tanári szakképzettségek területén a csak egy szakképzettség megszerzésére irányuló képzés esetén: 4 félév, 120 kredit. • 2. Mesterfokozatot adó szakon nem tanári szakképzettség megszerzését követően vagy valamely mesterszakkal párhuzamosan felvett tanári szakon: • egy tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés esetén: 3 félév, 90 kredit; • a művészeti képzési területen – a szakterületi követelményeknek a művészeti mesterszakon történt teljesítése esetén – 2 félév, 60 kredit.

46. A diplomára épülő tanári szak • 1. A főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában a tanári mesterfokozat és a korábbi szakképzettségnek megfeleltethető tanári szakképzettség megszerzése esetén: 3 félév, 90 kredit. • 2. Újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben • a tanári szakon szerzett mesterfokozat birtokában: 2 félév, 60 kredit; • az egyetemi vagy főiskolai szintű tanári szakképzettségtől eltérő tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben: a) egyetemi szintű tanári szakképzettség esetén 2 félév, 60 kredit, b) a főiskolai szintű tanári szakképzettség esetén 3 félév, 90 kredit.

47. Tanári szak • A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya: szakterületi ismeretekhez és a tanári képesítéshez összegyűjtendő kreditek 5 %-a. • A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 5 kredit, amelyhez a szakmai gyakorlat részeként készített, a szakmai gyakorlatot bemutató és feldolgozó portfoliót is mellékelni kell. A szakdolgozat 5 kreditjét a tanári képesítés terhére kell biztosítani, s ha ennek kreditértéke 10 vagy ennél alacsonyabb, a szakdolgozat helyett a portfoliót a szakmai gyakorlat terhére kell elkészíteni. Egy szakdolgozatot kell készíteni két tanári szakképzettség esetén is. • Az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában – beleértve a képzés szemináriumi gyakorlatait és a közoktatási intézményben végzett gyakorlatot is – a gyakorlati ismeretek minimális kreditértéke: a teljes képzési időhöz tartozó kreditek 65-70 %-a.

48. Pedagógia MA bemeneti feltételei: • pedagógia, • andragógia, • pszichológia, • szociálpedagógia alapképzési szakok vagy • szabad bölcsészet alapképzési szak filozófia szakiránya, • tanító, • óvodapedagógus, • gyógypedagógia

49. Továbbképzések szükségessége: • Szakmai ismeretek elavulása, új ismeretek megjelenése • Pedagógiai ismeretek felfrissítése, fejlődésére • Oktatási reformok követése • Intézményi szolgáltatások bővülése

50. A továbbképzések tartalama: • Fejlesztési továbbképzések • Kompenzációs továbbképzések • Probléma centrikus továbbképzések