Vörösvérsejt

1. Idegsejt Feladatuk az információtovábbítás. A legfontosabb, h egy idegsejt több másik idegsejttel tudjon kapcsolatba lépninyúlványok. Az idegsejt a sejttesten vagy a rövidebb nyúlványain veszi fel az információkat, és a hosszú nyúlványain (axon) továbbítja. Információ terjedése: elektromos jel (akciós potenciál) formájában. az elektromos változásokat a sejthártyán ki és beáramló ionok okozzák. Mirigysejt Speciális működésű sejtekÁltalában: a soksejtű, szövetes élőlények sejtjei különleges feladatok ellátására módosulnak, vagyis felépítésük megváltozik. Ezek a sejtek a sejtciklus első nyugalmi fázisában(G1) megrekednek, tehát nem tudnak osztódni. Ezek a sejtek pl. a harántcsíkolt izom, a vörösvértest, az idegsejt, és a mirigysejt is. Különböző kémiai összetételű anyagokat termel, és ezeket különböző módokon üríti ki váladék formájában. Faggyúmirigy, TejmirigyLipid TejmirigySzénhidrát Emésztőmirigyek, Tejmirigy, NyálkaFehérje Verejtékmirigykülönböző illatanyagokat tartalmazó víz Pl.: Emberi hasnyálmirigy: Fehérjeszintézis miatt kiterjedt endoplazmatikusretikuluma van , sok riboszómája. Sejtmagban készülnek a dns-ről az rns másolatok, melyek alapján a fehérje készül. A sejt oldalán sok kis hólyag van, benne a vérből felvett anyagok. Másik oldalon is hólyagok, melyek a kiürítendő anyagot tartalmazzák. Ez energiaigényes sok mitokondrium, élénk ATP termelés Izomsejt Az ionokat vissza kell juttatni a sejtbe, ami energiaigényes sok mitokondrium, és a sejteknek sok oxigén kell. Az információk átadására az idegsejtek speciális kapcsolatokat alakítanak ki(szinapszis: azok a sejt közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át). A szinapszis előtti idegsejt az axon végén kémiai anyagokat ürít. Ezek az anyagok ingerlik a szinapszis utáni idegsejt sejthártyáját, és ezen a sejten újra tovaterjedő elektromos változásokat hoz létre. Az axonon végigfutó elektromos jel tehát a szinapszisban kémiai jellé alakul, majd újra elektromos jellé változik, és így terjed tovább. Ezért az idegsejtre az intenzív anyagépítés jellemző kiterjedt endop.ret. sok riboszóma és sok átvivőanyaggal teli hólyag. Vörösvérsejt Sok magjuk miatt izomrostoknak is nevezik. Feladata az összehúzódás, ezért hosszúra megnyúlnak. Belsejükben sok, párhuzamosan elhelyezkedő fonal van. Mozgatásukhoz energia kellsok mitokondrium. A fonalak fehérjéit fel kell építeni sok riboszóma. A hosszú sejtet egyetlen sejtmag nem tudná RNS másolatokkal ellátni az izomsejtek rengeteg azonos sejtmagot tartalmaznak. A sejtmagok a sejthártyához szorultak. Oxigén és szén-dioxid szállítására módosult, viszonylag kicsik. A légzési gázok diffúzióval jutnak be a sejtbesejthártyának nagy felületűnek kell lennie. A felület nyúlványokkal nő. De ezek a sejtek a vérben áramlanak és összeakadnánakalakja:közepénél benyomott korong(a sejt belsejében minél több hemoglobinmolekulának kell lennie, más sejtalkotók kiszorulnak. A vörösvérsejtek érésük során visszafejlődik a sejtmagjuka mag nélküli sejt élettartama rövid.