120 likes | 226 Views
MIKROMÉZER egy atom és egy foton erős kölcsönhatása. lézer: Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation mézer: Microwave Ampl ……… (előbb volt). Az atom átrepül a fotont tartalmazó rezonátoron – erős kölcsönhatás kell, hogy azalatt történjen valami
E N D
MIKROMÉZER egy atom és egy foton erős kölcsönhatása • lézer: Light Amplification by Stimulated • Emission of Radiation • mézer: Microwave Ampl……… (előbb volt) • Az atom átrepül a fotont tartalmazó rezonátoron – • erős kölcsönhatás kell, hogy azalatt történjen valami • jó rezonátor kell, hogy azalatt a foton koherens • maradjon nagy d nagy E Nagya dipólmomentum, ha magasan gerjesztett állapot n»1: Rydberg-állapotok messze az atomtörzstől: hidrogén-szerű cirkuláris Rydberg-állapotok: sima, hosszú élettartam ~ 0.03 s n=50, 51: átmenetek mikrohullámban (10-100 GHz) • Rezonátor szupravezető nióbiumból, 0.5 K alatt:
1 módus rezonál az atomra CAVITY QED nagy E: egy foton elektromos tere akkor erős, ha a foton-módus térfogata kicsi (lásd: elmélet) gyenge (1-10 foton) mikrohullámú forrás Serge HAROCHE és csapata, École Normale Supérieure, Párizs 1990-es évek ionizációs detektorok: az első a gerjesztett, a második az alap- állapotra élesítve ) atomforrás (kályha) e g cirkuláris Rydberg preparáló doboz (bonyolult!) nagy jóságú, nyitott Fabry-Perot rezonátor („ÜREG”)
Cirkuláris Rydberg-atomok (n nagy, |m| = n-1) • nagy dipólmomentum • egyetlen dipól-megengedett bomlás: n →n-1, |m|→|m|-1, • emiatt hosszú élettartam: 0.03 s • gyenge Stark-effektus: szórt elektromos terekre • érzéketlen Preparálás:lassan csökkenő („adiabatikus”) Stark-térben gyors optikai átmenetek m (Stark-szintek: lineáris + kvadratikus) Hulet és Kleppner, PRL 1983 n-1 4 3 2 1 hνbesugárzás t
ELMÉLET módusfüggvény 1 foton elektromos tere: nagy, ha V kicsi Elhanyagoljuk, ami egy lépésben sérti az energiamegmaradást: „FORGÓHULLÁM-KÖZELÍTÉS” (lásd: neutron-spinforgatás)
JAYNES-CUMMINGS MODELL A forgóhullám-közelítéssel már csak két állapot kapcsolódik össze: gerjesztett atom n fotonnal ////// alapállapotú atom n+1 fotonnal Válasszuk most ezeket a „felöltözött állapotokat” új bázisnak: Használva még, hogy , amit trükkösen így írhatunk: emlékeztetőnek: foton atom
R(n=0) ≠ 0 foton-vákuum 1) Kísérlet pontos rezonanciában:RABI-OSZCILLÁCIÓK δ=0: sajátvektorai: sajátértékei: különbségük: ~50 kHz a Rabi-frekvencia állapotban (nem energiasajátállapot!!) preparált bejövő atom fejlődése: kimérhető a preparáló és a detektor időkapuzásával! A rezonátorban különböző fotonszámok keveréke van: a detektor jele különböző frekvenciájú tagok összege
2) Kísérlet elhangolva a rezonanciától: gyenge erők interferometriája • a rezonátor n fotonnal fogadja az „e” (gerjesztett) állapotú atomot: sajátértékei: elég nagy elhangolásra a felső felel meg az n foton + e atomnak, a fény okozta eltolódással • a rezonátor n fotonnal fogadja a „g” (alap-) állapotú atomot: az alsó előjelet kell venni, de eggyel kevesebb fotonnal:
e g > 0 („kék elhangolás”) Az atom „benne marad abban az állapotban, amelyben bejött” a rezonátorba, csak odabent az energiaszintjei eltolódnak. Miért is marad benne? Azért, mert LASSAN, SÍMÁN lép be és ki: az erre jellemző Fourier-frekvenciák sokkal kisebbek a rezonáns frekvenciánál, ezért nem váltanak ki reális átmenetet. Ezt a lassúsági-símasági feltételt hívjuk ADIABATIKUSSÁGNAK, és sokszor használjuk atomi állapotok megváltoztatására. e g < 0 („vörös elhangolás”) Ezek roppant gyenge erők! Hogy lehet őket mérni?
v sebességgel átrepülve a d átmérőjű rezonátor-móduson, a szuperpozició két ága között felhalmozódó fáziskülönbség Ezt lehet mérni RAMSEY-INTERFERENCIÁVAL! (eredetileg: mágneses rezonancia) két-foton folyamat , -rossz rezonátorok klasszikus elektromos tér Spontán emisszió nem lényeges
-pulzus fele-fele szuperpoziciót gyárt: ha a Ramsey-rezonátorok forrása pontosan az atomi rezonanciára van hangolva, a repülés közben az atomi „kvázispin” együtt pörög a térrel, és a második rezonátor csak befejezi, amit az első elkezdett: Ha a Ramsey-forrás el van hangolva a rezonanciától, a két rezonátor közti v sebességű, L hosszú repülésen Φ fáziskülönbség halmozódik fel: Ehhez a Φ-hez adódik hozzá az atom-foton kölcsönhatásból eredő A fázistolásból mérhető a kölcsönhatás, vele a fotonok száma!
Brune et al., PRL 72, 3339 (1994) Quantum Non-Demolition (fotonokat szét nem roncsoló) fotonszám-mérés Koherens fotonállapotok a mikromézerben → Schrödinger-macskák