GLOBALIZÁCIÓ

1. GLOBALIZÁCIÓ

2. GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA Azoknak a bonyolult folyamatoknak az összessége, amelyek a gazdaság, a technika, a pénzügy, a politika és a kultúra területén az egész Földre kiterjedő új rendszereket hoznak létre.

3. Globalizáció kialakulása • A modern értelemben a globalizáció először a hatvanas-hetvenes évek fordulóján jelent meg. • Római Klub (1968) jelentése következtében egyre több, a Földünk sorsáért aggódó tudós, környezetvédő aktivista kezdett el foglalkozni a globális környezetvédelmi problémákkal. • A Római Klub egy nem hivatalos szervezet. • 100 tagja van kb. 40 országból (a Nyugat, a Kelet, valamint a harmadik világ országait is beleértve) • A tudományt, az oktatást, az üzleti életet, valamint kormányokat és nemzetközi szervezeteket képviseli • Célja, hogy elősegítse az általa „világproblematikának" nevezett világméretű problémák megértését a döntéshozók és a közvélemény körében. • Tanulmányok elkészítésére ad megbízásokat, találkozókat szervez, tanácskozásokat tart, és tagjai személyes kezdeményezései révén nem hivatalos tevékenységet folytat.

4. A ~ eredeti jelentése rámutat arra, hogy a környezetszennyezés nem egyszerűen helyi, hanem határokon túlnyúló probléma lett. • Az emberi tevékenységeknek az egész bolygóra kiterjedő hatása van.(savas eső, ózonlyuk, éghajlatváltozás stb.) • A Klub mottója: "Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!"

5. A földi ökoszisztéma teherbíró képessége azonban véges, nem viseli el a végtelen növekedést.(növekvő környezeti terhelés, szennyezés) • A világméretű gazdaság egyre gyorsuló fejlődésének az előnyös hatásai mellett káros globális problémák is felmerülnek pl.: • globális felmelegedés • az üvegházhatás fokozódása miatt, ózonlyuk • savas esők • a tengerek szennyezése • a levegőszennyezés • az erdők pusztulása, a természeti erőforrások kimerülése • urbanizációs válság

6. A gazdasági globalizáció • A 80-as 90-es évekre a globalizáció tartalmát alapvetően a politikai-gazdasági csoportok tevékenysége határozta meg. • 20. sz-ig független, földrajzilag körülhatárolható , lokális rendszerek éltek egymástól elszigetelten vagy egymásra kölcsönösen hatva, de identitásukat, mindvégig megőrizve. • A tömegkommunikációnak is köszönhetően a globalizációnak már egy új jelentése terjedt el, amelyben az internet fejlődésén, a kommunikáción, a kereskedelem, a pénzpiacok, a nemzetek feletti vállalatok egész bolygóra való kiterjedésén van a hangsúly.

9. A politikai és kulturális kölcsönhatások is létrehoztak olyan értékeket, eszméket, szokásokat és intézményeket  melyek általánossá váltak és megkönnyítették a lokális rendszerek, csoportok érintkezését. • A nemzetállamok voltak, a „kötőelemek” kitalálói, felhasználói és elterjesztői • A politikai, gazdasági stb. szálak bonyolultan összefonódnak  következményeik az egész világot érintik • A pénzügyi tevékenységek, a nemzetközi kereskedelem, nemzetek feletti globális szinten működnek. • Ennek következményeként hatásuk globális(pl. pénzügyi – kereskedelmi válságok).

10. A gazdasági globalizáció főbb jellemzői: • Összekapcsoltság • gazdasági, kulturális homogenizáció • fogyasztói társadalom létrejötte • a gazdasági polarizáció, a jövedelmi különbségek növekedése • a gazdasági, politikai hatalom koncentrációja • túlnépesedés erősödése  új népbetegségek • környezeti, szociális problémák erősödése • városi népesség növekedése • az információs és kommunikációs technológiák fejlődése, gyorsulása

11. Napjainkbanrövidülés-gyorsulás • A globalizáció a nemzetállami határok "elmosódását" jelenti az élet szinte minden területén. • A közlekedés fejlődésével és a számítástechnikai forradalommal a korábban áthidalhatatlannak tűnő távolságok minimálisra rövidültek. • A repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. • A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével alig egy-két másodpercet vesznek igénybe, a híradástechnika az információk rendkívül gyors áramlását teszi lehetővé.

12. A globalizáció nem csak nemzetköziesedést jelent, hanem egyben a világ egységessé válását is. • transznacionális, multinacionális vállalatok, amelyek ugyanazokat a termékeket állítják elő és értékesítik a Föld szinte minden országában. (McDonald’s, Auchan, Snickers) • a globalizáció egyik látványos jele, hogy a világ minden nagyvárosában egyforma szupermarketekben kaphatóak egyforma áruk • A globalizáció következtében egymástól igen távol élő emberek, közösségek is kapcsolatba kerülnek egymással, új közösségi terek létrejötte.(internet  chat, fórumok stb.) • Növekszik a kölcsönös függőség (gazdasági, pénzügyi, nyersanyag…)

13. A híradástechnika (műholdak) fejlődése, az Internet olyan kulturális mintákat, fogyasztói szokásokat, életstílust közvetít (elsősorban a fejlett országokét), amelyek hatására a nemzetek polgárai egyre inkább világpolgárokká válnak.

14. Globalizáció sokarcúsága • György Lajos (ökofilozófus)  ~ lényege a világgyarmatosítás • Mihály Péter (közgaszdász)  a ~ egyre gyorsabban terjedő gazdasági, életmódbeli és világnézeti felfogás • Gyulai Iván (ökológus)  ~ lényegét a fogyasztói társadalom kultúrájának erőszakos elterjesztésében látja

15. Világmodellek • 70-es évekre érzékelhetővé vált hogy az összegyűlt problémák gazdasági és társadalmi összefüggései vitathatatlanok • Fontos hogy az emberiség tanuljon és cselekedjen  különben konfliktusok sorozata várható • A globális összefüggések, hatások, jó közelítéssel történő gyors vizsgálatára a modellezés nyújt lehetőséget. • A vizsgálatra különböző modellek születtek, amelyeket két alapvető csoportba sorolhatunk: • Verbális (logikai összefüggéseken alapul) • Számítógépes modell

16. Verbális – számítógépes modellek  Gondolkodási modell • Az információk gazdag együttesével rendelkeznek olyan megfoghatatlan dolgokról, mint a motivációk és az értékek • Könnyen – gyorsan és olcsón működtethetőek  Számítógépes modell • Szigorúak, pontosak, ellentmondásmentesek • Bárki számára érthető és hozzáférhető • A paraméterek gyorsan változtathatóak és egyből kipróbálhatóak

17. "Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!"(Római Klub)