Csavarkötés

1. Csavarkötés

2. CSAVARKÖTÉS • Oldható kötésről akkor beszélünk, ha az alkalmazott kötő gépelem kialakítása és fő jellemzői biztosítják az összekötendő szerkezeti elemek utólagos szétválasztását, vagyis szét és összeszerelhetőségét: • Az oldható kötések lényeges jellemzője, hogy szerelés után roncsolás- mentesen lehet a kötést újra oldani, majd ismételten újabb kötést létrehozni • Tehát sem a kötőelem, sem pedig a szerkezeti részek anyagában káros változás nem lép fel • Az oldható kötések másik fontos jellemzője, hogy a kötő gépelemek szabványosak

3. CSAVARKÖTÉS Az oldható kötések felosztása: a) Csavarkötések (kötő- és mozgató csavarok) b) Ék és reteszkötések c) Csapszeges kötések d) Súrlódásos kötések (önzáró-kúpkötések) e) Oldható zsugorkötés Nem oldható kötésről akkor beszélünk, ha a kötés az alkatrészek sérülése nélkül nem szüntethető meg. A nem oldható kötések felosztása: a)Szegecskötés (kötő gépelem a szegecs) b) Hegesztett kötés (kötő gépelem nincs) c) Forrasztott kötés (kötő gépelem nincs) d) Ragasztott kötés (kötő gépelem nincs) e) Zsugorkötés (kötő gépelem nincs)

4. CSAVARKÖTÉS • Alapfogalmak: • A csavar általánosan használt kötőelem. • Geometriailag úgy állítható elő, hogy henger palástján egy pontot egyenletes sebességgel mozgatunk a henger tengelyével párhuzamosan, miközben a hengert forgástengelye körül egyenletes sebességgel forgatjuk. • Így a paláston keletkezik egy elméleti vonal, a csavarvonal. Ez azonban • nem alkalmas erőátadásra, kötésre. • Az elméleti csavarvonal mentén kialakított különböző profilú test viszont rendelkezik a profil által kialakított felülettel: csavarfelülettel. • Ismeretes, hogy a csavarmenettel ellátott alkatrészek a csavarorsók és csavaranyák. • A csavarmenet fő jellemzői: szelvénye (éles, trapéz, fűrész, zsinór), a menetemelkedés iránya (jobb, bal), a bekezdések száma (egy és több) és a menetátmérő.

5. CSAVARKÖTÉS Kötési példák

6. CSAVARKÖTÉS Ha egy sík lejtőn (derékszögű háromszöget) egy hengeres csapra tekercselünk csavarvonal keletkezik Ha a csapba a csavarvonal mentén egy hornyot vágunk vagy hengerelnek akkor egy menet jön létre Menetprofil alapján: normál, trapéz, és zsinórmenet, facsavarok és lemezcsavarok menete izzólámpák és foglalatok menete Alkalmazási cél: kötő menet mozgató menet Elhelyezés alapján: belső menet külső menet Forgásirány alapján: balos jobbos

7. CSAVARKÖTÉS • Jelölési példák: M30, M30x2, Tr40x8 RH (Right Hand), M30x2 LH • Bekezdések száma szerint: egy vagy több bekezdésűek lehetnek • Osztályozás: • Kötőcsavarok: feladata szerkezeti elemek közrefogása • Ha az alkatrészeken furatot készítünk, amelyen keresztül helyezzük a csavarorsót, akkor fejescsavart alkalmazunk. Egyik oldalról tehát a csavarfej, másik oldalról az orsóra ráhajtott anya biztosítja a kötést

8. CSAVARKÖTÉS Ászokcsavart (tőcsavart) alkalmazunk ha kevés a hely; ilyenkor az egyik alkatrészbe menetes furatot készítünk (átmenő- vagy zsák- furat), amelybe az ászokcsavar menetes végét behajtjuk. A csavar szárára az átmenő furatos másik alkatrészt rátesszük, majd az ászokcsavar másik végén kialakított menetre hajtjuk az anyát és meghúzzuk.

9. CSAVARKÖTÉS A kötőcsavarok különleges fajtája a gépek alapozásához szükséges tőcsavar Csak egyik végük menetes, másik végük olyan kialakítású, hogy meghúzásakor a szár elfordulását megakadályozzák.

10. CSAVARKÖTÉS • Támasztó csavarokat alkalmazunk akkor, ha szerkezeti elemeket bizonyos távolságban akarunk relatív helyzetben tartani. E csavarok húzásnak vagy nyomásnak vannak kitéve. • Feszítőcsavarok: gyakran előfordul, hogy két szerkezet nincs mereven összekapcsolva, hanem indokolt a közöttük lévő távolság változtatása. Ilyenkor alkalmazunk feszítőcsavart, amelynek egyik vége jobb, másik bal menetű. • Mozgató orsókról akkor beszélünk, ha a csavarorsó fő feladata a terhelés melletti relatív helyzetváltoztatás. Fő alkalmazási területe a csavaremelőbak a csavarsajtó Vasúti kocsik összekapcsolására is alkalmazzák. Az egyik kocsi vonóhorgára akasztják ezt a jobb-bal menetes orsót (kapocshorgot), melynek forgatásával a kocsikat az ütközőig húzzák össze. Menet közben egyik kocsiról a másikra a vontatási erőt az orsó adja át.

11. CSAVARKÖTÉS

12. CSAVARKÖTÉS • Csavarmenetek alakjai és fajtái: • A normál métermenet alapszelvénye legömbölyített végű, egyenlőoldalú háromszöghöz hasonló. • A menet élszöge 60°. Alkalmazzák a gépipar egész területén (MSZ 204) • A menet tűrését az MSZ 204 finom (f), közepes (k) és durva (d) minőségben írja elő • A finom métermenet (MSZ 205) menetemelkedése kisebb a normál métermenetű csavarokénál • Ez azon átmérőhöz tartozó menetemelkedésekkel az MSZ 203 foglalkozik. • A menet tűrését az MSZ 6550 tartalmazza

13. CSAVARKÖTÉS • Csavarmenetek alakjai és fajtái:

14. CSAVARKÖTÉS • normál métermenet jellemzői

15. CSAVARKÖTÉS • Withworth jellemzői • Normál Whitworth menetszelvénvű csavarok élszöge 55°. • Az MNOSZ 201 tartalmazza, de hazánkban 1953-tól új szerkezetekben nem alkalmazható, ezekben ugyanis a menetemelkedés az egy hüvelvkre • (menet- átmérő), eső menetszám. • Ha az egy hüvelyekre megadott menetszám , akkor a menetemelkedés mm-re átszámolva (1" = 25, 4 mm):

16. CSAVARKÖTÉS • Csőmenet (MSZ 202). Whitworth alapszelvényű, de az 1" -ra eső menetszám több. • Alkalmazzuk: csővezetékek menetes végeinek kialakítására. • Trapézmenet (MSZ 207). Csúcsszöge 30° (22. ábra). A laposmenetű csavart helyettesíti, amelyet nem szabványosítottak. • Azért nem, mert a trapézmenet szilárdsága, gyárthatósága sokkal jobb a laposmenetnél.

17. CSAVARKÖTÉS • Zsinórmenet (MSZ 208). 30°-os csúcsszögűek erős legömbölyítéssel A mm-ben megállapított csavarátmérőkhöz az egy hüvelykre eső menetszám van szabványosítva, így a menetemelkedés mm-ben mindig törtszám. • Alkalmazzák: Nagy és dinamikus igénybevételeknél, vasúti kocsik kapocshorgaként, az elektromos iparban izzólámpák foglalatának menet- szelvénye, nagyméretű tolózárak, csapok orsóiként, valamint műanyag alkatrészeknél (jól önthetők a lekerekítések)

18. CSAVARKÖTÉS • Kötőcsavarok és mozgatóorsók igénybevétele, főbb méreteik meghatározása, ellenőrzése. • A kötőcsavarok igénybevétele lehet: • egyszerű igénybevétel: húzás, nyomás, nyírás; • összetett igénybevétel: húzás + csavarás. • A csavarorsó tengelyével egybeeső igénybevétel a húzás-nyomás. Ebben az esetben a következő a szerelés közben lejátszódó folyamat: • a) Szereléskor az anyát ütközésig húzzuk (terheletlen állapot). • b) A csavaranyát feszesen meghúzzuk, ekkor az orsóban előfeszítő erő ébred. • c) A csavaranyát a hasznos terhelés alatt kell meghúzni, ekkor meg- húzás közben csavarófeszültség is ébred (összetett igénybevétel). • A mozgatóorsók igénybevétele: húzás, nyomás, csavarás, kihajlás.

19. CSAVARKÖTÉS • Csavarválaszték, csavarkötések, csavarbiztosítások • A csavarorsók és anyák fő méretei szabványban rögzítettek. • Kisebb átmérők esetén hornyolt feiű csavarokat használunk. • A fej alakja szerint a következő kivitelben készülnek a csavarfajták: • Hernyócsavarok: • kúpos hernyócsavar • hernyócsavar • csapos hernyócsavar • süllyesztett végű hernyócsavar • gömbvégű csapos hernyócsavar • nyakas hernyócsavar

20. CSAVARKÖTÉS Hernyócsavar Süllyesztettfejű csavar Lencsefejűfényescsavar Félgömbfejűfényescsavar Domborúfejűcsavar Hengeresfejűcsavar

21. CSAVARKÖTÉS

22. CSAVARKÖTÉS Belső kulcsnyílású csavar Gyűrűs csavar

23. CSAVARKÖTÉS • Zárt anyát alkalmaznak, ha nedvességnek kitett helyen van a csavarkötés, így a menetes rész nem rozsdásodik. • Peremes anyát használnak akkor, ha tömítőgyűrűt is kell a szerkezeti kötés létrehozásakor alkalmazni Peremes anya Zárt anya

24. CSAVARKÖTÉS • Csavarbiztosítások: • Főleg rezgésnek kitett, váltakozó igénybevételű alkatrészeknél fontos a nagyobb biztonság, ezért a csavarkötés meglazulása ellen többféle biztosítás használatos. • Az alsó anya általában alacsony

25. CSAVARKÖTÉS • Alátétekkel RUGÓS ALÁTÉT ORROS RUGÓS ALÁTÉT BELSŐ FOGAZÁSÚ ALÁTÉT KÜLSŐ FOGAZÁSÚ ALÁTÉT

26. CSAVARKÖTÉS • Biztosító lemezekkel MSZ 2213 amelynek egyik oldalát valamilyen sarokra, másik oldalát az anya egyik lapjára hajtjuk. • Az orros biztosító lemez MSZ 2211 orr része külön furatban helyezkedik el. Csavarbiztosítás biztosító lemezzel

27. CSAVARKÖTÉS • Sasszeges biztosítás esetén a sasszeg MSZ 2224, vagy az orsón átmenő furatban van visszahajtott végekkel, vagy az orsón és az anyán átmenő furatban helyezkedik el, végül lehet koronás anyát is alkalmazni sasszeges biztosításhoz. Ilyenkor csak az orsó van gyengítve. Egymáshoz közeleső csavarok esetén huzallal végezzük a biztosítást. Az átfúrt csavarfejeken áthúzzuk a huzalt, majd a huzal két végét összecsavarjuk.

28. CSAVARKÖTÉS • Sasszeges biztosítás esetén a sasszeg MSZ 2224, vagy az orsón átmenő furatban van visszahajtott végekkel, vagy az orsón és az anyán átmenő furatban helyezkedik el, végül lehet koronás anyát is alkalmazni sasszeges biztosításhoz. Ilyenkor csak az orsó van gyengítve. Egymáshoz közeleső csavarok esetén huzallal végezzük a biztosítást. Az átfúrt csavarfejeken áthúzzuk a huzalt, majd a huzal két végét összecsavarjuk.

29. CSAVARKÖTÉS Csavarmenetek készítése: Kézi menetvágás, menetfúrás Menetesztergálás Fésűs menetesztergálás Menetmarás Menethengerlés Menetmángorlás

30. CSAVARKÖTÉS

31. Csavarkötés • Ellenőrző kérdések • Ismertessen néhány csavarformát és adja meg alkalmazási területeit. • Milyen szelvényű meneteket alkalmaznak kötő és melyeket mozgatócsavarokhoz. • Milyen alakú anyákat ismer és alkalmazzák ezeket? • Hol és mikor kell alátéteket alkalmazni? • Hogyan akadályozható meg, hogy egy csavarkötés kilazuljon? • Mit jelent a 4.6 és a 8.8 csavar jelölés? • Milyen következménnyel járhat a csavarkulcs nyelének meghosszabbítása?