Filozófiai antropológia Kereszténység a kultúrák válságában – Dr. Németh Norbert

1. Filozófiai antropológiaKereszténység a kultúrák válságában – Dr. Németh Norbert Ember-értelmezések a filozófiai gondolkodás történetében. Az ember egy apátlan - anyátlan társadalomban

2. Míg az antropológia résztudományként az ember rész-aspektusait kutatja, addig a filozófiai antropológiaaz emberrel a maga egész mivoltában foglalkozik.

3. Az antropológia jelentéstartalma • „antroposz” (αντροπος) = ember • „logosz” (λογος) = beszéd, szó • több tudományterülethez kapcsolható: • Biológia / pszichológia, • Kulturális antropológia – prehistorikus népek, • Antropogenezis (származástan – XIX. sz.), • Vallás, • Filozófia – az ember helye és rendeletetése a világban, az emberi létezés értelmének kutatása

4. A filozófiai antropológia eredete • ontológia = emberi létezés forrása, oka, lényege • ismeretelmélet, kritika = emberi ismeretek forrása • etika = emberi cselekedetek • társadalom- és politikafilozófia = emberi és közösségi formák • vallásfilozófia = hívő ember léte, rendeltetése • történelemfilozófia = történetiséggel rendelkező ember A filozófiai gondolkodás alanya és célja: az ember.

5. A filozófiai antropológia kezdete • A filozófiai diszciplína születése a XVIII - XIX. század fordulóján. • Virágkora XX. század. Kiváltó okai: • Felvilágosodás, • Igény arra, hogy tudományos vizsgálódás tárgyává tegyük az ember lényegét, • Szaktudományok virágzásának a következménye, • Pozitivizmus, • Egzisztencializmus, • Nyugat-európai civilizáció fejlődésébe vetett hit megingása • A két világháború sokkoló hatása: emberi bűn, rosszra való hajlam okai.

6. A filozófiai antropológia eredete és kezdete • eredete: az embernek „metafizikailag nincs rögzítetett helyzete” – ember nyitott lény, helye a világban nem meghatározott. →emberképek • kezdete a filozófiai diszciplína születése XVIII./XIX. század fordulója – monográfiák, tanulmányok (Kant, Herder, Darwin, Marx, Schopenhauer Nietzsche, Scheler, Gehlen, • mítosz és a vallás kijelentéseinek mellőzése • irodalom és a művészet ember ideáljainak lebontása

7. Az ember • Nyelvi léte, • Szabad léte, • Halál-felé-tartó-léte, „halálos” léte, • Társadalmi léte, • Személyes léte, • Időbeli léte, Történelmi léte, • Világban való léte, • Nemi léte, • Transzcendens léte (transcendere = átlép, meghalad, túllép).

8. Az ember szerethető és szeretni képes – ennek a szeretetnek a fajtái: • EROSZ: Az erosz azt fejezi ki: „szeretlek, mert szükségem van rád”. Egyszerűbben: „szeretlek, hogy szeress”, „szeretlek, mert kapni akarok tőled”. • FILIA: A filia azt fejezi ki: „szeretlek, mert társam vagy”. Ez a baráti szeretet, ami kölcsönösségen alapul. „Szeretlek, mert szeretsz.” • AGAPE: Az agapé azt mondja: „szeretlek, mert szeretlek!” Nem függ a körülményektől. Belülről fakadó, elkötelezett szeretet. Nem függ a szeretett személy viszont-szeretetétől, viselkedésétől, hálájától.

9. Lényeges különbségek: A szeretkezésnek csak technikája van, a szerelemnek pszichológiája, de a szeretetnek se technikája, se pszichológiája nincsen: a szeretetnek teológiája van.

10. KI / MI AZ EMBER? • 1. MAI PROBLMÁK AZ EMBER FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSÉVEL • Az EMBER fogalmának átírásai, átértelmezései • 2. AZ EMBER ISTEN DÖNTÉSÉBŐL VAN • Az ember TEREMTMÉNY • Az ember FIZIKAI és LELKI lény • Az ember FEJLŐDÉSRE KÉPES • Az ember életének célja: ISTEN

11. Status Quaestionis • Az ember tudatosan élő – lény! • Aki képes szeretni és megismerni magát és környezetét, • Akinek célja, jövőképe és jövője van. Gorkij: „Az ember több annál, hogy csak jóllakjék!”

12. Emberképek • antik • zsidó – keresztény (bibliai) • idealista • romantikus • Realista Az emberképek a filozófiai antropológia, mint diszciplína előzményei, ideáltípusok, vagyis azt mutatják, hogy az adott korszak hogyan gondolkodik az emberről.

13. Antik (görög) emberkép I. • Az antik polisz polgárának képe önmagáról • a szabadság alapja a törvény • nomosz (tv.): jog és kötelesség • a racionalitás nem a történelmi hagyomány • szabadság és rend dialektikája • politeizmus • Testkultusz • görög tudomány és filozófia emberképe (Szókratész, Platón, Arisztotelész) • logosz + ethosz = kiváló ember • vita contempletiva / a bölcs az igazságot keresi • igazság alapja nem a történelem, nem a hagyomány, hanem a logikus gondolkodás • egyén és a kozmosz viszonya arché, legfőbb jó ideája, első mozdulatlan mozgató ↔ ösztönök, akarat, vágyak

14. Antik (görög) emberkép II. • nem rendelkezik történelem értelmezéssel – mítoszok, narratív elbeszélések = történelemfilozófia hiánya, • akaratszabadság hiánya, • nevelés fontossága: racionális és erkölcsös lényt nevelni, • hétköznapi élet fontossága, • egyén boldogságának alapja: a közösségi lét és az igazság megismerése, • a közösségnek való megfelelés, • önismeret fontossága.

15. Bibliai emberkép I. • Isten – ember viszonyából értelmezhető • Isten kép: abszolút tekintély, vele szemben az ember az alávetettség pozíciójában • emberkép: esendő, véges, bűnös • történetiség / Szent Ágoston: Vallomások • bűn radikális értelmezése – eredeti bűn – megváltás lehetősége

16. Bibliai emberkép II. • A bibliai ember lényege: akarat (nem a racionális műveltség eszméje) a jó és rossz cselekedetek kiváltója. • jóság = Isten iránti engedelmesség • rossz = elfordulás Istentől • más típusú erények: jog, igazságosság, engedelmesség, könyörületesség, alázat, szeretet • erények alapja: isteni tekintély és a történelmi hagyomány • szabadság = bűntől való megszabadulás

17. Alapproblémák az Isten és ember viszonyából következően: • hit és tudás viszonya • akarat szabadsága • közösség = kiválasztódás v. univerzalizmus • engedelmesség

18. Az idealizmus emberképe • Szellemprimátusa: elméleti ész és gyakorlati ész: önálló alappal bír, lelkiismeretben van az erényesség és a kötelesség – kategorikus imperatívusz, • Nevelés fontossága, • Esztétikum, • Szabadság és rend dialektikája (Goethe, Lessing, Schelling).

19. Romantika emberképe • XIX. század első fele - elsősorban a német költészet és filozófia együttes szerepvállalása Hegel – Hölderlin- Schelling • irracionalitás, titokzatosság • zseni kultusza • historizmus • történelem menete: irracionális erők kibontakozása és az egységes világtörténet megkérdőjelezése

20. Realizmus emberképe • XIX. század / francia regényirodalom • „olyan szellemi magatartás, amely az érzékekkel felfogható és szerkezetében az ész által megismerhető valóságot tekinti vizsgálódás alapjának” • hétköznapiság • ész mellett ösztönök (naturalista) • az ember a természet terméke, fiziológiai sajátosságának egyik része a szellem • történelmi relativizmus, válságtudat, hanyatlás, az európai civilizáció bírálata • alapja a szociológiának, közgazdaságtannak és társadalomelméletnek • természeti törvényszerűségek, kauzalitás

21. XIX. századi antropológia változatai • Karl Marx: homo faber • Darwin: az ember a biológiai fejlődés csúcspontja, de az emberben rejlő ösztönök, agresszió az „állati” jellemvonás • Nietzsche: az ember meghatározatlan állat • Schopenhauer: önfenntartás ösztöne, öntudatlan életakarat • Kierkegaard: döntés szabadság, vallási stádium

22. Az ember helye a kozmoszban Cél: újradefiniálni az ember lényegét, meghatározni metafizikailag különleges helyzetét.

23. Szombathelyi Katolikus Egyetemi Lelkészség Cím: H-9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. („A” épület) Egyetemi lelkész: Dr. Németh Norbert Fogadóóra (iskolaévben) 09.00 – 12.00 Kedd – Szerda – Csütörtök Szombathely, Károlyi G. tér 4. „A” épületben, a lelkészségi irodában II. emelet Postacím: Szombathelyi Katolikus Egyetemi Lelkészség, H-9700 Szombathely, Széchenyi u. 8. Telefon: 94/504-431, Fax: 94/504-478 Email: egyetemilelkesz@sek.nyme.hu Weblap:http://www.sek.nyme.hu/egyetemilelkesz/default.aspx