PLATÓN (i.e. 427-347)

1. PLATÓN(i.e. 427-347)

2. ÉLETE • arisztokratacsaládban született • Kora híres politikusai között több rokona (pl. Kritiász) • Fiatalkoréban verseket és tragédiákat irt, aztán rátalált az igazi mesterre: Szókratészre • Politikai pályára készült, de ki kellett ábrándulnia- legnagyobb csalódás: Szókratész kivégzése (399)

3. Művei • A perről és a halála előtti órákról: Szókratész védőbeszéde, a Kritón és a Phaidón c. dialógusokban olvashatunk • A politika kérdésein való elmélkedés végigkísérte életét – két legterjedelmesebb művét (az Állam és a Törvények) és egy dialógust (az Államférfi) szentelt kizárólag ennek a témának • fiatalkori dialógusok témája: az erénykülönböző fajtáinak vizsgálata

4. Az erényekről • Az erények egysége (vajon egy létezik-e vagy több • Tanítható-e egyáltalán az erkölcs (miért vannak akkor kiváló embereknek hitvány gyermekei?) • Szókratikus, aporetikus dialógusok: • Lakhész – a bátorság erényről • Lüszisz- barátság • Kharmidész- önmérséklet • Prótagorász – az erény taníthatósága

5. A dialógus műfaja • Párbeszédes forma- szinte mindegyikben főszerepet játszik Szókratész, aki beszélgetőpartnereit kérdezgeti, véleményük következetes végiggondolására késztetve őket, feltárva álláspontjuk ellentmondásait • Szókratész kérdéseivel a gondolatok megszületésében segédkezett

6. Szókratész és Platón • Probléma mester és tanítvány gondolatainak pontos elkülönítését, mert a mester nem írta le őket • Számára a filozofálás életmód volt, egyszerű emberekkel folytatott beszélgetésekben • Nem a tudás birtoklása, hanem arra való törekvés, a bölcsesség szeretete

7. Szókratész bölcsessége • Egyedüli bölcsessége abban áll, hogy tudja magáról azt, hogy nem tud, mondja a Védőbeszéd Szókratész • A filozofálás kezdete annak felismerését jelenti, hogy nem tudunk valamit • Ha valamiről azt hisszük, hogy tudjuk, azt nem vizsgáljuk meg közelebbről

8. Az Akadémia • i.e. 388-ban Platón saját filozófiai iskolát alapított • Középső alkotói korszakának dialógusai ekkor keletkeztek: az Állam, a Lakoma, a Phaidón – ezekben fejti ki az ideák tanát, amely filozófiájának központi része

9. Az Akadémia

10. Az Akadémián folyó munka módszere • Írott művei arról tudósítanak, hogyan bölcselkedtek az Akadémia nyílt foglalkozásain. Valószínűleg létezett egy belső tanítványi kör, ahol olyan magasabbrendű princípiumokról esett szó, amelyet megfelelő képzettség nélkül nem lehetett felfogni

11. Időskori művek • Főleg ismeretelméleti kérdésekkel foglalkozik: • Thaitétoszban a tudás mibenlétével, a Szofistában a legáltalánosabb fogalmak (a létező, nem-létező, azonos, különböző, mozgás, nyugalom) egymáshoz való viszonyaival, illetve a fogalom-meghatározás diairetikus (felosztásos) módszerével

12. Lakoma • Apollodóroszt kérlelik barátai – jómódú athéni üzletemberek – mesélné el, mi történt a találkozón, ahol, Szókratész, Agathón a költő és mások szólottak a szerelemről – Erószra a szerelem istenére esett a választásuk • Phaidrosz: Erósz nagy jótevője az embereknek- amit ugyanis csak a szerelem tud kifejleszteni, a szégyenkezés rút dolgok miatt meg a nagy és szép tettekre törekvés, az az ember legértékesebb tulajdonsága

13. Lakoma 2 • Pauszaniasz: miként kétféle Aphrodité létezik, úgy az ő kísérője Erósz is kétféle- egy égi és egy közönséges • - az utóbbi az átlagemberek szerelmének serkentője, azoké, akik nem válogatnak férfi és nő között; akik szerelmesük testét jobban szeretik, mint lelkét; akik csak célratörők a szerelemben, s nem törődnek vele, hogy szépen teszik-e vagy sem

14. Lakoma 3 • Igazi dicséretre viszont a másik Erósz méltó, az égi- akit ez mozgat az belső tartalomra, emberi érettségre figyelemmel válogat, és kerüli a féktelenséget a szerelemben • Ahol barbárok az urak, ahol zsarnokság van, nem is kedvelik az ilyen szerelmet, csakúgy nem, mint a filozófiát • Ami fiúszerelmet illeti, az sem önmagában szép vagy rút, hanem aszerint, hogy szépen vagy rútul csinálják

15. Erüximakhosz, az orvos • Saját művészete szempontjából méltatta az isten tevékenységét: Ő is különbséget tett a kétféle Erósz között, de hozzátette: ez a nagyhatalmú nemcsak az emberek lelkében él, hanem úgyszólván mindenben, ami létezik. Ezen felismerésen alapul az orvoslás tudománya, amely a testek természetében rejlő összhangot igyekszik helyreállítani, kedvében járva annak, ami a testben jó és egészséges, küzdve a rossz és a beteg ellen

16. Erüximakhosz, az orvos 2 • Az egyik, a nemes Erósz, az emberi derekasságot alakítja, az egészséget szolgálja, a másik, a közönséges meg az érzéki vágyakat; ezekkel óvatosan kell bánni, hogy ahol élnek ilyennel, az gyönyörűséget szerezzen, de féktelenségre ne vezessen

17. Arisztophanész, a komédiaíró: • képzeletbeli mitikus történet- hajdanán három nem volt (férfi, nő, kétnemű)- gömbölyű, kétszer annyi testrésze volt, két nemi szerv is • Fellázadtak az áldozatot váró istenek ellen – Zeusz úgy döntött, hogy kétfelé vág minden embert-büntetésül • Így kettő lett az egyből- s az egyik fél csillapíthatatlan vággyal kereste a maga másikat- a szerelmi vágy gyógyítja a kettévágás sebeit

18. Arisztophanész 2 • Ettől kezdve, ha valaki rátalál arra, akit mint társat keres, csodálatos mámorba repíti őket a barátság és szerelem. Ezek soha többé nem karnak elválni, pedig nem is tudják mit akarnak egymástól. Igazában a teljesség vágyát és keresését hívjuk Erósznak.

19. Agathón következett… • Bölcs Erósz, bölcs költő; akit ő megérint, az költőivé lesz akkor is, ha korábban múzsátlan élt. Embernek békét ad, tengernek sima tükröt.

20. Szókratész következett • Gondban van, mondja ironikus modorában_ egészen megrendült a sok szép szó és fordulat hallatán • Ő csak az igazságot keresi • Ki Hát Erósz? – a szerelem, de tisztázni kell, hogy kinek-minek a szerelme. Ha a szép szerelme, akkor vágyik a szépre, akkor aligha lehet birtokában a szépnek, és mert a jó és a szép lényegileg ugyanaz, azért a jónak is híjával van. Erósz nem szép, de nem is rút, nem jó de nem is rossz. Ebből következően viszont isten sem lehet.

21. A szerelem daimón • Nem is isten, de nagyhatalmú daimón. A daimónok középlények: istenek és emberek között foglalnak helyet. Hatalmuk abban rejlik, hogy közvetítenek kettejük között minden elgondolható tekintetben, egésszé téve így a mindenséget.

22. A mantineai asszony története • Erósz daimónian kettős természetének allegóriája • Aphrodité születésének örömére lakomát csaptak az istenek. Porosz, a megtestesült leleményesség nektártól elnehezült fejjel ledőlt egy kicsit Zeuz kertjében, Penia, a csupa rongy kéregető meg, hogy gyermeket szerezzen az alvótól, melléfeküdt, és megfogant benne Erósz.

23. Erósz • A fiú örökölte szülei eltérő tulajdonságait: örökké szűkölködik és elhanyagolt, de a szépet és a jót keresi szüntelen, s magasabbra tör. Középen van a bölcsesség és ostobaság között is, a bölcselőkhöz hasonlatosan, akik se nem bölcsek, se nem ostobák, akik filozofálva törekednek a bölcsességre. Így Erósz barátja a bölcsességnek is.

24. Lakoma öszefoglalás • Az öt beszéd egymásra és egymásba épül- a korábbi motívuma témává bontakozik a következőben • A központi szólam: az emberben a kultúrateremtés démona működik

25. AZ ÁLLAM • I könyv: igazságosság fogalmának vizsgálata- híres szofistával vitázik Szókratész – minden államban az számít igazságosnak, ami az uralkodó rétegnek hasznos • A politikai filozófia alapvető kérdésével foglalkozik: az állam legitimációjának problémájával – szükséges-e az állam, az uralom, a kényszer elve –miért nem él inkább az ember az „uralomnélküliség” – an-arkhia állapotában?

26. Állam /2 • Platón szerint az ember jellemzője, hogy nem autark (önmagának elégséges) hanem sok mindenre szüksége van, ezért társul másokkal • Első állam pár emberből – majd felduzzadt- terület szűk lesz – hódítás – háború- így szükség lesz őrökre, akik rendet tartanak és katonáskodnak- ez hozza magával egyik ember uralmát a másik felett- • A feladatuk ellátásához szükséges jellem neveléssel (testi és lelki) alakítható ki (mesék, zenék…)- legjobbak kiválasztása- ők lesznek a vezetők