210 likes | 475 Views
Bogarak - Coleoptera. Természetvédelmi helyzet. Legnagyobb rend, közel 8.000 faj, 148 védett és 6 fokozottan védett fajuk van Röpképtelen fajok száma viszonylag alacsony, endemikus még kevesebb
E N D
Természetvédelmi helyzet • Legnagyobb rend, közel 8.000 faj, 148 védett és 6 fokozottan védett fajuk van • Röpképtelen fajok száma viszonylag alacsony, endemikus még kevesebb • Népszerű, ismert családok (Carabidae, Cerambycidae, Scarabaeoidea) és szinte ismeretlen családok (pl. Cryptophagidae, Latridiidae, Ptiliidae) előbbiek sok védett fajjal, míg a legtöbb családban nincs ilyen
Futóbogarak – Carabidae I. • Nagy fajszám (kb. 600 faj), jól ismert, sokan kutatják, bár vannak nehéz csoportjai • Talajon élnek, sok szűktűrésű faj • Biomonitorozásra alkalmasak közösségszinten • 39 védett faj, néhány nemzetközi egyezményben is • Endemikus pl. barlangi vakfutrinkák (Duvalius gebhardti, hungaricus): Baradla, Bükk • Alföldi bennszülött: hortobágyi gyászfutó (Poecilus kekesiensis); 75 év után Zagyva mellől újra előkerült: Pterostichus taksonyis • Aknásfutrinka (Osimus ammophilus): homokon talajba ásott alagutakban
Futóbogarak – Carabidae II. • Nagyfutrinkák – Carabinae: szinte mind védett (28 faj) • Bennszülött alfajok pl. szentendrei változó futrinka (Carabus scheidleri distinguendus), ráncos bőrfutrinka (C. coriaceus rugifer) • Számos hegyi határszéli faj, néhány vízparti, ill. pusztai • Magyar futrinka (C. hungaricus): homoki és sziklagyepek, Bern II. függelék, fok. védett • Lapos kékfutrinka (Carabus intricatus): bükkös, IUCN • Szegélyes futrinka (Carabus marginalis): Somogy, diszjunkt • Aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta): monofág, gyapjaslepke
Csíkbogarak – Dytiscidae • 100-ból 2 védett faj, nem könnyű de vízi monitorozásra alkalmas (NBMR nem) • óriás csíkbogár (Dytiscus latissimus): alkalmi vendég vagy kihalt, Bern II. • Széles tavicsíkbogár (Graphoderus bilineatus): európai vörös listák, nálunk Tokaj környéke, Bern II. • Víztaposó bogarak – Haliplidae: foltos víztaposó (Haliplus maculatus): csak 1 görög tó és szikes tavaink, nem védett
Lemezescsápúak – Scarabaeoidea • Lemezes csáp, pajor lárvatípus, népszerű csoport (gyűjtés, ismeret) közepes és nagy fajokkal (kb. 200), közülük 13 védett • Álganéjtúrók – Geotrupidae: rágók láthatók, 10:1 • Szarvas ganéjtúró (Bolbelasmus unicornis) egyetlen közösségi jelentőségű (Habitat Direktíva), szarvasgombában él, fényre repül
Szarvasbogarak – Lucanidae • Fában élnek, többnyire tölgyben, 6:3: • Szarvasbogár (Lucanus cervus) és tülkös szarvasbogár (Synodendron cylindricum): kifejezetten öreg tölgyesekben • Kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus): tömegállat, nem válogat, védelme értelmetlen • A másik 3 faj inkább védendő (fémes szarvasbogarak tölgy, szőrös szb. vadcseresznye
Ganéjtúrók – Scarabaeidae I. • Lemezes csáp, ásóláb, pajor talajban, trágyában-dögben vagy korhadékban, 170:9 • Óriás galacsinhajtó (Scarabaeus typhon): legeltetett homoki gyep, éjjel, nagyemlős-trágya • Jámbor gh. eltűnt faj • Holdszarvú ganéjtúró (Copris lunaris): laza talaj (ásott üregbe hordja a trágyát) • Orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis): tölgy-korhadék, fűrésztelepek
Ganéjtúrók – Scarabaeidae II. • Virágbogarak – Cetoniinae: zömmel korhadék • Pompás virágbogár (Cetonischema aeruginosa): legnagyobb, virágra nem jár • Bogáncs-virágbogár (Potosia fieberi): legritkább • Remetebogár (Osmoderma eremita): puhafa, fokozottan védett, kiemelt közösségi jelentőségű • Nyolcpettyes virágbogár (Gnorimus variabilis): éger, ritka
Díszbogarak – Buprestidae • Szép (interferenciaszínek), részben nem „közgyűjtött” család (nehéz gyűjtés), kemény, mérgező; többség fában, néhány lágyszárúban v. levélben, többségük oligofág; 130:9 (2008-tól további 7) • Fenyves-díszbogár (Chalcophora mariana): legnagyobb, fenyőkártevő (frissen elpusztult törzsek) • Tükrös, fekete vagy kökény-díszbogár (Capnodis tenebrionis): csonthéjas-kártevő, gyökerekben • Magyar virág-díszbogár (Anthaxia hungarica) és Arias-díszbogár (Kisanthobia ariasi): molyhos tölgy • Guérin karcsú díszbogara (Agrilus guerini): kecskefűz
Pattanóbogarak és karmosbogarak • Pattanóbogarak – Elateridae: ált. növényevő, talaj- vagy korhadéklakó lárvák, 175:2 • Négyfoltos pattanóbogár (Ampedus quadrisignatus): nem eltűnt, szarvasbogár lárva-evő, imágó tél, kora tavasz • Karmos vízibogarak – Elmidae: nagy karomíz, vízben másznak, 15:2 • Négypúpú karmosbogár (Macronychus 4-tuberculatus): nem eltűnt, kis kavicsos patakoktól nagyobb folyókig (pl. Maros, Rába), EU: sokfelé kipusztult, NBMR-alapfaj
Kis családok • Karimás lágybogarak – Melyridae (80:1): pusztai karimásbogár (Psilothrix femoralis): Sas-hegy • Lapbogarak – Cucujidae (4:1): skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus): fűz, nyárkéreg alatt, EU ritka, IUCN, CORINE, Bern II., nálunk nem ritka, NBMR • Málnabogarak – Byturidae (3:1): téli zuzmóbogár (Xerasia meschniggi): endemikus, 1 EU faj • Sárkánybogarak – Pythidae: lapos sb. (Pytho depressus): fenyőben, északi faj, de Villányi-hg.
Gyászbogarak – Tenebrionidae • Ált. fekete, szárazságtűrő fajok (sivatag, fakéreg, termény), bűzmirigy, 100:5 (Eur. 1400) • Pusztai gyászbogár (Platyscelis spinolae): eltűnt, békési löszpuszták, Krím • Ráncos gyászbogár (Probaticus subrugosus): löszgyepek, igen ritka • Gyászos árnyékbogár (Hymenalia morio): kopár gyepek, kövek alatt, már csak Villány • Szarvas gyászbogár (Cryphaeus cornutus): korhadó törzsek, déli faj (Békés megye)
Hólyaghúzó bogarak – Meloidae • Túlátalakulás, ált élősködők, testfolyadékban kantaridin, lágy testűek, 42:6 • Nünükék (Meloe): lárva méhparazita, pl. magyar (M. hungarus) vagy díszes nünüke (M. decorus) • Pannon hólyaghúzó (Mylabris pannonica): sáskalárva-étek, kárpát-medencei endemizmus sziken, hasonlóképp kis hólyaghúzó (M. tenera) homokon Darázsbogarak – Rhipiphoridae: mint hólyaghúzók, 4:2 • Szürke db (Evaniocera dufouri): Sas-hegy, Csíki-h.
Cincérek – Cerambycidae I. • Közepes vagy nagy termetű, hosszú csápú, gyakran feltűnő, szép színezetű, könnyen határozható népszerű, kutatott jól ismert család 220:45 • Veszélyeztet: gyűjtés (ritka fajokat), erdőgazdálkodás, mivel legtöbb fajuk korhadó fában, de számos lágyszárúak, néhány talaj • Ácscincér (Ergates faber): idős luc és erdeifenyő (Fenyőfő, Alpokalja) • Daliás cincér (Acanthocinus aedilis): telepített fenyves is • Vörösnyakú korongcincér (Pronocera angusta): Őrség, luc; mindhárom faj határokon túl gyakori, védelem ?
Cincérek – Cerambycidae II. • Diófacincér (Megopis scabricornis): polifág, nem ritka • Mandulacincér (Lioderina linearis): monofág, korai rajzás, Balaton-felvidék • Kék-zöld facincér (Ropalopus insubricus): mezei juhar, nem vagilis • Borókacincér (Semanotus russicus): korai rajzás • Párduccincér (Xylotrechus pantherinus): sérült kecskefűz, hegyvidéken, ritka • Pézsmacincér (Aromia moschata): fűz, visszaszorult • Hegylábi fűzcincér (Oberea pedemontana): K-Eu, fűz • Kétszínű nyárfacincér (Rhamnusium bicolor): nyár
Cincérek – Cerambycidae III. • 3 vércincér faj (Purpuricenus spp.): tölgy, gesztenye, néha más, melegkedvelők • Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo): IUCN, CORINE, Bern, tölgy fajok, esti, magasan repül; néhány további védett Cerambyx • Sápadt éjcincér (Hesperophanes pallidus): rejtett, fény, tölgy • Tölgyön még: Clytus tropicus, Stenidea genei • Gyászcincér (Morinus funereus): bükk, tölgy, röpképtelen • Gyászos cincér (Herophila tristis): évtizedenként, röpképtelen • Havasi cincér (Rosalia alpina): bükk, néha juhar, hárs, IUCN, CORINE, Bern • 2 fürkészcincér (Necydalis spp.): rövid szf., polifág
Cincérek – Cerambycidaelágyszárúakban I. • Boglárka-cserjecincér (Cortodera flavimana): boglárka, DK-Eu, Békés m. • Alföldi virágcincér (Vadonia steveni): pusztai kutyatej, főleg Alföld • Magyar kutyatejcincér (Oberea euphorbiae): mocsári kutyatej, Alföld • Árgusszemű cincér (Musaria argus): gurgolya • Sarlófűcincér (Cardoria scutellata): sztyeplejtők • Macskahere-cincér (Pilemia hirsutula): zsálya és tisztesfű!, sztyeplejtők, Alföld
Cincérek – Cerambycidaelágyszárúakban II. • Atracélcincér (Pilemia tigrina): védett kék atracél, Bulgáriáig néhány helyen: Mecsek, Békés m., fokozott védelem EU dir. II., veszély: cserjésedés, vegyszer, kaszálás (mezsgyék) • Szalmacincér (Calamobius filum): gyakori, tarackbúza • Pusztai gyalogcincér (Dorcadion cervae): endemikus (al)faj, Apajpuszta, szik, fokozott védelem • Sziki kétsávos gyalogcincér (Dorcadion pedestre kaszabi): endemikus alfaj, Apajpuszta, nem védett • Homoki gyalogcincér (Dorcadion decipiens) • Gyalogcincér 160 Eu faj, sok end., pl. barna is szubend.
Levélbogarak – Chrysomelidae • Változatos külsejű, növényevő, sok monofág, de nehéz csoport, 550:2 • Balatoni hínárbogár (Haemonia mutica balatonica): Balatonban bennszülött alfaj, XX. században nem került elő, most igen • Dárdahere-zsákhordóbogár (Antipus macropus): száraz lejtők, homokpuszták
Ormányosbogarak – Curculionidae • Növényevő, részben nehéz család, 1200:4 • Holttetetős ormányosbogár (Camptorhinus statua) és laposorrú ormányosbogár (Gasterocercus depressirostris): öreg tölgyesek • Bakonyi ormányos (Brachysomus mihoki): bennszülött, avarban • Bütyköshátú ormányos (Herpes porcellus): Duna-Tisza köze, homokgyepek