Economic Value Added

1. Economic Value Added Kaplan-Atkinson: Advanced Management Accounting Copeland-Coller-Murrin: Vállalatértékelés Esa Mäkeläinen: Economic Value Added as a management tool Roztocki-Needy: An Integrated ABC and EVA system as an engineering management tool for manufacturers Összeállította: Kárpáti Tibor

2. RI - EVA • A reziduális jövedelem (RI) egyik széleskörben alkalmazott típusa az EVA (Economic Value Added). • 1982-ben jelent meg a Stern Stewart tanácsadó cég fejlesztéseként, de igen nagy népszerűségre a 90-es években tett szert. • Mivel alapeleme a tulajdonosok alternatívköltségének figyelembe vétele, összhangban van a „részvényesi érték maximalizálás” koncepcióval. • Értékalapú teljesítménymérő, értéke megmutatja a létrehozott illetve megsemmisített részvényesi értéket a vizsgált időszakban. • A hagyományos teljesítménymutatóknál jobban korrelál a részvényárakkal.

3. EVA - alapvető feltételezések • A menedzserek kötelessége az értékteremtés a befektetők számára. • A befektetők azért fektetnek be a vállalatba, mert megfelelő hozamot akarnak realizálni. • Van egy minimum szintje a nyereségességnek, amit a befektetők elvárnak, ezt tőkeköltségnek hívják. • Részvényesek esetén a tőkeköltség a kockázat adott szintje melletti átlagos részvényhozam a tőzsdén, ezt ők könnyen el képesek érni hosszútávú, diverzifikált részvénypiaci befektetésekkel. • Így a tőkeköltségnél kevesebb hozam létrehozása (hosszú távon) nem elfogadható. • A befektetők kivonhatják tőkéjüket a vállalatból, mert vannak más alternatíváik.

4. Economic Value Added (EVA) A hagyományos profit-mérőszámokhoz (EBIT, EBITDA, adózott eredmény) hasonlít abban az értelemben, hogy abszolút értékben (nem %-ban) méri a profit, hozam mértékét. • EBIT (operating profit): A magyar számvitel ÜTE kategóriájának felel meg, ha nem vesszük figyelembe az egyéb bevételeket és ráfordításokat. A befektetőket tájékoztatja arról, hogy mennyi profitot képes a vállalat az alapvető üzleti tevékenységéből kitermelni. • EBITDA: amortizációval növelt EBIT, a működési tevékenységből származó cash flow-t próbálja közelíteni.

5. Economic Value Added (EVA) • Előnye a hagyományos mérőszámokkal szemben, hogy a vállalatnak csak a reziduális nyereségességét vizsgálja. • Azaz figyelembe veszi az adósságok direkt költségét és a tulajdonosok saját tőkéjének indirekt költségét is.

6. Economic Value Added (EVA) • Használata igen elterjedt: • Egyrészt számos cég használja ezt a teljesítménymérő mutatószámot a részvényeseinek teremtett érték meghatározásához. • Másrészt a vezetők jutalmazását, díjazását is gyakran hozzákötik a létrehozott érték nagyságához. • Harmadrészt a befektetési társaságok is felhasználják ezt a mutatót a részvényportfóliójuk összeállításánál.

7. EVA meghatározás • Az EVA két szemszögből is vizsgálható: • számviteli szemszögből, • pénzügyi, vállalatértékelési szemszögből. • A kettő közötti különbségtétel alapja, hogy a számviteli megközelítésnél éves szinten, a pénzügyi megközelítésnél pedig az élettartam alatt realizálódó hozzáadott értéket vizsgálják. Ez utóbbinak külön neve van, mégpedig MVA (Market Value Added).

8. EVA – számviteli perspektíva Számviteli megközelítésnél az EVA egyenlő az adózott működési profitnak (NOPAT) és a felhasznált tőke súlyozott átlagköltégének különbségével. EVA = NOPAT - Tőkeköltség Tőkeköltség = WACC × Lekötött tőke NOPAT: A vállalat által termelt profit abban az esetben, ha működé- séhez nem vett volna fel hiteleket. Értéke egyenlő az adóval csökkentett működési nyereséggel (EBIT). WACC: Súlyozott átlagos tőkeköltség. Lekötött tőke: A mérleg forrásoldalának a kamatmentes tételekkel csökkentett állománya az időszak elején.

9. EVA – számviteli perspektíva • Más formában is felírható a képlet: EVA = (ROIC - WACC) × Lekötött tőke Adópajzs ROIC = NOPAT / Lekötött tőke WACC = Saját tőke költsége(%)×(Saját tőke/Lekötött tőke) + Adósság költsége(%)×(Adósság/Lekötött tőke)(1-adókulcs)

10. EVA – pénzügyi perspektíva • Pénzügyi szemszögből (vállalatértékelés) az EVA úgy definiálható, ahogy az a vállalat piaci, befektetői oldalról vizsgált értékteremtéséhez (Market Value Added) kapcsolódik. • Innen nézve az MVA egyenlő a vállalat jövőbeni EVA értékeinek a nettó jelenértékével. • Az MVA nem más, mint a vállalat belső értéke, ennyivel ér többet a vállalat, mint a saját tőkéjének és az adósságainak értéke. MVA = a várt jövőbeli EVA-k NPV-je MVA = Vállalatérték - Összes tőke

11. Economic Value Added (EVA) EVA kalkuláció a mérlegben és az eredmény-kimutatásban szereplő adatokból történik, azonban ezeket az értékeket sok esetben módosítani kell a pontosság érdekében. • 164 helyen lehet módosítást végrehajtani

12. EVA - Példa • Az IP-STAR Kft. adatai a következőek: • Éveleji mérlegfőösszege 800 m HUF, ebből saját tőke 320 m HUF, szállítói tartozások 200 m HUF. • A saját tőke CAPM modellel számított hozamelvárása 13%, a kamatköteles adósságok költsége 8%. • Az év végi eredménykimutatásban az értékesítés nettó árbevétele 2 Mrd HUF, közvetlen költségei 1,3 Mrd HUF és közvetett költségei 0,6 Mrd HUF. • A társasági adókulcs 40%.

13. EVA - Példa Lekötött tőke: 800 - 200 = 600 m HUF NOPLAT: [2 – (1,3 + 0,6)] × 0,6 = 60 m HUF ROIC: 60 / 600 = 0,1 WACC: 0,13 × (320 / 600) + 0,08 × (280 / 600) (1-0,4) = 0,092 EVA: (0,1 – 0,092) × 600 = 4,8 m HUF

14. A ROI alapú ellenőrzés veszélyei • A ROI eredetileg arra szolgált, hogy kiegészítse a vezetők megérzéseit és gondolkodásmódját, akik egyébként teljesen tisztában voltak a divíziók technológiai és versenypiaci körülményeivel. • A II. Világháború utáni időszakban azonban a vállalatok erőteljesen diverzifikálni kezdték teljesítményüket, különösen más iparágba tartozó vállalatok felvásárlásával.

15. A ROI alapú ellenőrzés veszélyei • A tevékenységek kiszélesedésével a felsővezetőknek gyakran csak minimális iparág-specifikus ismerete és tapasztalata volt, így a központ a vezetők elé kitűzött célként küldte le a ROI-t a divíziókhoz. • Mivel a vezetőkjövedelmezősége és előléptetése a ROI-mutatók teljesítésétől függött, ezeket a középvezetőket erős ösztönzés érte, hogy adataikat ennek megfelelően korrigálják.

16. A ROI befolyásolásának lehetősége • A divizió három egymást követő negyedévének adatai alapján első látásra úgy tűnik, hogy a működés töké-letes, a ROI szépen növekszik minden negyedévben. • Ha azonban a ROI-t tényezőire bontjuk, az erős árbevételarányos eredménynövekedés az eszköz-forgás visszaesésével párosult.

17. A ROI befolyásolásának lehetősége • A nyereség növekedésének és az eszközforgás csökke-nésének okait vizsgálva a központi vezetés felfedezte, hogy a divízióvezető jelentősen növelte a termelést a 2. és a 3. negyedévben, miközben a többlettermelés késztermékkészletként halmozódott fel. • A jóval magasabb termelési szint lehetővé tette, hogy az időszaki (fix jellegű) költségek nagy részét konzerválják a készletben, miközben a ténylegesen eladott termékek egységköltsége csökkent, magasabb árbevételarányos nyereséget eredményezve.

18. A ROI és EVA torzításai A következőekben háromféle torzítást fogunk megvizsgálni, amely az EVA (Economic Value Added) és a ROI automatikus használatával előfordulhat. • Ráfordítások elszámolása vagy tőkésítése • Az árszínvonal változásai • Az értékcsökkenési módszer

19. Ráfordítások elszámolása vagy tőkésítése • Bizonyos kiadások (pl. az immateriális javak) tekintetében megítélés kérdése, hogy a kiadásokat ráfordításként annak az időszak terhére számolják-e el amelyikben felmerültek, vagy tőkésítik és amortizálják az alatt az időszak alatt, amíg a kiadások hasznos hatása várhatóan tart. • A számviteli elszámolás a legtöbb immateriális jószágot érintő kiadás tőkésítését nem támogatja, de a belső teljesítményértékelésnek nem kell a külső beszámolás szabályaihoz igazodnia.

20. Ráfordítások elszámolása vagy tőkésítése • Stabil időszakban, amikor hozzávetőleg évente ugyanannyi immateriális jószág keletkezik, ez a kérdés nem érinti a nettó eredményt, mivel a korábbi és jelen időszaki költségek össze-gének az amortizációja meg fog egyezni az időszaki kiadásokkal. • Amennyiben azonban –növekvő vállalat esetén- a várható jövőbeni hozamokkal rendelkező kiadásokat nem tőkésítjük, a ráfordításokkal büntetjük a kezdeti stabil pálya elérése előtti időszak eredményét, miközben túlértékeljük a későbbi stabil pálya ROI és EVA mutatóját, mivel az immateriális célú befektetések ekkor nem jelentkeznek a befektetett tőkében.

21. Ráfordítások elszámolása vagy tőkésítése • Tételezzünk fel egy divíziót öt azonos, de különböző korú eszközzel. • Valamennyi eszköz 30000$ bekerülési értékű és évi 10000$ nettó pénzáramot generál öt éven keresztül. • A divízió stabil pályára ért: minden évben „kidobnak” egy eszközt és vásárolnak helyette egy másikat. • Feltételezzük, hogy minden bejövő befektetés és pénzáram az év utolsó napján történik. • A divízió lineáris értékcsökkenési módszert használ. • A tőkeköltség 15%.

22. Ráfordítások elszámolása vagy tőkésítése • Öt eszközzel, amelyek mindegyike évi 6000 dollár értékcsökkenési költséget okoz, a teljes értékcsökkenési költség 30000 dollár évente. • Az eszközállomány nettó értéke 90000 dollár. • Az amortizációt levonva az évi 50000 dollár pénzáramlásból 20000 dollár nettó eredményt kapunk. Ebből következően a ROI = 22,2%.

23. Ráfordítások elszámolása vagy tőkésítése Divíziónk kutatásba kezd, a kutatás 3000$-ba kerül, viszont évi 1000$ pénzáramlást generál a következő öt évben. Az első táblázatban a kiadás ráfordításként, a másodikban pedig tőkésítve kerül elszámolásra.

24. Ráfordítások elszámolása vagy tőkésítése

25. Az árszínvonal változásai • Inflációs időszakokban mind a ROI, mind az EVA mutatók értéke túlbecsült lesz. • Az alapvető torzítás abból származik, hogy a bevételeket és a pénzáramokat az adott évi pénzáramban mérjük, miközben a befektetések értékét és az értékcsökkenést a hajdani beszerzési érték alapján határozzuk meg. • Így jelentősen alulbecsüljük a befektetés értékét miközben túlbecsüljük a nettó eredményt.

26. Az árszínvonal változásai • Mind a ROI mind az EVA-mutató jóval magasabb lesz, mintha az inflációs időszak nem következett volna be. • Viszont a mutatók jelentős mértékben romlanak, amikor az inflációs ciklus megszakad, az eszközök folyamatosan cserélődnek újabbra a magasabb áron, de további áremeléseket a késztermékpiacon már nem lehet elfogadtatni.

27. Az árszínvonal változásai Az inflációs torzítás hatása jól látható a korábbi öteszközös divízión, ahol az eredeti ROI: 22,2% volt. Tegyük fel, hogy az eszközök ára évi 10%-kal nő, nettó pénzáramlása pedig 6%-kal. Négy év múlva a divízió nettó pénzáramlása: 50000×(1,06)4=63124$

28. * 43923$×(1+4/5+3/5+2/5+1/5)=131769$ ** 8784,6×5 Az árszínvonal változásai Ha az inflációs időszak hirtelen befejeződne, a divízió pedig tartaná akkori aktuális működési pénzáramlásának szintjét, és kicserélné régebbi eszközeit – évente egyet – az aktuális árakon (43923$) végül is felismerné, hogy pénzáramlása nem volt képes lépést tartani az inflációval. A nettó eredmény csökkent, a gazdasági hozzáadott érték negatív és a 14,6%-os ROI jóval alacsonyabb a korábbi értékeknél.

29. Az értékcsökkenési módszer • A pénzügyi számvitel értékcsökkenési módszereinek használata visszás ösztönzőket teremt a vezetői ROI számítás szintjén. • A vezetők tudják növelni ROI mutatójukat beruházások elhalasztásával és teljesen vagy majdnem leírt eszközök üzemeltetésével, ami a következő példán keresztül látható. • A kiinduló adatok megegyeznek a korábbi példák kiinduló adataival.

30. Az értékcsökkenési módszer

31. A hatékony vezetői számvitel előfeltétele, hogy a pénzügyi vezetők megértsék az általuk készített jelentésekben szereplő számok mögötti feltételezéseket. Nem szabad olyan mechanikus számításokat végezniük, amelyek eredménye a pénzügyi számvitel feltételezéseit és korlátait nem ismerő vezetőknek torz és félrevezető képet mutathat.

32. Az ABC és az EVA összekapcsolása • Az EVA alkalmazásának kiterjesztését jelenti, ha nem üzleti egységek vagy a vállalat egészének szintjén, hanem a tevékenységek, termékek, vevők szintjén hozunk döntéseket. • Ez úgy valósítható meg, hogy a ráfordításokhoz hasonlóan az eszközöket is a tevékenységekhez rendeljük.

33. Az ABC és az EVA összekapcsolása

34. Az ABC és az EVA összekapcsolása • A kimutatás egy enyhén nyereséges egységet mutat be, (9%-os működési árrés). A nettó eszközértékre eső 12%-os tőkeköltség levonása után kiderül, hogy az üzleti egység mégis értéket rombolt. • A vállalat vezetésének tipikus reakciója, hogy utasítja az üzleti egység vezetését az árrés emelésére vagy az eszközintenzitás növelésére: • az értékesítési és irányítási költségek árbevételarányos csökkentése, • az ár emelése, vagy a termeléstámogatás költségeinek csökkentése, • a készlet és a követelés állományának csökkentése.

35. Az ABC és az EVA összekapcsolása

36. Az ABC és az EVA összekapcsolása • Az ABC alapú kimutatás jelzi, hogy az 1. termékvonallal nincsen probléma. • Ez a termékvonal jól bejáratott, hatékony termelési eljárásokkal és olyan vevőkkel, akikkel nagy múltú, tartós kapcsolata van. Bármely áremelési vagy költség csökkentési kísérlet súlyosan veszélyezteti ezt a nagyon vonzó szegmenst. • A problémák a 2. termékvonalból erednek. • Ezt a termékvonalat azért fejlesztették ki, hogy új piacokra lépjenek be. • Ez egy nagyon összetett termékcsalád sokféle változattal és rövid termelési sorozatokkal, a jelenlegi vevők kiszolgálásának és új vevők élérések komoly értékesítési és marketingkiadásai vannak.

37. Az ABC és az EVA összekapcsolása • Az alkalmazott eszközök ABC elemzése feltárja, hogy az 1. termékvonalnak csak 0,7 dollár eszközre van szüksége 1 dollár értékesítéshez, amíg a 2. termékvonalnak 1,05 dollárra. • Ennek megfelően jelentős a különbség az EVA tőkelekötési díjában.

38. Az ABC és az EVA összekapcsolása • Sok eszköz tevékenységhez rendelése egyértelmű. • Készleteket közvetlenül egyes termékekhez lehet kötni. Specializált termelő berendezéseket termékek szűk köréhez lehet kapcsolni. • Általános eszközök esetén az eszköz hozzárendelésének meghatározója az a költségokozó lehet, ami alapján a berendezések működési ráfordításait felosztottuk a termékek között. • Nem kell minden eszközt a termékekhez rendelni. Jelentős mozgástér egyéni mérlegelésre. • a vevőspecifikus eszköz példája a követelésállomány, készletállomány, speciális immateriális javak és tárgyi eszközök.

39. Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolása Az IP-STAR Ltd. mérlege és ereménykimutatása.

40. Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolása A vállalatnál azonosított tevékenységek:

41. Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolása A tevékenységek költségeinek meghatározása:

42. Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolása A befektetett tőkének és költségének kiszámítása: CC: tőkeköltség (cost of capital) C: tőke (capital) CCR: a minimálisan elvárt megtérülés rájája (capital cost rate), ami a példában 10%

43. Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolása A tevékenységek eszközfelhasználása:

44. Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolása A tevékenységekhez szükséges tőke költsége:

45. Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolása A tevékenységek teljes költsége:

46. Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolása Az egyes termékek által biztosított nyereség az ABC módszer alkalmazásával (a tevékenységek költségeinek termékekre való felosztása adottság a példában):

47. Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolása A termékek által biztosított gazdasági profit (shareholder value) az ABC és az EVA módszer együttes alkalmazásával:

48. A pénzügyi mutatók korlátai • A decentralizát egységekben a csupán pénzügyi teljesítménymutatókra épülő teljesítménymérés meghaladottá válik a következő problémák miatt. • Egy összetett bizonytalan környezetben lehetetlen, hogy az egy szempontra alapozó teljesítménymutató tökéletes összhangot teremtsen a decentralizált egység céljai és az általános vállalati célok között. • A legtöbb teljesíménymutató belső teljesítményen alapul, és nincs tekintettel a külső lehetőségekre. • A tipikus teljesítménymutatók a rövid távú működési eredményekre összpontosítanak, és a nehezebben mérhető hosszabb távú hatásokat figyelmen kívül hagyják.

49. Megoldás Ehelyett inkább egy széles körű, pénzügyi és nem pénzügyi mutatókból álló rendszert érdemes kialakítani, ahol az összes mutató a vállalat célkitűzéseihez és stratégiájához kapcsolható, és a szervezeti egység teljesítményének értékelésére és elősegítésére szolgál.