120 likes | 322 Views
Ősmagyarok a Kaukázus előterében?. A magyar őstörténet régészete 2012/13, 1. félév. Bizánci és arab források a magyarok kaukázusi(?) jelenlétéről.
E N D
Ősmagyarok a Kaukázus előterében? A magyar őstörténet régészete 2012/13, 1. félév
Bizánci és arab források a magyarok kaukázusi(?) jelenlétéről • Bíborbanszületett Konstantín:„A türkök… Együtt laktak a kazárokkal három esztendeig, s minden háborújukban együtt harcoltak a kazárokkal. Kazária fejedelme … nemes kazár nőt adott feleségül a türkök első vajdájának, akit Levedinek neveztek… Amikor a türkök és az akkor kangarnak nevezett besenyők közt háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le, s ezeket a türkök régi nevén mostanáig szávartü ászfalünak hívják…”(DAI 38.) • Al-Bakrí: „Országuk egyik határa a rúm országához csatlakozik, másik, a sivataggal szomszédos határukon hegység van, amelyben A.ín [Abín] nevű nép száll meg. Nekik lovaik, lábasjószágaik és szántóföldjeik vannak. Ennek a hegységnek az alsó részén, a tenger partján Ugúna nevű nép lakik, ők keresztények s az iszlámnak Tiflisz vidékéhez csatlakozó országaival határosak…”
Anonymus és Kézai SimonSzcítia határairól • Anonymus:„Szcítia tehát igen nagy föld, melyet Dentü-mogyernek hívnak. Kelet felé határa az északi tájtól egészen a Fekete-tengerig terjed. Mögötte pedig ott van a Don nevű folyam nagy mocsaraival…” • Kézai Simon: „Szcítia vidéke pedig kelet felől a Joria-beliek országához [Grúzia] csatlakozik, utána Tarszia következik [Belső-Ázsia, Talasz vidéke], végül pedig Mongólia, ahol Európa végződik. A nyári nap felőli oldalon a korozminok népe található…”
Julianus a Kaukázusban „Innen [Zíkiából] az említett úrasszony tanácsára és segítségével továbbmentek… Itt elérkeztek az Alániának nevezett földre. … Erről a helyről a barátok nem tudtak kapni útitársakat a továbbutazáshoz… a legnagyobb szükségben hat hónapot töltöttek el itt…”
Madzsar városa a középkorban XXII. János pápa bullája (1329): „Beszámoltak (ti. a pápának) az ázsiai magyarok, a malkaiták és az alánok szilárd vallásosságának nagy dicsőségéről. Ezek … megőrizték hitük szeplőtelen tisztaságát. Tekintély dolgában kitűnik közöttük Jeretány, a magyar királyi vér ivadéka. Minthogy ő kitartóan katolikus elöljárót kért az Apostoli széktől, a pápa elküldötte a semiscanti [szamarkandi] püspököt hozzájuk, hogy erősítse bennük a hitet…” Ibn Battúta 1332/1333-ban járt Madzsarban. Leírása szerint Madzsar az egyik legszebb türk város. Nagy folyó mellett fekszik, kertjei, gyümölcsei vannak bőven. Ibn Battúta megfigyelése szerint a türkök nomád életet élnek: néha kocsikra rámolnak mindent, s így egész városok költöznek új helyre. Asszonyaikat megbecsülik, rangban a férfiak előtt állnak.
Madzsar virágkora A város Özbek (1312–1341) és fia, Dzsanibek (1342–1357) idején élte virágkorát. Dzsanibek alatt az Arany Horda fővárosának tekinthető. A régészeti feltárások és a 19. század elejéig fennmaradt romok semmiféle magyar kapcsolatra nem utalnak. Az első beszámoló Madzsar romjairól Andrzej Taranowski (1569): „Október 7-én a magyar sírhalmok közelében vertünk éjszakai tábort. Itt még ma is sok téglafal látható, a pogány magyarok templomainak romjai. … Átvonulásunk során mindennap láttunk falakat, az egykori magyar templomok romjait. A magyar mezőség sírhalmai gazdagok régi emlékekben, hatalmas kövekből épített falakban, melyeket a moha teljesen benőtt.”
Magyar utazók Madzsar városáról • Turkolly Sámuel: „…volt pedig a lakások a Volga Vize mellett igen fövenyes és erdőtelen hellyen, mindazonáltal szép házakban laktanak… A magyarok Királlya pedig Kuma nevű folyó víz mellett (lakott)… most Krímben a Tatár Kán protectiója alatt vannak hét Magyar Faluk, mellyekben Magyarul beszélnek.” • Orlay János: „Azon a vidéken, amely a Don, a Kaukázus-hegység és a Káspi-tenger között terül el, megtekintettem a Magyar nevű város romjait, amelyet ma is ugyanúgy neveznek…” • Ógyallai Besse János: „A’ karatsaiak és a Tatárok azt állítják, hogy az Azovi Tengertől fogvást, éjszak felé a’ Kuma víz partján fekvő Magyar várostól fogvást egész Derbendig a’ Caspium Tenger partján Magyarok voltak az urak.”
„A magyarok Királlya pedig Kuma nevű folyó víz mellett (lakott)…”