1 / 54

NÖVÉNYTERMESZTÉS

NÖVÉNYTERMESZTÉS. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc. HEFOP - 3.3.1. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Olajnövények jellemzői Napraforgó termesztése A napraforgó származása, jelentősége, felhasználása A napraforgó termesztés tényezői ökológiai feltételek biológiai alapok agrotechnikai elemek.

linnea
Download Presentation

NÖVÉNYTERMESZTÉS

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. NÖVÉNYTERMESZTÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc HEFOP - 3.3.1.

  2. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • Olajnövények jellemzői • Napraforgó termesztése • A napraforgó származása, jelentősége, felhasználása • A napraforgó termesztés tényezői • ökológiai feltételek • biológiai alapok • agrotechnikai elemek HEFOP 3.3.1.

  3. OLAJNÖVÉNYEKÁltalános HEFOP 3.3.1.

  4. AZ OLAJNÖVÉNYEK CSOPORTOSÍTÁSA HEFOP 3.3.1.

  5. FONTOSABB OLAJNÖVÉNYEK ÖSSZETÉTELE HEFOP 3.3.1.

  6. Olaj/zsír fogyasztás Világátlag: 19 kg/év/fő HEFOP 3.3.1. 17 legfontosabb zsír és olaj: Oil World Annual 2002

  7. Növényi eredetű Állati eredetű Millió tonna Mindösszesen: 123,04 millió tonna Forrás: Oil World Annual 2002 * A Soyatech tanulmánya szerint 2010 –re várható növekedés: 46,5 mio t HEFOP 3.3.1.

  8. NAPRAFORGÓTERMESZTÉS HEFOP 3.3.1.

  9. A napraforgó géncentruma és főbb termesztési területei HEFOP 3.3.1.

  10. A főbb napraforgó termesztő országok vetésterülete és termésátlaga(FAO adatok, 2004) HEFOP 3.3.1.

  11. A VILÁG NAPRAFORGÓ-TERMELÉSÉNEK LEGNAGYOBB TERMELŐ ORSZÁGOK SZERINTI MEGOSZLÁSA 2004-BEN ÉS 2014-BEN • EU TERMELÉS: • EU-25: 4,1 mio t (2004) • 3,6 mio t (2014) • Forrás: FAPRI • EU FELHASZNÁLÁS: • EU-25: 4,8 mio t (2004) • 5,3 mio t (2014) • Forrás: FAPRI • Összes termelés: 26 mio t (2014: 30 mio t; +15,4 %) HEFOP 3.3.1. Forrás: FAO (2004), FAPRI (2014)

  12. LEGNAGYOBB NETTÓ NAPRAFORGÓMAG-EXPORTŐR ÉS –IMPORTŐR ORSZÁGOK, ILLETVE RÉGIÓK KIVITELE ÉS BEHOZATALA -8 -10 % +233,5 % +62,1 % +149,1 % +89,4 % +90,3 % Forrás: FAPRI HEFOP 3.3.1.

  13. A NAPRAFORGÓOLAJ JELLEMZŐI Forrás: MÉK (1997); Vásárhelyi-Perédi (2007). HEFOP 3.3.1.

  14. A napraforgó vetésterületének alakulása Magyarországon 1961-2004 között (KSH adatok) HEFOP 3.3.1.

  15. A napraforgó termésátlagának alakulása Magyarországon 1961-2004 között (KSH adatok) HEFOP 3.3.1.

  16. A NAPRAFORGÓ TERMÉSÁTLAGA ÉS TERMÉSSTABILITÁSA(KSH adatok) HEFOP 3.3.1.

  17. ÖKOLÓGIAI FELTÉTELEK HEFOP 3.3.1.

  18. A NAPRAFORGÓ ÉGHAJLAT IGÉNYE HŐMÉRSÉKLET Tenyészidőbeli hasznos hőösszeg: 1900-2500 oC (+5 oC felett) Fenológiai szakaszok csírázás – kelés 6-7 oC (étkezési) 7-8 oC (olaj) kelés utáni min. -2 – -4 oC május 18-20 oC június 20-22 oC július 22-24 oC virágzás – termékenyülés augusztus 19-21 oC olajfelhalmozódás szeptember 18-20 oC érés Tenyészidőbeli vízigény 500-520 mm Transpirációs koefficiens 470-490 (550) l/1 kg sz.a. Kritikus szakaszok csírázás – kelés - relatív igény június eleje - virágzás kezdete (kb. 3 hét) – 200 mm (kb. 40 %) virágzás vége - nyelves virágok leszáradása (kb. 2 hét) – 120-150 mm (kb. 25-30 %) Káros hatások (túlzott csapadék) május - Diaporte, Sclerotinia július (virágzás) - tányérbetegségek, rosszabb termékenyülés szeptember - tányérbetegségek, tányér- és szártörés, betakarítási veszteségek Nagy fényigény (1500-1700 óra) Nappal közömbös (de vannak rövid- és hosszúnappalos megvilágítás igényűek is) vegetatív fejlődés VÍZ FÉNY HEFOP 3.3.1.

  19. A NAPRAFORGÓ TALAJ IGÉNYE Alapvető szempontok • hatalmas, kiterjedt gyökérrendszer • a tenyészidő végéig folyamatosan fejlődő gyökérszőrök • erőteljes szívóerő, kiváló tápanyag- és vízhasznositás • agresszív gyökérsavak • kitűnő adaptációs képesség A termesztésben meghatározó talajtípusok • réti- és öntéstalajok • szikes talajok • erdő talajok • homok talajok • erodált domb- és hegyvidéki talajok Egyéb talajtípusok • csernozjom talajok • csernozjom dinamikájú réti- és öntéstalajok • csernozjom dinamikájú erdő talajok HEFOP 3.3.1.

  20. BIOLÓGIAI ALAPOK HEFOP 3.3.1.

  21. A NAPRAFORGÓ HIBRIDMEGVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI 1. TERMÉSBIZTONSÁG • a biotikus tényezőkkel (szár- és tányérbetegségek) szembeni tolerancia • az abiotikus tényezőkkel (időjárás, talaj) szembeni adaptációs képesség • agronómiai tulajdonságok (vízleadó képesség, pergési hajlam, állománykiegyenlítettség, szárszilárdsági paraméterek, stb.) • tenyészidő 2. TERMŐKÉPESSÉG • potenciális termőképesség • gyakorlatban realizált termőképesség • termésstabilitás • agrotechnikai inputokra adott reakció 3. TERMÉSMINŐSÉG • potenciális olajtartalom • olajtartalom stabilitás • olajösszetétel • egyéb minőségi paraméterek (fehérjetartalom, stb.) HEFOP 3.3.1.

  22. A BIOLÓGIAI ALAPOK FEJLŐDÉSE A MAGYAR NAPRAFORGÓ TERMESZTÉSBEN HEFOP 3.3.1.

  23. ÚJ FELADATOK ÉS CÉLKITŰZÉSEK A NAPRAFORGÓ NEMESÍTÉSBEN • termőképesség növelése (8-10 t/ha potenciális) (4-5 t/ha gyakorlatban realizált) • olajtartalom növelése (58-60 % potenciális) stabilitása (55 % gyakorlatban realizált) • ökológiai adaptációs képesség • betegségekkel szembeni ellenállóság javítása és egyéb növényvédelmi problémák megoldása • Diaporthe, peronoszpóra, fehérpenész, szürkepenész, egyéb (Phoma, Macrophomina stb.) és újabb (Verticillium) betegségek ellen • szádorrezisztencia • herbicidrezisztencia • agronómiai tulajdonságok javítása • idő- és térbeli homogenitás • szárszilárdság (tányér alatti szártörés, szárdőlés) • nektártermelés • tányéralak és –állás • vízleadóképesség (tányér, kaszat) • pergés • agrotechnikai tényezőkre adott jobb hatékonyságú reakciók • korai és megkésett vetésidő tolerancia • állománysűríthetőség • trágyareakció • herbicidtolerancia • fungicid „reakció” • „gépesíthetőség” (hidastraktorral kezelhetőség, betakaríthatóság) HEFOP 3.3.1.

  24. VETÉSVÁLTÁS HEFOP 3.3.1.

  25. A NAPRAFORGÓ ELŐVETEMÉNYEI legalább 2 év kihagyás legalább 5 év kihagyás HEFOP 3.3.1.

  26. TALAJMŰVELÉS HEFOP 3.3.1.

  27. A NAPRAFORGÓ TALAJMŰVELÉSI RENDSZERE KIALAKÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI • a növény igénye • az adott terület időjárási-éghajlati feltételei • a terület talajadottságai, domborzati viszonyai • az elővetemény talajra gyakorolt hatása • a visszamaradt növényi maradványok mennyisége és minősége • a rendelkezésre álló talajművelő gépek választéka és kapacitása HEFOP 3.3.1.

  28. A NAPRAFORGÓ TALAJMŰVELÉSI RENDSZERE HEFOP 3.3.1.

  29. TÁPANYAGELLÁTÁS HEFOP 3.3.1.

  30. A TÁPANYAGELLÁTÁS SZEREPE A NAPRAFORGÓ TERMESZTÉSBEN BIOLÓGIAI SZEMPONTOK • mérsékelt tápanyagigényű növény • jó természetes tápanyagfeltáró képesség (a nehezen felvehető tápanyagformáknál is) • mennyiségi (termés) és minőségi (olaj) termésképződés tápanyagigénye AGRONÓMIAI SZEMPONTOK • olajhozam hatékony növelése (biológiai-agronómiai hatékonyság) • a hibridre jellemző olajtartalom biztosítása • termésbiztonság (harmonikus tápanyagellátás) - időjárási tényezők kedvezőtlen hatásai - pathológiai tényezők negatív hatásai • más agrotechnikai tényező (vetésváltás, talajművelés, vetés stb.) hatékony érvényesülésének biztosítása ÖKONÓMIAI SZEMPONTOK • műtrágyázás marginális hatékonysága • termés- és területegységre jutó jövedelem • termésbiztonság • agrotechnikai elemek költségcsökkenése (pl. növényvédelem) HEFOP 3.3.1.

  31. A NAPRAFORGÓ NITROGÉN-FELVÉTELE A TENYÉSZIDŐSZAKBAN HEFOP 3.3.1.

  32. A NAPRAFORGÓ FOSZFOR-FELVÉTELE A TENYÉSZIDŐSZAKBAN HEFOP 3.3.1.

  33. A NAPRAFORGÓ KÁLIUM-FELVÉTELE A TENYÉSZIDŐSZAKBAN HEFOP 3.3.1.

  34. NAPRAFORGÓ FAJLAGOS TÁPANYAGIGÉNYE (kg/100 kg fő + melléktermék) N 4,0 P2O5 2,0 K2O 7,0 CaO 3,0 MgO 1,7 HEFOP 3.3.1.

  35. NAPRAFORGÓ ÁTLAGOS TRÁGYAIGÉNYE (kg/ha) N 30 – 80 P2O5 50 – 80 K2O 70 – 100 HEFOP 3.3.1.

  36. VETÉS HEFOP 3.3.1.

  37. A NAPRAFORGÓ VETÉSIDEJÉNEK JELLEMZŐI KORAI VETÉSIDŐ • vontatott, elhúzódó kelés • csírafertőződés - növénypusztulás - gyengébb vigorú állomány - egyenlőtlen tőállomány • hidegstressz okozta tányérdeformációk • talajelőkészítési munkák, magágy gyengébb minősége • vegyszeres gyomirtás (presowing) hatékonyságának romlása • talajlakó kártevők ellen hatékony védelem • hosszabb vegetatív periódus • nagyobb LAI és asszimilációs kapacitás • kissé alacsonyabb olajtartalom KÉSŐI VETÉSIDŐ • rövid kelésidő • kiegyenlítetlen állomány - kettős kelés - csírapusztulás • élettani eredetű tányérdeformációk • változó minőségű magágy • vegyszeres gyomirtás (preemergens) hatékonyságának romlása • lerövidült vegetatív periódus • kisebb vegetatív tömeg • csökkent kaszattermés • jelentősen alacsonyabb olajtartalom HEFOP 3.3.1.

  38. A NAPRAFORGÓ TŐÁLLOMÁNYÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK AGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK • Időjárási tényezők • megelőző évek halmozott vízhiánya • a termőhely átlagos aszályhajlama • a tavaszi induló vízkészlet • Talajtani tényezők • a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai (Vkmin, DV-HV arány, talajvízszint) • a talaj tápanyaggazdálkodási tulajdonságai BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK • A hibrid biológiai tulajdonságai • a genetikailag kódolt tőszámsűríthetőség • pathológiai rezisztencia • szárszilárdság • A vetőmag biológiai értéke • F1 vetőmag • csírázóképesség és early vigor • csávázás AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK • Direkt tényezők • talajművelés • vetés • növényvédelem • Indirekt tényezők • vetésváltás • tápanyaggazdálkodás HEFOP 3.3.1.

  39. NÖVÉNYVÉDELEM HEFOP 3.3.1.

  40. A NAPRAFORGÓ FONTOSABB NÖVÉNYI KÓROKOZÓI Peronoszpóra (Plasmopara halstedii) Szürkepenészes tányérrothadás (Botrytis cinerea) Fehérpenészes szár- és tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorum) Diaportés szár- és tányérrothadás (Phomopsis v. Diaporte helianthi) Makrofominás szárkorhadás (Macrophomina phaseolina) Szeptóriás levélfoltosság (Septoria helianthi) Alternariás levél- és szárfoltosság (Alternaria helianthi) Lisztharmat (Erysiphe cichoraccarum) Rozsda (Puccinia helianthi) Fekete rothadás (Phoma macdonaldii) HEFOP 3.3.1.

  41. A NÖVÉNYI KÓROKOZÓK ELLENI VÉDELEM LEHETŐSÉGEI A NAPRAFORGÓ TERMESZTÉSBEN HEFOP 3.3.1.

  42. A NAPRAFORGÓ ÁLLOMÁNYVÉDELME NÖVÉNYI KÓROKOZÓK ELLEN HEFOP 3.3.1.

  43. A NAPRAFORGÓ FONTOSABB ÁLLATI KÁRTEVŐI Talajlakó kártevők Drótférgek (Elateriadae) Mezei pattanóbogár (Agriotes ustulatus) Áldrótférgek (Tenebrionidae) Sároshátú bogár (Opatrum sabulosum) Kis poszogóbogár (Pedinus femoralis) Széles pejbogár (Omophlus proteus) Cserebogár pajorok (Melolonthiadae) Fekete tücsök (Gryllus desertus) Fiatal növény kártevői Madarak Fácán (Phasianus colchicus) Házigalamb (Columba livia domestica) Balkáni gerle (Streptopelia decaocto) Gerle (S. turtur) Vetési varjú (Corvus frugilegus) Emlósök Mezei pocok (Microtus arvalis) Hörcsög (Cricetus cricetus) Mezei nyúl (Lepus europeus) Őz (Capreolus capreolus) Szarvas (Cervus elaphus hippelaphus) Barkók Hegyesfarkú barkó (Tanimecus palliatus) Fekete barkó (Psallidium maxillosum) Kukoricabarkó (Tanymecus dilaticollis) HEFOP 3.3.1.

  44. A NAPRAFORGÓ FONTOSABB ÁLLATI KÁRTEVŐI Levél és szár kártevői Bagolylepkék Vetési bagolylepke Mezei poloskák Lygus fajok Adelphocoris fajok Levéltetvek Fekete répalevéltetű (Aphis febae) Sárga szilvatetű (Brachycaudus helichrysi) Közönséges takácsatka(Tetranychus urticae) Virág és termés kártevői Levéltetvek Mezei poloskafajok Bodobácsok Vörösfoltos bodobács (Lygaeus eguestris) Madarak Emlósök Új kártevők Gyapottok bagolylepke(Helicoverpa armigera) Tányér-kaszatok károsítása Betegségek terjedésének segítése(Rhizopus – Erwinia) Nyakszarvúbogarak (Notoxus brachycerus, N. appendicinus Formicomus pedestris) Pollenfogyasztás, bibekárosítás – tányér középhiányos termékenyülése HEFOP 3.3.1.

  45. A NAPRAFORGÓ FONTOSABB GYOMNÖVÉNYEI • Parlagfű (Ambrosia elatior) – T4 • Csattanó maszlag (Datura stramonium) – T4 • Selyemmályva (Abuthilon theophrasti) – T4 • Olasz szerbtövis (Xanthium italicum) – T4 • Kakaslábfű (Echinocloa crus-galli) – T4 • Muhar-fajok (Setaria spp., Digitaria spp.) – T4 • Disznóparéj-félék (Amaranthus spp.) – T4 • Keserűfű-fajok (Polygonum spp.) – T4 • Fenyércirok (Sorghum halepense) – G1 • Mezei acat (Cirsium arvense) – G3 • Nád (Phragmites communis) – G1 • Vadrepce (Sinapis arvensis) – T3 • Repcsényretek (Raphanis raphanistrum) – T3 • Napraforgó szádor (Orobanche cumana) HEFOP 3.3.1.

  46. A GYOMOK ELLENI VÉDELEM LEHETŐSÉGEI A NAPRAFORGÓ TERMESZTÉSBEN HEFOP 3.3.1.

  47. A NAPRAFORGÓ GYOMIRTÁSA HEFOP 3.3.1.

  48. DESSZIKÁLÁS BETAKARÍTÁS HEFOP 3.3.1.

  49. A NAPRAFORGÓ KASZAT ÉRÉSI FOLYAMATÁNAK FONTOSABB JELLEMZŐI HEFOP 3.3.1.

  50. A NAPRAFORGÓBETAKARÍTÁSA Deszikkálás ideje: a virágzás után 47-54 nappal Deszikkáló szerek: gyors (Reglone), átmeneti (Zopp), lassú (Harvade) Deszikkáláskori nedvesség: kaszat 27-36% tányér 65-75% Betakarítás ideje: augusztus vége-szeptember közepe Betakarítás módja: kombájn+adapter HEFOP 3.3.1.

More Related