1 / 12

Üzleti Jog II. 3. előadás

Üzleti Jog II. 3. előadás. Kötelem – szerződés A szerződési jog jellemzői. A k ötelemfakasztó tények ről visszatekintve.

lionel
Download Presentation

Üzleti Jog II. 3. előadás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Üzleti Jog II. 3. előadás Kötelem – szerződés A szerződési jog jellemzői

  2. A kötelemfakasztó tényekről visszatekintve • A kötelmek aszerint, hogy mi hozza őket létre többfélék lehetnek, s némileg eltérő szabályozás is vonatkozik rájuk. Kiemelt szerepe és helye a szabályozásban a legtipikusabb kötelmeknek a szerződéses kötelmeknek van. Kötelmi ált. rész a Ptk.-ban: szerződési ált. rész! (okok)‏ • A kötelmeket a következő tények fakaszthatják (hozhatják létre): • szerződés ‏ • egyoldalú jognyilatkozat • jogszabály • (…4. sz. boríték) • (…5. sz boríték)

  3. További kötelemfakasztó tények • bírósági határozat vagy más, hatósági határozat • károkozás (jogszerű /jogszabály felhatalmazása alapján megengedett/károkozás, illetve jogellenes károkozás • jogalap nélküli gazdagodás • megbízás nélküli ügyvitel • értékpapír (szerződés/egyoldalú jogügylet?) • utaló magatartás • … mit rejt a 6. sz boríték?

  4. A kötelmi jog szabályozásának rendszere (A kötelmi jog általános, és különös része) A kötelmi jog két nagyobb egységre tagolódik: az általános és a különös részre. • Általános rész • Az általános szabályok, noha a szerződésekre modellezettek, kis eltéréssel a többi kötelemfakasztó ténynek is közös szabályát adják. • Az általános rész az általános (általában mindenegyes szerződéstípusra alkalmazható) szerződési szabályokon kívül a szerződésen kívüli károkért való felelősség jogát és a jogalap nélküli gazdagodás szabályait is felöleli. • Különös rész • A különös rész az egyes, nevesített szerződések, szerződéstípusok speciális szabályait fekteti le (pl. adásvétel, csere, vállalkozás, megbízás, fuvarozás, biztosítás, stb.)

  5. IV. Szerződési jog

  6. Szerződési jog fő jellemzői • A kötelmi jog általános szabályai a legtipikusabb kötelemfakasztó tényre, a szerződésre modellezettek. • A szerződések általánosszabályaités az egyes, nevesített szerződéstípusok szabályait a kötelmi jogon belül a szerződési jog szabályozza. • A szerződési jog nagyrészt diszpozitív szabályokkal dolgozik. (Mi akkor a szabályozás értelme?) • A szerződési jogra jellemző a szerződési szabadság alapelve.

  7. Mi az értelme a diszpozitív Ptk. szabályozásnak?. • Ha egy jogvitában a bíróságnak azt kell tisztáznia, hogy egy konkrét szerződésre, annak típus szerinti minősítése alapján, milyen konkrét szabályok vonatkoznak, akkor a bíróság a diszpozitivitás elve és az alább részletezett szerződési szabadság elve alapján a következőket vizsgálja meg: • miről rendelkeztek a szerződésben a felek, • amiről nem rendelkeztek, ott mit mond a diszpozitivitás elve alapján a szerződési jog különös szabálya (pl. ha a konkrét szerződés adásvételi szerződés, akkor az adásvételre vonatkozó törvényi szabályok), • és a diszpoztivitás következő lépcsőjeként, ha a szerződés különös szabályai sem mondanak semmit, akkor mit mondanak a szerződési általános szabályok, • és végül, ha a vitatott kérdésre még mindig nincs megfelelő szabály a fentiek alapján, akkor mit mondanaka polgári jog alapelvei. • Mit rejt a 7-8-9-10. boríték?

  8. A szerződés vizsgálata – értelmezési alapdilemmák… • Az alapdilemmák: • Létezik a szerződés, vagy nem? • Érvényes a szerződés, vagy nem? • Hatályos a szerződés, vagy nem? • Mi az értelme (tárgya, tartalma) a szerződésnek?

  9. 3. Előadás 7. sz. boríték Virág Géza „F-es” fafurulyáját ma, a Taktaharkányi közösségi házban megvette Sós Kálmán 5.000 Ft.-ért. 2011. Febr. 22. Virág Géza Sós Kálmán

  10. 3. Előadás 8. sz. boríték Virág Géza „F-es” fafurulyáját ma, a Taktaharkányi közösségi házban megvettem 5.000 Ft.-ért. 2011. Febr. 22. Sós Kálmán Így van! Tényleg! Virág Géza. Sk.

  11. 3. Előadás 9. sz. boríték Sós Kálmán ma, a Taktaharkányi közösségi házban megvette 5.000 Ft.-ért. az„F-es” fafurulyámat. 2011. Febr. 22. Virág Géza Sós Kálmán

  12. 3. Előadás 10. sz. boríték Megállapodás Mely létrejött a mai napon, az alulírt helyen, az alábbi szerződő felek között: Egyrészről Virág Géza (an: Tóth Éva, szül: 1950.01.01., lakik Taktaharkány, Fény u. 4., sz. alatt), mint eladó, Másrészről Sós Kálmán (an: Nap Rozália, szül 1967.10.01., lakik, Bp. Tó u.40.) mint vevő között, az alábbiak tárgyában: 1. Eladó eladja, vevő megvásárolja az eladó kizárólagos tulajdonát képező, F-es hangolású népi fafurulyát. 2. Felek megállapodnak, hogy a vétel tárgyának vételára 5.000 HUF., mely vételárat vevő köteles a jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg készpénzben, egyösszegben teljesíteni eladó kezeihez. 3. A birtokbaadás napja a vételár teljesítésének napja. 4. A szerződésre egyebekben a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 5. Jelen szerződést, mint akaratukkal mindenben egyezőt, alulírott felek elolvasás és megértés után helybenhagyólag írták alá. Kelt: Taktaharkány, 2011. 02.22. Virág Géza vevő Sós Kálmán eladó • Előttünk, mint tanuk előtt: • Virágné Gara Margit (an: Varga Julianna, cím: Taktaharkány, Fény u. 4) • Sósné Tóth Etelka (an: Német Anna, cím. Bp. Tó u.40)

More Related