1 / 36

Franciaország

Franciaország. A költségvetést szabályozó JOGFORRÁSOK áttekintése 2. Költségvetési ALAPELVEK 3. A költségvetés SZEREPLŐInek létrejötte és hatásköre 4. Jogi szabályozás a KÖLTSÉGVETÉSI FOLYAMAT egyes szakaszaira vonatkozóan. 1. A KÖLTSÉGVETÉST SZABÁLYOZÓ JOGFORRÁSOK. 1958. Alkotmány

liora
Download Presentation

Franciaország

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Franciaország

  2. A költségvetést szabályozó JOGFORRÁSOK áttekintése 2. Költségvetési ALAPELVEK 3. A költségvetés SZEREPLŐInek létrejötte és hatásköre 4. Jogi szabályozás a KÖLTSÉGVETÉSI FOLYAMAT egyes szakaszaira vonatkozóan

  3. 1. A KÖLTSÉGVETÉST SZABÁLYOZÓ JOGFORRÁSOK • 1958. Alkotmány • 2001. Költségvetési Alaptörvény (Loi organique relative aux lois de finances, LOLF) • 1996. A társadalombiztosítás finanszírozásáról szóló alaptörvény (LOLFSS) • Társadalombiztosítási Törvénykönyv • 1994-1995. Pénzügyi Jogi Törvénykönyv • Helyi Önkormányzati Törvénykönyv • 1962. Állami Számviteli Rendelet • 1922. A kiadási kötelezettségek ellenőrzéséről szóló törvény

  4. Évi költségvetés  37% Költségvetésen kívüli alapok  45% Helyi önkormányzatok  18% } »Állami összkiadás 100%

  5. A 2001-es Költségvetési Alaptörvény- LOLF –(Loi organique relative aux lois de finances) Főbb céljai: • „Célok és programok” • Eredmény-orientált szemlélet • Parlament szerepének növelése, nyilvánosság hangsúlyozása

  6. 2. KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK • Általánosság • Egység • Specifikusság • Átláthatóság (2001) • Felelősség (2001)

  7. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom Helyi önkormányzatok 3. A KÖLTSÉGVETÉS SZEREPLŐINEK LÉTREJÖTTE ÉS HATÁSKÖRE

  8. Alapvető szervek: Parlament (Nemzetgyűlés, Szenátus) Köztársasági elnök Kormány Miniszterelnök Miniszterek Helyi önkormányzatok Egyéb: A pénzügyminiszter és a MINEFI Közintézmények Parlamenti bizottságok Bírói hatalom, Alkotmányos Tanács, Államtanács A törvényhozó és a végrehajtó hatalom

  9. Helyi önkormányzatok Régió (26) Megye (100) Település (36 763)

  10. 4. A KÖLTSÉGVETÉS EGYES SZAKASZAINAK SZABÁLYOZÁSA • A LOLF (Költségvetési Alaptörvény) az állami költségvetést fedi le, az intézményrendszerről nem rendelkezik. • A központi igazgatóságok és a dekoncentrált szervek tartoznak ide, a közalapítványok és a helyi hatóságok azonban nem.

  11. Helyi önkormányzatok: Külön Törvénykönyv vonatkozik a költségvetésükre • Önkormányzati pénzügyi bizottságot állít fel a törvény • Meghatározza a helyi kötelező kiadásokat • Regionális és ágazati költségvetést követel meg, amit a tanácsok megszavaztak • A kiadásoknak le kell fedniük a bevételt • Előírja az időszakos és alapvető kiadásokat • A központi kormányzat nem korlátozhatja a beruházási kölcsönt • Megengedi a helyi közszolgáltatások kiszervezését

  12. Minden önkormányzati könyvelő kormányzati alkalmazott, őket a MINEFI nevezi ki, és ők jogosultak beszedni a helyi adókat és ők rendezik a kifizetéseket • A regionális könyvelőszervezet végzi a külső auditokat • Megengedi egy tartalékalap létrehozását váratlan kiadásokra, ám ez maximum az összkiadások 7,5%-a lehet • Részletezi az állami juttatások és bevételek körét • Március 31-ig kell megszavazni a települési költségvetést.

  13. Bevételi előirányzatok, a költségvetési összegek meghatározása, fiskális szabályok • A LOLF megengedi a többletbevételek elköltését fontossági előirányzatok szerint, erről a parlamentet értesíteni kell. • Az 1996. évi Egységes Törvény (LOLFSS) határozza meg a parlamenti elfogadás keretében a várható bevételeket, a kiadási feladatokat és a szociális kiadások forrását. • Nincs minden ágazatnál a kötelező kiadásoknak felső határa. • A LOLF határozza meg az anyagi bevételeket és kiadásokat, és megköveteli az egyensúly kimutatását. • Az önkormányzatok egyensúlyát nem írja elő jogszabály, de ezen alapszik a fiskális politika és a költségvetési stratégia.

  14. Az állami költségvetés nem, de a Helyi Önkormányzatok Törvénykönyve meghatároz aranyszabályokat a költségvetés egyensúlyával kapcsolatban. • Alkotmánymódosítással Franciaország hozzájárult az Európai Gazdasági és Monetáris Unió megteremtéséhez, de a belső jogszabályokkal nem hozták összhangba, a LOLF indirekt módon veszi figyelembe az EU irányelveit.

  15. A költségvetés előkészítése, megvitatása, elfogadása • A költségvetés tervezetét október első keddjéig lehet előterjeszteni a parlamentben • A költségvetési év január elsején kezdődik, a folyamat azonban már előző év decemberében elkezdődik, ekkor határozzák meg a középtávú költségvetési politikát • A költségvetés tervezetét a pénzügyminiszter készíti el a miniszterelnök felügyelete alatt • A tervezetet először a Nemzetgyűlés vitatja meg, és nem a kormány viszi a Szenátus elé • Az alkotmány szigorú szabályokat ad a határidőkre:

  16. A Nemzetgyűlésnek a tervezet benyújtásától 40, a Szenátusnak 20 napja van a kiértékelésre • A parlamentnek a végső döntés meghozatalára a beterjesztést követően 70 nap áll rendelkezésére • Ez biztosítja, hogy még január 1. előtt elfogadhassák a költségvetést • Ha nincs egyetértés a két ház között, a miniszterelnök hívhat össze egy együttes ülést • Amennyiben nem fogadják el a költségvetést december 31-ig, az alkotmány feljogosítja a végrehajtó hatalmat, hogy ideiglenes költségvetést készítsenek el. A kiadások az előző évieken alapulnak

  17. Módosítás, kihirdetés • Az Alkotmány nem engedi meg, hogy olyan módosításokat terjesszenek be, amelyek új kiadásokat vagy alacsonyabb bevételeket eredményeznének, a parlamentnek csak átcsoportosításhoz van joga • Az Alkotmány 49. szakasza megengedi a miniszterelnöknek, hogy a miniszterek tanácsának egyetértésével, saját felelősségre keresztül vigye a saját költségvetésüket, ám ha ezt a Nemzetgyűlés megvétózza, az a kormány bukásához vezet. • A költségvetést a köztársasági elnök szentesíti és hirdeti ki a Hivatalos Közlönyben, ám jogában áll azt megfontolásra visszaküldeni,amennyiben nem ért vele egyet.

  18. Pótköltségvetés • A pótköltségvetés ugyanúgy kötelező erővel bír, mint a „rendes” költségvetés • A kiigazított költségvetésnek meg kell mutatnia, hol módosult az egyensúly • A pótköltségvetés jogot biztosít állami kölcsönök felvételére vagy más kincstári műveletre • A pótköltségvetés tulajdonképpen jóváhagyja a végrehajtó hatalom által kezdeményezett módosításokat • A módosítások száma nincs szabályozva, évente általában egyszer igazítják ki a költségvetést, legfőképp a politikai erőviszonyok változása miatt

  19. Költségvetés velejárói A LOLF kimondja, hogy a tervezet előterjesztésekor a kormánynak beszámolót kell készítenie a nemzetgazdaság helyzetéről, amiben szerepelnie kell: • Makroökonómiai vetületeknek, • Középtávú fejlesztéseknek, • Illetve Franciaország európai kötelességvállalásai alapján fő irányleveknek a gazdasági és költségvetési politikák terén, • Magyarázó mellékleteknek

  20. Források jóváhagyása • Minden évben újratárgyalják az adók és más bevételek témakörét • A bevételeket visszatartása az önkormányzatok és az EU számára megengedett • A tervezetet két részben szavazzák meg, először a parlament szavazza meg a bevételeket, aztán a feladatokról döntenek • Ha ezt nem tartják be az Alkotmánybíróság megsemmisíti a költségvetést

  21. A költségvetési keret • A LOLF bevezette a programok és feladatok rendszerét, a programokat 7 részre osztják • A programmenedzserek parlamenti felhatalmazás nélkül átcsoportosíthatnak a része között • A programoknak van felső összeghatára • A legtöbb kiadásra és költségvetési összegre egy kötelező felső határ van, ám van olyan is, aminél nincs kötelező. • Ha az elfogadottól eltérően kifizetett tételeket a pénzügyminiszter jelenti a két ház bizottságának, hogy ez a túlköltekezés miből adódott • A pénzügyminiszter tesz javaslatot a kiigazításra (pótköltségvetés) legkésőbb a költségvetési év végéig

  22. Megtakarítások továbbvitele • A továbbvitelről kormányrendeletet kell alkotni • Egy programon belül továbbvitt ráfordítások mértéke 3% lehet • 3% felett már új előirányzatokat tartalmazó költségvetést kell készíteni • A megtakarításokat a törvény feltételei szerint lehet a kiadásokra fordítani

  23. Az államadósság elfogadása • A leküzdhető államadósságról aköltségvetési szavazás első felében döntenek • Állami kölcsönt csak szigorú szabályok szerint lehet felvenni • EU tagként Franciaország is évente jelent az adósság mértékéről • A MINEFI vizsgálja felül az ország 3 éves stabilitási programját, amit a miniszterek tanácsa hagy jóvá • Az EU Bizottság értékelése után a Tanács mond véleményt a programról a maastrichti szerződéssel összhangban

  24. Összefüggés más törvényekkel • Hogyha új törvények vagy rendelkezések várhatóan megváltoztatják a bevételek és kiadások mértékét, akkor a fiskális egyensúly miatt ezt bele kell építeni a pótköltségvetésbe

  25. A költségvetés végrehajtása • A LOLF felhatalmazza a végrehajtó hatalmat, hogy a költségvetési egyensúly romlásának megakadályozása érdekében rendelettel 1,5%-os határig törölje a költségvetési előirányzatot. Azonban nem fogalmaz egyértelműen abban a tekintetben, hogy ez a 1,5% a teljes költségvetésre vagy csak az általános költségvetésre vonatkozik. • Kiadások 3 szintje • Kötelezettségek • Kifizetési műveletek kiadásai • kifizetések

  26. Pénzügyi Ellenőrök Testülete • 1992-ben törvény hozza létre • Minden részesülő minisztériumot ellenőriz • Az előbb említett kiadásokat vizsgálják • Éves jelentés tesznek • A legtöbb állami kiadási programnál maximum összeget állapítanak meg a költekezésre. • A szociális biztonságra vonatkozó költségeket tekintve azonban nincsenek kötelező korlátok, nem várják el a TB finanszírozási törvény politikájának megváltoztatását sem. Csak javasolt határértékek vannak.

  27. Rendkívüli kiadások, többlet kiadások, készenléti alapok • „hétköznapi” vészhelyzetek • a végrehajtó rendelettel növelheti a költségvetési keretet, ha nem veszélyezteti az egyensúlyt • különösen sürgős esetek, nemzeti érdek veszélyeztetése • a végrehajtó rendelettel növelheti a költségvetési keretet, még akkor is ha ez veszélyezteti az egyensúlyt • természeti katasztrófák, más előre nem látható kiadások • a költségvetés tartalmaz egy előre nem meghatározott összeget az ilyen jellegű esetekre

  28. A hitelkeretek áthelyezése és átcsoportosítása • Átcsoportosítás • minisztériumon belüli csere • a programra engedélyezett összeg 2%-áig • Áthelyezés • minisztériumok közötti csere • ugyanarra a célra engedélyezett

  29. Belső vizsgálat • MINEFI – pénzügyi ellenőrök szervén keresztül – alapvető ellenőrzés • MINEFI Állami Számviteli Igazgatósága – belső ellenőrzési egység • MINEFI szakosított szerve, a Pénzügyi Felügyelőség (IGF) – belső vizsgálat a végrehajtó hatalmon belül

  30. Kormányzati számvitel és pénzügyi jelentés A számviteli keretrendszer • Költségvetési számvitel: kiadások és bevételek • Általános számvitel: az összes pénzügyi tranzakció • Rendszeres pontos beszámolók az állami egyensúlyról, pénzügyi helyzetről • Az év vége után 20 napos kiegészítő időszak a bevételek fogadására, kifizetések kiutalására • Számviteli normák meghatározása • Köz- és magánszféra szakértőiből álló bizottság • LOLF nem várja el a Számvevőszék szerepét, de részt vesz a munkában • Parlamenti bizottságok jóváhagyása szükséges

  31. Állami Számviteli Rendelet • Alapvető jogi dokumentum • A miniszterek, mint engedélyezésre jogosult tisztviselők, felelősek a bevételek és kiadások végrehajtásáért • Általános alapelvek az állami számvitelt illetően • az engedélyezésre jogosult tisztviselők és a számvitelért felelős tisztviselők funkcióinak összeférhetetlensége • kettős könyvelési rendszer

  32. Kormányzati bankrendszer Francia Bank (Központi Bank) • banki vagy egyéb szolgáltatások nyújtása az államnak • 1857-től egységes kincstári bankszámla • minden kormányzati tranzakció ezen keresztül történik

  33. Éven belüli beszámoló a Parlamentnek • Jelentések a költségvetést előkészítő vitára • Kormány: nemzeti gazdaság fejlődéséről, az államháztartás kilátásairól, az éves teljesítményről • Számvevőszék: költségvetés végrehajtásáról • Költségvetés benyújtása a Parlamenthez • A költségvetési tervezetet különböző dokumentumok kísérik: gazdasági, szociális, költségvetés helyzetéről szóló jelentések • MINEFI: havonta részletes jelentés a költségvetés végrehajtásáról, kincstári műveletekről • Gazdasági és költségvetési jelentés minden kiegészítő indítványhoz

  34. Külső vizsgálat • Vizsgálati szervek • Számvevőszék • Független a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól • Nem független a személyi kinevezéseket illetően • Pénzügyi függetlenség nincs biztosítva törvény által • Költségvetési Bíróság • Az ellenőrzések intézményi kiterjedése • Állami költségvetés • Állami közintézmények • Állami vállalatok • Szociális biztonsági szervezetek • Számos magánjogi jogalany

  35. Vizsgálati jogkörök • Minden szükséges információ beszerzésére fel van hatalmazva • A vizsgált szervek szakmai titoktartásra hivatkozva nem tagadhatják meg az információkat • Külső szakértők segítségét veheti igénybe • Jelentési kötelezettségek és nyilvánosságra hozatal • 3 éves jelentés • Számvevőszék tevékenységéről • Tervezett éves költségvetési törvényről • Szociális biztonságról szóló törvény végrehajtásáról

  36. Köszönjük a figyelmet! Készítette: Petró Zsófia Takács Eszter Vincze Nóra Katinka

More Related