Róma háborúi

1. Róma háborúi

2. A római hadsereg A hadsereg felépítése: • Általános hadkötelezettség (17-46 között, majd 60-ig /seniores/ városvédelem) – kivétel a proletár, akinek nincs vagyona (nem tud fegyvert vásárolni) • Nincs állanó hadsereg, csak hadjáratokra vonulnak be (átlagban 10-15 egy ember élete alatt) • Alapja a vagyoni felosztás (Servius Tullius), az 5 classis 193 centuriát állított ki,+ itáliai szövetségesek csapatai + idegen zsoldosok (pl. krétai íjászok) • Alapegysége a 4 legio (4200-6200 fő), benne 30 manipulus, benne 2 centuria. • 3 soros manipulus-taktika (fiatal, tapasztalt, veterán) • Alapfegyverzet: lándzsa, gerely (2 m), rövid kard, hosszú pajzs, sisak, mellvért. • A hadsereg élén a dux (vezér) állt, győzelem esetén imperator titulust járt neki, nagy győzelem esetén triumphus vagyis diadalmenet.

3. Római legionáriusok

4. Róma háborúi Itália birtoklásáért • A köztársaság első 150 évében védekezik • 5. sz. eleje: a latin városok szövetsége ellen • Majd a szabinok és volcusok ellen (az Appenini középső részén éltek) • Etruria meghódítása – Kr. e. 5. sz. második fele • A gallok támadása Róma ellen – Kr. e. 387 Róma elfoglalása (Capitolium - szent ludak gágogása) • Plebejusok egyenjogúsítása (belső erő növekedése), „divide et impera” • A szamnisz háborúk, Campania megszerzése – Kr. e. 343 – 290 • A tarentumi háború Dél-Itáliáért – Kr. e. 282 – 272 („pürroszi győzelem”), 275 beneventumi csata (döntő győzelem)

5. A háborúk következményei • A latin szövetség átszervezése, az oszd meg és uralkodj el alapján. • Egyes városok lakói római polgárjogot kapnak • Mások latin jogú szövetségesek (függetlenek, de kötelesek katonai segítséget nyújtani, kül- és belpolitikájukat Róma érdekei alá rendelik, vaank polgári jogaik, de nincsenek politikai jogaik, ha Rómába költöztek római polgárjogot kaptak. • Más városok csak szövetségesi jogot (vazallusi helyzet jogok nélkül) kaptak • Coloniák létesítése

6. A pun háborúk • Karthágó – türoszi telepesek alapították de független Türosztól,fokozatosan gyarmatosítja É-Afrikát és az itáliai szigeteket. • Az állam élén két bíró (suffet) és kereskedőkből és hajótulajdonosokból álló tanács • Zsoldoshadsereg, de a tisztikar karthágói arisztokrata. A meghódított népeket katonaállításra kötelezték. • A nagybirtokok a tömeges rabszolgamunkára épültek • Virágkora a kr. e. 4. század • Az első pun háború – Kr. e. 264 – 241– ekkor épül ki a római hadiflotta, a csapóhidak alkalmazása római győzelem:(Szicília – első provincia, magas hadisarc) a magas adók miatt felkelés Karthágóban: hazarendelik Szardínia és Korzika helyőrségét – ez is Rómáé lesz. - Róma a háború után szerzi meg az Illír partvidéket

7. Pun háborúk II. • A második pun háború – Kr. e. 218 – 201 Hamilkar Barkasz megszerzi Hispánia déli részét, Nova Karthago. Róma szövetséget köt Saguntummal (hispániai város) Hannibál elfoglalja Saguntumot – ebből keletkezik a háború Rómával az 50 ezres sereg az Alpokon át északról támad Itáliára (50-60%-os veszteség). Ezt a gallok csatlakozása kompenzálja. Karthagoi győzelmek a Trasimenus-tónál (217) és Cannae- nál (216), de a várt lázadás elmarad. Közben Hispániában római siekrek – Italica nevű colonia. 205 ifj. P. Cornelius Scipio a Konzul., a i a következő évben partraszáll É-Afrikában 202: Záma – római győzelem feltételek: K. elveszíti Afrikán kívüli gyarmatait, csak Róma engedélyével viselhet háborút, nem lehet zsoldosserege, 10 ezer talentum hadisarc • a A harmadik pun háború – Kr. e. 149 – 146 még előtt Hispánia meghódítása (Hispania Citerior és Ulterior) M. Portius Cato: Egyébként javaslom, hogy Karthagot romboljuk le. 146-ban ez meg si történik – Africa provincia létrehozása • A Földközi-tenger medencéjének meghódítása – 133-ig

11. Via Appia

12. A Római Birodalom lakossága kr. e. a 2. században (Polübiosz nyomán)

13. Provinciák a köztársaság idején • Itálián kívüli terület, amelyet a Rómából kinevezett kormányzó irányít, • Kr.e. 81-től csak propraetorok vagy proconsulok lehetnek a provinciák irányítói, • Csapatokat irányít, adót szed, perekben dönt, • Fizetést nem kap, de jövedelmező a tisztség • Provinciák a köztársaság idején: Szicília, Szardínia, Hispania citerior, Hispania ulterior, Illiria, Makedónia, Africa, Asia, Gallia Narbonensis, Gallia Cisalpina, Cyrenaica (Kréta), Cilicia (Ciprus), Szíria