J Ó H A F IGYELÜNK!

1. JÓHAFIGYELÜNK! a világra

2. Max Weber német szociológus: „Olyan politikusok kellenek,akik nem a politikából, hanema politikáért élnek.”

3. TÉMAKÖRÖK: • A Világgazdaság helyzete • A nemzetközi pénzügyi-monetáris válság • A pénzügyi-monetáris válság kezelése • A magyar társadalom helyzete • A Magyar Nemzeti Bank helye és szerepe

4. A világgazdaság helyzete A Pénzgazdaság és a termelő gazdaság összehasonlítása A megingás első jelei

5. A 20/80-AS VILÁG A világ lakóinak a fejlett ipari országokban élő 20%-a fogyasztja el Földünk erőforrásainak 86%-át, míg bolygónk többi lakójának jut az erőforrások 14%-a.

6. A gazdasági válság jelei Ma nem csupán pénzügyi krízis van – vagyis a rendszeresen ismétlődő gazdasági válságok egyike –,mára a rendszer egésze ingott meg.

7. Az összeomlás jelei: • Szisztematikusan elpusztítottuk a civilizáció alapját képező termelő gazdaságot. • Az USA szándékosan tette magát tönkre belülről. • A szabad kereskedelemmel tovább gyengítjük magunkat. • Az alapvető infrastruktúra működését deregulációval, azaz a gazdasági szabályozás feloldásával megbénítottuk.

8. Az összeomlás jelei: • Az emberiség elért egy olyan ponthoz, ahol a nemzetközi pénzügyi-monetáris rendszer az összeomlás előtt áll. • Az előttünk álló feladat:meg kell mentenünk a termelő gazdaságota népek és nemzetek számára. • Pénzgazdaság (krematisztika) helyett közgazdaságot (ökonómiát)!

9. A globális válság 3 következtetése: • Az európai civilizáció fennmaradását annak köszönhette, hogy a társadalom a termelés elsőbbségét vallotta.

10. A globális válság 3 következtetése: • A világgazdaság a termelő gazdaság hosszú távú növekedésének haladéktalan beindításával menthető meg. Vissza kell térni a termelésre orientált, rögzített valutaátváltással rendelkező pénzügyi rendszerre. (Példa: Bretton Woods 1946-1958)

11. A globális válság 3 következtetése: • A gazdasági hanyatlás folyamatai csak hosszú távú, tőkeigényes beruházásokkal szüntethetők meg, főként az alapvető termelő gazdasági infrastruktúrákban. Ezen beruházásokat olcsó (1–2%-nyi kamatozású) hosszú lejáratú (25–50 évig tartó) hitelekkel finanszíroznák. A szükséges tőke a szuverén nemzetállamok és az általuk kibocsátott hosszú távú hitelekből származna.

12. Új folyó fizetési mérleg bevezetése A rögzített árfolyamú monetáris rendszer új folyó fizetési mérleg bevezetését kívánja meg valutafedezettel. A valuta fedezeteként az arany szolgálna, unciánként legalább 1000 dolláros ár felett.

13. 1. javaslat Az alapvető termelő infrastruktúra fejlesztésének finanszírozására: • elektromosenergia-termelés és -elosztás • vízgazdálkodás • termőföld újrahasznosítás • tömegközlekedés • városi közművek • általános egészségügyi és nevelési létesítmények, programok

14. 1. javaslat (folytatás) Ezen javaslatok azonnal és fő ösztönző erőként hatnak a gazdaság sürgős helyreállításához, valamint hozzájárulnak a munkaerő produktív (termelő) formáinak kiterjesztéséhez is. Jó alap lehet pl. a mezőgazdasági, a termékgyártó és az ehhez hasonló jellegű vállalkozói tevékenységek nagyarányú növekedéséhez is.

15. 2. javaslat • A Kelet- és Nyugat-Európa közti kereskedelmi kapcsolatok nagyarányú kiterjesztése. • Eurázsiai együttműködés(lásd Oroszország, Kína, India) • Land Bridge („Földhíd”) program:Nagy sebességű közlekedési és szállítási hálózat Puszántól Rotterdamig

16. Land Bridge, a modernkori „Selyem út” • A program lényege: a modern tudományos eredmények alkalmazása a gazdaságban. • Az áruk gazdaságilag interaktív módon való szállításával (pl. nagy sebességű elektromágneses elven működő rendszeren) a szállítási költségek jelentős mértékben csökkenthetők vagy akár meg is szüntethetők. • A szállítási kapcsolatrendszer következtében a szállítási és termelési útvonalak mentén a gazdaság növekedése többletjövedelmeket produkál.

17. A Pénzgazdaság és a termelő gazdaság összehasonlítása A pénzgazdaságnak teljesen mások az alapvető törvényszerűségei, mint a termelő (fizikai) gazdaságnak.

18. A termelő gazdaság, vagy valódi közgazdaság (ökonómia) jellemzői: • elsősorban az emberi szükségleteket elégíti ki. • tevékenységének súlypontja a termelés, nem pedig a forgalom

19. A pénzgazdaság (krematisztika) jellemzői: • fő tevékenysége: pénzből még több pénz előállítása • a hangsúly a forgalmon és a pénzzel való spekuláción van, nem pedig az érték-előállító termelésen.

20. Pénzgazdaság (krematisztika) • A pénzgazdaság egyik legjellemzőbb ismérve, hogy a gazdasági folyamatok közvetítésére szolgáló jelrendszer, vagyis a pénz, vagy magántulajdonba vagy magánellenőrzés alá került.

21. Pénzgazdaság (krematisztika) • A magánpénzrendszer irányítói a társadalom egészének szükségletei és érdekei helyett önös érdekeiket képviselik. • A magánpénzrendszer motorja a szervesen beépített kamatautomatizmus (kamatos kamat), így ez a pénzrendszer kényszernövekedésre van ítélve.

22. Pénzgazdaság (krematisztika) A reálgazdaság azonban nem képes a kamatok fizetéséhez szükséges, azok fedezetéül szolgáló termékek és szolgáltatások előállítására.

23. A megingás első jelei • Földünk ökonómiailag is egy véges rendszer, így annak egyetlen alrendszere sem növekedhet a végtelenségig. • A megingás első jelei: „ázsiai tigrisek” dinamikus államaiban.

24. A megingás első jelei (folytatás) • Ma a világgazdaság centrum-országaiban ingott meg a pénzrendszer.(nagynevű világcégek csődje 2002-ben) • Az Egyesült Államok legfőbb pénzügyi ellenőrző hatóságainak nemrég közzétett jelentései is azt támasztják alá, hogy immáron nemcsak egy-egy óriáscég, hanem az egész pénzügyi rendszer válságáról van szó.

25. A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI-MONETÁRIS VÁLSÁG Az SNCR-jelentés • A pénzügyi rendszer szétesése A kamatkapitalizmus illúziói A Forgalom-Fogyasztás-Reklám háromszög Az USA eladósodása

26. SNCR REPORT Shared National Credit Review (Részesedésa nemzeti hitelből áttekintés az adott évre) Évente egy alkalommal állítja össze a három legnagyobb amerikai bankfelügyeleti hatóság az SNCR-jelentést. Ezek: • a FED (Federal Reserve System) Kormányzótanácsa • a Szövetségi Pénzügyi Felügyelet • a Szövetségi Betétbiztosítási Alap

27. SNCR-jelentés – 2002. október 8. 2000 és 2002 között a kedvezőtlen minősítésű és kockázatossá vált hitelek mennyisége megduplázódott.

28. 2002. október 9. A Moody Hitelminősítő Szolgálat ismételten leértékelte Amerika második legnagyobb bankjának, a JP Morgan Chase-nek a hosszú távú hiteleit.

29. A válság jelei Japánban • Japánban 1998 óta már a harmadik nagyszabású bank-újjászervezési és konszolidációs programot kezdik meg. • A japán bankok könyveiben 10.000 milliárd dollárnyi rossz hitel van nyilvántartva. Ezeket nem törlesztik, kamatot sem fizetnek utánuk.

30. A válság jelei Németországban A Commerzbank – egykor Németország vezető bankja volt – 2000 januárja óta elveszítette részvényekben kifejezett értékének 88%-át.

31. A világválság • A világgazdaság pénzügyileg centrum-országai(USA, Japán, Németország) a II. világháború óta nem tapasztaltak egyidejűleg ekkora pénzügyi válságot. • E három vezető ipari állam bankrendszere birtokolja a világ összes bankjában felhalmozott vagyonnak mintegy a felét. • A hitelrendszer egyidejű megingása ebben a három vezető országban összetevődik, együttes hatása fordulópontot jelent a világ hitelpénzrendszerében.

32. A PÉNZÜGYI RENDSZER SZÉTESÉSE(a lufi kipukkad) • A 2002. január 2. és december 31. közötti időszakban a dollár euróhoz viszonyított értékvesztése mintegy 14%-os volt. • Ugyanezen időszak alatt a dollár a japán jenhez viszonyítottan 11,1%-os értékvesztést szenvedett el. Hasonló tendencia figyelhető meg a dollár-svájci frank, illetve a dollár-angol font viszonylatában is.

33. Arany / dollár árfolyam • A New York-i árutőzsdén 2002 januárjában 1 troy uncia arany 278,9 dollárt ért. 2002 decemberében 347 dollár 60 centet. • Az arany dollárhoz viszonyított értéknövekedése megközelítette a 25%-ot. • Két évtizeden belül ez a legnagyobb évi növekedés. • A nemzetközi bankközi megállapodások 300 dollárban maximalizálták az arany unciánkénti árát, ezt azonban nem tudták tartani.

34. 500 év óta a világnak most kell szembesülnie a legnagyobb rendszerválsággal:a világ gazdasági-pénzügyi szétesésével.

35. A kamatkapitalizmus illúziói • Az esélyegyenlőség jövőbeni érvényesülése. • Ez elhiteti az emberekkel, hogy legalább gyermekeiknek jobb lesz majd. • A gazdasági, pénzügyi sikertelenség az egyén személyes hibájára vezethető vissza. • Azaz, maga az áldozat hibáztatható sikertelenségéért, nem pedig a pénzgazdasági rendszer.

36. Szélsőséges vagyoni különbségek • Legjobb példa az USA. • Ma az amerikai lakosság 1/5-e hivatalosan is szegénynek minősül és mintegy 30 millió amerikai él a szegénységi szint alatt. • 1953: az amerikaiak 1,6%-a birtokolja a magántulajdonban lévő vagyon 32%-át. • 1972: az amerikaiak 1/5-e birtokolja a magántulajdonban lévő vagyon 41,4%-át.

37. Szélsőséges vagyoni különbségek • A legalsó 1/5 csak a magánvagyon 5,4%-ával bír. • Ez a vagyoni különbség ma is fokozatosan növekszik.

38. A FORGALOM-FOGYASZTÁS-REKLÁM HÁROMSZÖG • A forgalom és a fogyasztás a profit legfőbb forrása. • Cél: Úgy átalakítani a világot, hogy a fogyasztás szempontjából egységes és homogén régiónak lehessen tekinteni.

39. A marketing, a reklámozás új feladatköre • Felesleges igényeket kialakítani az emberekben, ezáltal növelni a fogyasztást és a profitot (lásd vasárnapi nyitva tartás a multiknál). • A transznacionális vállalatbirodalmak termékeik és fogyasztási szokásaik mellett egyúttal új értékrendszert és életstílust is globalizálnak.

40. Multinacionális fogyasztói ideológia • A fogyasztás – a legalacsonyabb jövedelem és a legolcsóbb árucikk esetén is – enyhíti a pénzgazdaság által a kizsákmányolt tömegekre nehezedő nyomást • Ezért alkalmaznak ún. megtervezett kényszer-fogyasztást, mivel ezzel egyszerre biztosítható: • a fennálló rend szilárdsága és • a minimális haszon.

41. Az egy központból irányított egységes világpiac kellékei • a tömegtájékoztatási rendszerek globális irányítása és • ezen médiáknak a nemzetközi pénzközösség által való tulajdonba vétele (lásd amerikai médiafúziók • Ez a tulajdonba vétel mára már végbement (lásd CNN – hírekben, információkban, véleményformálásban etalonnak számít). • A globális irányítás műholdas tömegkommuniká-ciós rendszereken keresztül valósul meg, igen nagy hatékonysággal.

42. AZ USA ELADÓSODÁSA • 1985-ben Reagan elnökségének idején az amerikai állam adóssága 980 milliárd dollár volt. • Távozásakor 1989 januárjában már 2600 milliárd • Jelenleg 6000 milliárd. • A költségvetési hiány 200 milliárd dollár. • Az USA államkötvényei és kincstárjegyei jelentős részben külföldi tulajdonba kerültek.

43. A PÉNZÜGYI-MONETÁRIS VÁLSÁG KEZELÉSE A globális méretű pénzügyi-monetáris válság okai A válság kezelése Gisell módszerével

44. A GLOBÁLIS MÉRETŰ PÉNZÜGYI-MONETÁRIS VÁLSÁG OKAI • Fő ok: a kamatkapitalizmus által kikény-szeríttet tőkenövekedés. • Ez az oka: • a környezet elhanyagolásának • a természeti és humán erőforrások elpocsékolásának.

45. A GLOBÁLIS MÉRETŰ PÉNZÜGYI-MONETÁRIS VÁLSÁG OKAI • Földünk szinte valamennyi országában – beleértve a leggazdagabb ipari országokat is – a kamatszolgálat már túlszárnyalja a szociális kiadásokat. • Az ún. harmadik világ országait olymértékben sújtják a kamatterhek, hogy a kamat-kapitalista világrend irányítói a világ egyes térségeit már le is írták.

46. A válság kezelése Gisell módszerével • SILVIO GISELL (1886–1930) • Silvio Gisell baloldali gondolkodású demok-rata, sikeres üzletember és kiváló gazdasági teoretikus volt. • Kidolgozta a szabadgazdaság tanát. • 1916-ban jelent meg főműve: „A szabad föld és szabad pénzen alapuló természetes gazdasági rend.”

47. A szabadgazdaság lényege • Megfelelő pénzpolitika esetén mód nyílik a termelők felszabadítására, ezáltal az összes népréteg életszínvonala emelhető.

48. A szabadgazdaság harmóniája • A rendszer csak akkor természetes, ha mentes: • a kiváltságoktól, • a monopóliumoktól, és • mentes a tőke dominanciájától. Ebből következik, hogy a természetes gazdasági rend magától nem jön létre, azt létre kell hozni.

49. A természetes gazdaság létrehozásának lépései • Az előjogokat el kell törölni, • Mindenkit megillet a gazdasági és a pénzügyi esélyegyenlőség is (pl. hozzájutás az olcsó közhitelekhez). • A gazdasági és a pénzügyi esélyegyenlőség legalább annyira fontos, mint a formális jogi esélyegyenlőség

50. Megjegyzés • Gesell nem az állam beavatkozó szerepének teljes megszüntetésére törekedett ezen lépésekkel. • Gesell szerint a pénzszektorba való beavatkozás és a földbirtokforgalom szabályozása elegendő a legzavaróbb visszásságok kiküszöböléséhez. (A termőföld Geselnél sem mint szabad tőkejószág, hanem mint természeti erőforrás szerepel!!!) • Ez kb. megfelel a „minimális állam” koncepciójának.