140 likes | 269 Views
Gyakoriságok. Gyakoriság: Megmutatja, hogy az adat hányszor fordul elő Gyakorisági táblázat – gyakorisági eloszlás Abszolút gyakoriság – relatív gyakoriság Hisztogram - kördiagram. Középértékek. Módusz Medián Számtani átlag. Módusz: leggyakrabban előforduló elem.
E N D
Gyakoriságok • Gyakoriság: Megmutatja, hogy az adat hányszor fordul elő • Gyakorisági táblázat – gyakorisági eloszlás • Abszolút gyakoriság – relatív gyakoriság • Hisztogram - kördiagram
Középértékek • Módusz • Medián • Számtani átlag
Medián: az adatokat sorendbe rendezve a középső adat (páros adat esetén ezek átlaga)
A medián alatti adatok mediánja az alsó kvartilis (Q1) • A medián feletti adatok mediánja a felső kvartilis (Q3) • Medián = Q2
Mikor melyik közepet használjuk? • A móduszt akkor használjuk, ha a leggyakoribb adatot keressük. • A számtani közepet akkor használjuk, ha az adatok összegének van értelme. • A mediánt akkor használjuk, ha az adatok között van egy vagy néhány kiugróan nagy, vagy kicsi, ami az adathalmaz számtani közepét nagyon ’elvinné’, s így az nem lenne jellemző.
Szóródási mutatók • Terjedelem: Legkisebb és legnagyobb adat különbsége • Interkvartilis terjedelem: alsó és a felső kvartilis különbsége • Középértékektől való eltérés (az adott adatból kivonjuk a középértéket) • Átlagos (abszolút) eltérés : az eltérések abszolút értékeinek számtani közepe • Percentilisek (adatok százalékos eloszlása) • Szórásnégyzet (variancia) az átlagtól való eltérések négyzetének számtani közepe • Szórás a szórásnégyzet négyzetgyöke (az átlagtól való eltérés átlaga) • Standard hiba (szórás/GYÖK(n))
Szórás • Kiszámítjuk az adatok átlagát. • Kiszámítjuk az adatok eltérését az átlagtól • Vesszük ezeknek az eltéréseknek a négyzetét. • Kiszámítjuk ezeknek az "eltérés négyzeteknek" a számtani közepét. • Végül ebből négyzetgyököt vonunk. * SD elméleti szórás becslése. Nevezőjében n helyett azért szerepel n - 1, mert azt csak n - 1 független mért adatból számíthattuk ki. A számtani közép ugyanis egy adatot az n közül a többiből kiszámíthatóvá tesz. Ha a nevezőben n állna, az SD torzítottan becsülné az (elméleti) szórást.
Gyakoriság • Relatív gyakoriság • Kummulatív gyakoriság • Kummulatív relatív gyakoriság
Forrás: http://tothat.web.elte.hu/pub/kut/99/ertekel/index.html
Normális eloszlás • 68,26 %-a a középértéktől ± 1 szórásnyi távolságra helyezkedik el. • Középtől ± 2 szórásnyi távolságra az adatok 95,44%-a • ± 3 szórásnyi távolságra az adatok 99,74%-a