1 / 6

A nemesgázok

A nemesgázok. Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból. Fizikai tulajdonságok. Valamennyi nemesgáz színtelen szagtalan a hőt rosszul vezeti az elektromosságot nem vezeti. Kémiai tulajdonságok. Kémiailag közömbösek – „nemesek ” Nem éghetők

logan-franklin
Download Presentation

A nemesgázok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A nemesgázok Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból

  2. Fizikai tulajdonságok • Valamennyi nemesgáz színtelen • szagtalan • a hőt rosszul vezeti • az elektromosságot nem vezeti

  3. Kémiai tulajdonságok • Kémiailag közömbösek – „nemesek” • Nem éghetők • Legkülső héjuk telített, legalacsonyabb energiaszintű • Egymással sem alkotnak kötést • Halmaza nemesgázatomokból áll

  4. Kémiai reakciói Néhány ismert nemesgázvegyület He és Ne: nincs ismert vegyülete HArF: első ismert (alapállapotú) Ar-vegyület, előállítás 2000-ben 10 K-es Ar-ban ArF: elektron-alapállapota nem kötött, gerjeszett állapot kötött KrF2: Kr és F2-ből elektromos kisüléssel; illékony, bomlékony szilárd anyag XeF2, XeF4, XeF6: színtelen kristályos anyagok, Xe és F2 közvetlen reakciója XeO3, XeO4: színtelen, kristályos, rendkívül robbanékony anyagok XeOF4, XeO2F2, XeO3F2 HXeCCH • A nemesgázok kémiailag közöm-bösek, nem lépnek szinte semelyik elemmel sem reak-cióba. A rendszá-muk növekedtével viszont ez a „ne-mességük” kissé csökken. Így egy-két vegyületük ismert, ám ezek nem stabil, állandó vegyületek.

  5. Előfordulása, felhasználása • A hélium a hidrogén után (utóbbi nem nemesgáz) a második leggyakoribb eleme a világűrnek. Kisebb mennyiségben meteorológiai léggömbök és hőmérők töltésére használják. Emellett a búvárok légzőkészülékének fontos inert gáza, de hűtőfolyadékként is hasznosítható. • A neon a világegyetem harmadik leggyakoribb eleme. Színes gázkisülési csövek fő alkotója. • Az argon a légkör leggyakoribb nemesgáza. Védőgázként, illetve színes fénycsövek töltésére használják, amelyek kékesvörös színéért felelős. • A kripton nagyon ritka elem. A zöldeskék fénycsövek töltőgáza, de önállóan, kripton izzólámpákban is használják. Ez a kriptongázzal töltés Bródy Imre találmánya. • A xenon is a Föld legritkább elemei közé tartozik. A legtöbb nemesgázhoz hasonlóan lámpák töltésére használják. • A radon radioaktív elem, radioaktív bomlási sorok közbülső terméke, igen ritka. Belélegezve komoly egészségkárosító hatása van.

  6. Érdekességek • Erre a hiperlinkre kattintva a randon káros hatásaival foglalkozó angol nyelvű honlapra navigálhatsz. Ide kattints a cím eléréséhez!!

More Related