A területfejlesztés

1. A területfejlesztés A törvényi keretek 2004-szeptember

2. A területfejlesztés célja  az ország valamennyi térségében • a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, • a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, • az innováció térbeli terjedésének elősegítése, • a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása; • az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése;  az egyenlőtlenségek mérséklése és kialakulásának megakadályozása • a főváros és a vidék,  a városok és a községek,  a fejlett és az elmaradott térségek és települések között • az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben • válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében; • a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.

3. A területfejlesztés feladata • fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, és megvalósítása, • az Európai Unió regionális politikájához illeszkedés elősegítése, • a határ menti térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése. • a térségi erőforrásokat hasznosítása • az elmaradott térségek fejlődésének elősegítése; • A térségi gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése • a munkanélküliség mérséklése; • az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban, • az innovációk térségi terjedésének elősegítése; • a befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása.

4. Térségi kategóriák 1. • régió: tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló területfejlesztési egység; • Megye • kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. • kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedő együtt kezelendő területi egység ( nemzeti park, tájvédelmi körzet, határ menti térség , agglomeráció , üdülőkörzet stb, • vállalkozási övezet: sajátos pénzügyi kedvezmények igénybevételét biztosító, termelési és szolgáltató terület; • elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál; • térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség) összefoglaló elnevezése;

5. Térségi kategóriák 2. • mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei (rurális térségek) • azok a térségek, ahol jelentős a mezőgazdasággal foglalkozók aránya a foglalkoztatási szerkezetben, • A 120 fő / km2 nél alacsonyabb népsűrűségű területek /települések • innovációs központok: megfelelő termelési és szellemi háttérrel, illetve kapcsolatrendszerrel rendelkező települések,

6. A területfejlesztés térbeli alapegysége a kistérség NUT’s IV. • Egy –vagy több településhez (NUT’S V.) tartozó terület összessége • Egy település csak egy térséghez tartozhat • A kistérséget alkotó települések együttesének határait a KSH határozza meg • A településeknek joguk van „átjelentkezni” más, szomszédos kistérségbe • 2004 szeptemberében a korábbi 150 kistérséget 168 váltotta fel.

7. A kistérségeket magába foglaló nagyobb területi egységek • Megye, NUTS III. • Régió, NUTS II. • Ország NUTS I.

8. A területfejlesztés szervezeti egységei 1. Területfejlesztési önkormányzati társulás • A települési önkormányzatok képviselő-testületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre. • A területfejlesztési önkormányzati társulásokra a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szabályait kell alkalmazni.

9. A területfejlesztés szervezeti egységei 2. Többcélú önkormányzati társulás • Önkéntes , a kormányzat által ösztönzött társulás • Egy vagy több kötelező vagy önkéntes önkormányzati feladat ellátására szerveződik • Ha kiterjed az egész kistérségre elláthatja a kistérségi tanács feladatait

10. A területfejlesztés szervezeti egységei 3. • Megye, - a területfejlesztés és területrendezés szempontjából tervezési-statisztikai egység • Régió, tervezési , statisztikai egység

11. A területfejlesztés intézményrendszere, feladatok és kompetenciák 1. • Országgyűlés • Kormány • Területfejlesztésért felelős miniszter • Országos Területfejlesztési Tanács • Regionális Fejlesztési Tanácsok • Megyei Fejlesztési Tanácsok • Kistérségi Fejlesztési Tanácsok

12. A területi tervezés szintjei és dokumentumai • Országos színt: • Nemzeti fejlesztési terv • Operatív programok • Regionális szint és megyei szint fejlesztési (terv) – stratégia/program • Kistérségi szint • Kistérségi fejlesztési (terv) –startégia/program

13. A tervezés káosza 1994-2004 • Kompetencia nélküli tervezés • Szükségletek legitimációjára szolgál • Lobbyanyag • Önkormányzati túlsúly a piaci szereplőkkel szemben • Autonom módon felhasználható forrásokat/ döntéseket nélkülöző tervezés

14. A kistérségi Fejlesztési Tanács összetétele • szavazati joggal rendelkező tagként vesz részt • a kistérség valamennyi települési önkormányzatának polgármestere; • tanácskozási joggal rendelkező tagként vesz részt • a gazdasági kamaráknak a kistérségben működő egy-egy képviselője, • a megyei területfejlesztési tanács képviselője, • a megyei munkaadói és munkavállalói szervezetek egy-egy kistérségi illetékességű képviselője, • az iparosok és kiskereskedők országos szakmai érdekvédelmi szervezeteinek (IPOSZ) egy kistérségi illetékességű képviselője, • a társadalmi szervezetek fóruma által delegált, a civil szervezetek egy képviselője, • a megyei közigazgatási hivatal és a a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának képviselője; • meghívottként tanácskozási joggal vesznek részt az aktuálisan érintett gazdasági és civil szervezetek képviselői • konzultációs joggal rendelkeznek : a létesített egyeztető fórumok képviselői

15. A Kistérségi Fejlesztési Tanács törvényben előírt kapcsolatrendszere együttműködik • a helyi önkormányzatokkal, • az önkormányzatok területfejlesztési társulásaival, • a kistérségben működő állami szervekkel, • az érdekelt társadalmi- és szakmai szervezetekkel, • a gazdasági szervezetekkel.

16. A Kistérségi Fejlesztési Tanács feladatai 1. • a kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban összehangolja a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és • a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit.

17. A KFT. feladatai: szakmai tartalma, kompetenciákkal 1. melyeket az e célra felállított munkaszervezettel lát el. Tervezési feladatok • A társadalmi, gazdasági és környezeti helyzet, adottságok vizsgálata • területfejlesztési koncepció és program kidolgozása • A program pénzügyi tervezése • A program megvalósításának ellenőrzése Pályáztatással kapcsolatos feladat • A kistérségből érkező pályázatok előzetes véleményezése – ha a pályázat kiírója ezt igényli

18. A KFT. feladatai: szakmai tartalma, kompetenciákkal 2. A megvalósítással kapcsolatos feladatok • megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására • forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához; • pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez • figyelemmel kíséri és elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását;

19. A KFT. feladatai: szakmai tartalma, kompetenciákkal 3. Döntési és képviseleti kompetenciák • Döntés a kistérségi koncepció és program elfogadásáról • A megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciók, programok kistérség területét érintő intézkedéseinek véleményezése • Közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében; • képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben; • koordinálja a kistérségben működő társulások és más - a területfejlesztésben érdekelt - szervezetek együttműködését, • együttműködik az állami és civil szervezetekkel; • véleményt nyilvánít a kistérségi megbízott kiválasztásával kapcsolatban;

20. A KFT munkaszervezetének feladatai, kompetenciái • Titkársági feladatok • Tervezési feladatok • Koncepció, programkészítés • Helyi fejlesztési elképzelések összegyűjtése • Projekttervezés( vállalkozóként tanácsadói munkát végezhet) • A helyi projektkezdeményezők, pályázók szakmai támogatása • Központi pályáztató szervezetek képviseletének ellátása • Egyeztető fórumok szervezése, működtetése • folyamatos kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel,a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében • A munkaszervezet keretében működhetnek a minisztériumoknak, az önkormányzati területfejlesztési társulás munkatársai fejlesztési, szervezési, ügyfélszolgálati feladatok ellátására.

21. A regionális és megyei fejlesztési tanácsok feladatai, kompetenciái, melyeket munkaszervezeteik segítségével valósítanak meg 1.

22. A regionális és megyei fejlesztési tanácsok feladatai, kompetenciái, melyeket munkaszervezeteik segítségével valósítanak meg 1.

23. A Megyei területfejlesztési Tanács összetétele A megyei területfejlesztési tanács szavazó tagjai: • megyei közgyűlés elnöke, • a megye területén lévő megyei jogú város(ok) polgármestere(i), • a miniszter képviselője, • a megyében működő többcélú kistérségi társulások, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok három képviselője, • a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője, • ) a területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság képviselője. • A miniszter kezdeményezésére a megyei területfejlesztési tanács a megye társadalmi, gazdasági sajátosságainak figyelembevételével a megyei területfejlesztési tanácsban tagként való részvételre más minisztert is felkérhet. Konzultációs joggal rendelkeznek azok az egyeztető fórumot működtető bejegyzett civil szervezetek , amelyek részvételi szándékukat kifejezték

24. Megyei kistérségi fórum • A kistérségi fejlesztési tanácsok, illetve a többcélú kistérségi társulások elnökei részvételével megyénként kistérségi fórum működik. Feladata, kompetenciája • A kistérségi fejlesztési tanácsok, illetve a többcélú kistérségi társulások a regionális fejlesztési tanács napirendjeivel kapcsolatban a kistérségi fórumon fejtik ki véleményüket. • A kistérségi fórum állásfoglalását a regionális fejlesztési tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor a delegált képviselő ismerteti. • A kistérségi fórum választja meg a a regionális tanácsba küldendő képviselőket A képviselők személyére javaslatot tesz a megyei területfejlesztési tanács elnöke, javaslatot tehet a kistérségi fórum bármely tagja. A jelölt képviselővé választásához a fórum tagjai több mint felének támogató szavazata szükséges.

25. A Regionális fejlesztési Tanács Összetétele A regionális fejlesztési tanács szavazó tagjai: • megyei területfejlesztési tanácsok elnökei; • a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter, • a földművelésügyi és vidékfejlesztési, • a környezetvédelmi és vízügyi, • a belügy-, • a gazdasági és közlekedési, • az egészségügyi, szociális és családügyi, • a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, • az oktatási, • az informatikai és hírközlési, • a pénzügyminiszter, • valamint a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter egy-egy képviselője; • az érintett többcélú kistérségi társulások, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok megyénként egy-egy képviselője; • a tanács illetékességi területén működő megyei jogú városok polgármesterei; • a területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke; Konzultációs joggal rendelkeznek azok az egyeztető fórumot működtető bejegyzett civil szervezetek , amelyek részvételi szándékukat kifejezték

26. A regionális fejlesztési tanács kizárólagos kompetenciái • a régió fejlődésének elősegítése érdekében megállapodásokat köthet külföldi régiókkal, • részt vehet nemzetközi együttműködésekben, • javaslatot tehet a Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag személyére, • szakértői csoportokat hozhat létre a Régiók Bizottságába delegált képviselők munkájának segítésére;

27. az Országos Területfejlesztési Tanács összetétele Szavazati joggal • a területfejlesztési szervek részéről: a regionális fejlesztési tanácsok elnökei, valamint a főpolgármester, • a Kormány részéről: a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter, a területfejlesztésért felelős politikai államtitkár, a Kormány által meghatározott további 7 miniszter, • köztestületek és érdekszövetségek részéről: az országos gazdasági kamarák elnökei; az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője; az országos önkormányzati érdekszövetségek összesen három képviselője; Tanácskozási joggal rendelkező tagként vesznek részt: • az országos környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek egy-egy állandó képviselője, • a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő országos szervezetek egy állandó képviselője;

28. AZ OTF feladatai, kompetenciái • Fejlesztéspolitika alakítása • különböző szintű és ágazati programok összehangolása • véleményezi a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét, • véleményt nyilvánít a területfejlesztést szolgáló hazai és közösségi pénzeszközök felosztásáról • Értékei a területfejlesztési célok és az ágazati politikák összhangjának megvalósulását • javaslatot tesz a megyehatáron túlterjedő területfejlesztési feladatok közös ellátására, • közreműködik az országos, az országos jelentőségű, valamint az országhatárokon átnyúló infrastruktúra tervezés (létesítmények, hálózatok elhelyezése) összehangolásában.