A tértudomány(ok) kihívásai

1. A tértudomány(ok) kihívásai Faragó László MTA KRTK RKI MRTT vándorgyűlés, 2012. november 22–23.

2. Egységes tudomány, vagy diszciplínák összessége? • MRTT tagsága nem csak regionális tudományt művel • Tértudományok (összessége = tértudomány) • Szemléleti (ideológiai) különbségek: • pl. azonos tárgy, más szemlélet/hitvallás regionális tudomány és a regionális kutatások (regionalscience és regionalstudies) között • A tervezés-fejlesztés szempontjából a tér a társadalmi funkcióknak megfelelően szerveződik

3. Plurális műhelyek és sokszínű oktatás • A társadalom oldaláról közelítünk a problémákhoz, ezért a meggyőződés (hit), ideológiák, sőt érdekek és a (szak)politika is befolyásolja a tudományos elméleteket • Nem egyszerűen váltják egymást az elfogadott tudományos elméletek (T. S. Kuhn 1984), hanem egyidejűleg van létjogosultsága több tudáskészletnek • Ma néhány meta narratíva (main stream) helyett sok narratíva egymásmellettisége (retorikában elfogadott, de a gyakorlatban nem)

4. Előttünk (tértudományok, MRTT) álló feladatok • Különböző koherens tudáskonstrukciók (elméletek, tételkészletek, paradigmák, „igazságok”) kialakítása, rendezése (különböző anyagú, mintázatú, funkciójú szövetek, lyukak, hibák nélkül) • Tudatos diszciplínaidentitás, tudásközösségek, műhelyek, iskolák megteremtése • Gyakorlati teendő: Feladatmegosztás, specializáció, intézményesítés konszenzusos rendezése

5. Egy szín a palettáról: konstruktivista tér- és tervezéselmélet „Annyi a világ (tér), amennyit beletöltesz!” (Dreher reklám 2011)

6. Néhány konstruktivista alapelv • Objektiv-szubjektív dualizmus elvetése • A megismerés a környezethez való kognitív adaptáció. Minden érzékelés, információbefogadás interpretáció. Minden tudás értelmező és összefügg a praxissal. • Az ember állandóan teszteli a tudáskonstrukcióját a tapasztalati és a kommunikációs világban, és ha nem találja hasznosnak vagy célszerűnek, akkor módosítja azt (reframing). Tanulás. • Önalkotás (belső működési rendjüket önmaguk szervezik) képessége és strukturális kapcsolódás a környezethez. A környezetünktől való függőség (ráutaltság) is egyedi és változó. Az egyének a társadalmi csoportok saját szükségleteiknek megfelelően függnek a környezetüktől, és képesek szelektálni a külső hatásokat.

7. Konstruktivista térszemlélet • A tér komplex társadalmi konstrukció. (Interszubjektiv emberi konstrukció, személyes, egyéni életterekből épül fel) • A lokális, nemzeti stb. konstrukciók kialakulása egymáshoz alkalmazkodó, közös értelmezés, identitásépítés. A gyakran ismétlődő cselekvések objektiválódnak, intézményesülnek) • A térbeliség mint rend, mint struktúra, mint szemlélet a világ (egész) és elkülönült részeinek a lét- ésműködési módja • A megalkotott térnek jelentése, értelme van

8. Területi tervezés „tere” • A tervezés konstruktív folyamat • A társadalmi-gazdasági-környezeti viszonyok konkrét társadalmi közeg általi interpretációja, leképezése • A tervezés tárgyát képező konkrét tér, annak határai a tervezés tárgyának, a tervezők szándékának megfelelően alakul, a tervezés során hozzuk létre(nagy számoságú elemből álló rendszernek az a+g+j+x+y elemeit vesszük figyelembe.) • Van egy prehipotézisünk róla, de a vizsgálat és a stratégiaalkotás során alakul, strukturálódik, (töltődik fel, mint az üres pohár) • A tervek – azok terei – abban a társadalmi-gazdasági közegben is állandóan átértelmeződnek, amelyben létrejöttek (folyamat) • A magasabb szintű tervek a különböző terekben/helyeken más értelmet kapnak

9. Kihívások, provokatív kérdésfelvetések • Konstruktivista ideológiából következik, hogy „Nem adhatok mást, csak mi lényegem.” (Madách, Lucifer a tagadás ősi szelleme) A main stream kevésbé érdekel • „It is not worth an intelligent man’s time to be in the majority. By definition, there are already enough people to do that.” (G. H. Hardy)

10. A területi egyenlőtlenségek, centrum–periféria viszony • Realitás az egyenlőtlenség (ez az egyensúlyi állapot) • A centrum és a periféria összetartozik • Mit kívánunk megváltoztatni? Milyen esetekben akarunk beavatkozni?

11. A természet, a társadalom és a gazdaság lehetséges viszonyai • Nincs megismerés megismerő nélkül, minden a társadalom szempontjából értékelendő • Tér (és) társadalom?!

12. A globalizáció térkonstrukciói • A globalizáció átértelmezi a területi szinteket • Esetenként megszünteti, esetenként megerősíti a területi struktúrákat. A hangsúly nem a régióra, hanem a helyi és a globális szintre kerül • Európai újregionalizmus belső ellentmondása

13. Hierarchia versus hálózat • Minden konkrét létező különböző, így minden hálózati elem is különböző. A különbségek struktúraképzők • A különbségtétel struktúraképzés, hierarchia alkotás • Barabási A. L. (2003) skálafüggetlen hálózatok

14. Köszönöm figyelmüket! farago@rkk.hu