280 likes | 611 Views
Vízkémia. Sav-bázis egyensúlyok. Sav-bázis egyensúlyok vizes oldatban. Savak - bázisok - sók fogalma, sav-bázis elméletek Arrhenius - Ostwald : vízben - sav H + -ra és anionra, a bázis kationra és OH -ra disszociál, reakciójukban só és víz képződik
E N D
Vízkémia Sav-bázis egyensúlyok
Sav-bázis egyensúlyok vizes oldatban • Savak - bázisok - sók fogalma, sav-bázis elméletek • Arrhenius - Ostwald: vízben - sav H+-ra és anionra, a bázis kationra és OH-ra disszociál, reakciójukban só és víz képződik • Oldószerelmélet: disszociáció során a savak az oldószer kationját, a bázisok pedig anionját növelik • Brønsted-Lowry: a sav H+-t ad át a bázisnak, konjugált sav-bázis párok, nem kategorikus csoportok • Lewis-Pearson: a savak elektronpár-akceptorok, a bázisok elektronpár-donorok, sokkal tágabb fogalom
Közös elektronpár létrehozása • Arrhenius - Ostwald elmélete HCl H+ + Cl NaOH Na+ + OH • A savi erősség a disszociáció mértékétől függ Svante August Arrhenius Wilhelm Ostwald
Közös elektronpár létrehozása • Arrhenius - Ostwald elmélete • a sav és bázis reakciója a víz képződése H+ + OH H2O • az indikátorok működése • a pH fogalma - Sørrensen
Közös elektronpár létrehozása • Brønsted-Lowry elmélete CH3COOH + H2O H3O+ + CH3COO sav1 bázis2 sav2 bázis1 Johannes Nicolaus Brønsted Thomas Martin Lowry
Közös elektronpár létrehozása • Brønsted-Lowry elmélete • konjugált sav-bázis párok • egyes részecskék a reakciópartnertől függően savak vagy bázisok H2SO4 + H2O HSO4 + H3O+ HSO4 + H2O SO42 + H3O+
Közös elektronpár létrehozása • Lewis-Pearson elmélete • Elektronpár-akceptor és elektronpár-donor részecskék Gilbert Newton Lewis Ralph G. Pearson
Közös elektronpár létrehozása • Lewis-Pearson elmélete • komplexek képződésére is értelmezhető • a H+ és a fémionok savak, ligandumok bázisok • soft és hard kategóriák
A vízionszorzat H2O + H2O H3O+ + OH • Az egyensúlyi állandó • K = [H3O+]·[OH] = 1,00·10-14
A pH skála • A pH értelmezése vizes oldatban: pH = -1·lg [H+] • Savak - bázisok - sók vizes oldatának kémhatása pH + pOH = 14,00 • A sav, bázis vagy só koncentrációjából - hogyan?
A pH • Elektrolitos disszociáció • erős és gyenge elektrolitok HA H+ + A BOH B+ + OH BA B+ + A van-e reakció a vízzel?
A pH • A sók csoportjai vízzel reakcióba lépnek vízzel nem reagálnak hidrolizáló sók Zn(NO3)2 AlCl3 CH3COONa Na3PO4 NaCl KNO3 MgSO4 KClO4
A pH • Sók hidrolízise NaCl + H2O Na+(aq) + Cl(aq) csak disszociáció egyik ion sem reagál a vízzel NH4Cl + H2O NH4+(aq) + Cl(aq) disszociáció NH4+(aq) + H2O NH4OH + H+savas hidrolízis NaF + H2O Na+(aq) + F(aq) disszociáció F(aq) + H2O HF + OHlúgoshidrolízis
A pH • Pufferek - tompító oldatok • gyenge sav + sója (CH3COOH + CH3COONa) • gyenge bázis + sója (NH4OH + NH4Cl) • egyensúlyok: CH3COOH H+ + CH3COO CH3COONa CH3COO + Na+ a pH csak a só és a sav koncentrációjának arányától függ
A pH • Pufferek - tompító oldatok • hozzáadott erős sav esetén: • egyensúlyok: CH3COONa CH3COO + Na+ HCl H+ + Cl CH3COOH H+ + CH3COO
Sav-bázis reakciók • Közömbösítés • sav és bázis reakciója: H+ + OH H2O H2SO4 + 2 NaOH Na2SO4 + 2 H2O semleges oldat H2CO3 + 2 KOH K2CO3 + 2 H2O lúgos oldat HNO3 + NH4OH NH4NO3 + H2O savas oldat • oxid és sav vagy bázis reakciója: MgO + 2 HCl MgCl2 + H2O CO2 + Ca(OH)2 CaCO3 + H2O
Sav-bázis reakciók • Sav vagy bázis képzése: • erősebb a gyengébbet kiszorítja: 2 HCl + Na2SO3 2 NaCl + H2O + SO2 KOH + NH4Cl KCl + H2O + NH3 3 Ba(OH)2 + 2 AlCl3 3 BaCl2 + 2 Al(OH)3 • Oxidok és víz reakciója: SO2 + H2O H2SO3 CaO + H2O Ca(OH)2
Koordinációs kémiai folyamatok • Lewis-Pearson elmélete • komplexek képződésére is értelmezhető sav-bázis fogalmak • a H+ és a fémionok savak, akceptorok • ligandumok (anionok vagy magányos elektronpárt tartal-mazó semleges molekulák) bázisok, donorok [Cu(H2O)4]2+ és SO42- [Cu(NH3)4]2+ és SO42-
Komplexek képződése • vegyértékkötés elmélet • a ligandumok magányos elektronpárjai datív kötést létesítenek a fémion üres atompályáira kapcsolódva
Komplexek képződése • vizes oldatban vízmolekulák koordinatív kötése [Al(H2O)6]3+
Komplexek képződése • Komplexképződési egyensúly: • lépcsőzetes kialakulás - az egyes ligandumok egymás utáni kapcsolódása • több egyensúlyi folyamat - egyensúlyi állandóval M + L ML ML + L ML2 ML2 + L ML3 = K1·K2·K3 …
Komplexek képződése • Különböző térbeli és sorrendi elrendeződés jöhet létre - geometriai izomerek és szerkezeti izomerek
Komplexek képződése • Koordinálódó ligandumok minősége
Komplexek képződése • Egyfogú és többfogú ligandumok - kelátgyűrűk kialakulása platina-bisz-etilén-diamin EDTA-komplex
Komplexek képződése • Fontos élettani hatású vegyületek, ionok ciano-kobalamin hem klorofill
Komplexometria • EDTA • indikátorok