280 likes | 361 Views
Inaktivitás és ami mögötte van. Lakatos Judit KSH Életszínvonal és munkaügy- statisztikai főosztály. A komplex munkaerő-piaci helyzetkép főbb statisztikai adatforrásai: Cenzusok hátrány: az adatok rendelkezésre állási ideje hosszú előny:tetszőleges mélységű elemzés készíthető
E N D
Inaktivitás és ami mögötte van Lakatos Judit KSH Életszínvonal és munkaügy- statisztikai főosztály
A komplex munkaerő-piaci helyzetkép főbb statisztikai adatforrásai: Cenzusok • hátrány: az adatok rendelkezésre állási ideje hosszú • előny:tetszőleges mélységű elemzés készíthető Munkaerő-felmérés • hátrány: az elemzés mélységének határt szab a mintaelem szám • előny: időben és térben összehasonlítható adatok, naprakész információk
A munkaerő-felmérés, néhány - az adatok értelmezése és felhasználása szempontjából fontos - jellemzője: • Robosztus minta- elvi méret 37 ezer háztartás/negyedév • 6 hullámos rotációs séma • Relatíve alacsony meghiúsulás, a meghiúsulás természete azonban nem kellően ismert, és mérete időben növekvő • Proxy típusú interjú • Közvetett rákérdezés a főbb munkaerő-piaci kategóriákra, ellenőrző kérdések • Önbesorolás és kategóriába sorolás egyszerre
A 15-64 éves inaktív népesség főbb megélhetési kategóriák szerint
A 15-64 éves inaktív népesség főbb megélhetési kategóriák szerint, 2009
Az inaktívak különböző csoportjainak főbb jellegzetességei, jellemzői Tanulók -A legnagyobb változás az utóbbi 20 évben e csoport relatív súlyában következett be- 2009-ben 814 ezer fő, a 15-64 év közötti inaktívak 31,4 %-a volt nappali tagozatos tanuló, de az egyéb inaktívak közül közel 20 ezren más formában, de tanultak • középfokú tanulmányok ideje megnyúlt • nőtt a felsőfokú tanulmányokat folytatók aránya • a felsőfok tagozatai közötti különbség elmosódik • nem igazán jellemző, vagy alulbecsült a tanulás melletti munkavállalás
A kötelező oktatásban való részvétel az Unió tagállamaiban
Miért inaktívak a fiatalok a tanulmányaik befejezése után is? EU-27 szintjén 12,2% ( az egyéb oktatási formában tanulókat is figyelembe véve 10,8 %) mintegy 7,2 millió fiatal (15-24 éves) nem tanult és nem is dolgozott 2008-ban. Ebből :a 15-17 évesek még jellemzően a köz- oktatásban vesznek részt, így csak kis arányban tartozhatnak e kategóriába a a 18-24 évesek az inaktivitás oka szerint viszont már polarizáltak: az alacsony iskolai végzettségűeknél végleges szegregáció (kiszorulás) a közép- és felsőfokú végzettségűeknél viszont illeszkedési gondok vannak
A nem tanuló és nem dolgozó 15-24 évesek aránya a megfelelő korú népességből, 2008
Tanulás mellett dolgozók, foglalkoztatottak és inaktívak aránya az egyes ifjúsági évjáratokban
Nem dolgozó és nem tanuló fiatalok aránya korcsoportonként, 2008.
Nem dolgozó és nem tanuló fiatalok aránya korcsoportonként, 2008. (folyt.) Forrás: LFS (MEF) éves átlag, az oktatási részvételbe beleértendő a nem formális képzés is.
A 15-24 éves fiatalok munkaerő-piaci státusz szerinti megoszlása, 2008.
A 15-24 éves fiatalok munkaerő-piaci státusz szerinti megoszlása, 2008. (folyt.)
Gyermekgondozási ellátást igénybe vevők • A 15-64 éves női népesség kb. 8 %-a volt inaktív státuszú az anyasági ellátást igénybevétele miatt, ami az összes inaktív 10,2 %-át jelentette • A gyermekgondozási ellátás igénybevétele mellett csak minden 10. nő minősült foglalkoztatottnak • A kisgyermekes (2 éven aluli) gyermeket nevelő nők 12 % körüli foglalkoztatási rátája kiugróan alacsony az Unión belül • Kormányzati szándék a változtatásra (az ellátási idő rövidítése, kötelező óvodai felvétel 3 éves kortól, részidős foglalkoztatás lehetősége egyenlőre a közszférában , „vegyes„ profilú intézmény, családi napközi)
Nyugdíjasok • A tanuló státuszúak mellett ez a másik méreteiben leginkább változó inaktivitási kategória (változó szabályozás) • 2009-ben 15-64 éves inaktív népesség 40 %-a (1036 ezer fő) tartozott ide (1998-ban 46 %) • A nők esetében 38,8 % a férfiaknál 42 % ez az arány • A foglalkoztatottság alkalmilag jelen lehet, főleg a fiatalabb korosztályba tartozók esetében • Magas az egészségi állapotuk miatt nyugdíjazottak aránya
A 15-64 éves inaktívakból a nyugdíjasok száma és megoszlása nemek és a nyugdíj típusa szerint, 2009
Egyéb ismert jövedelmi forrással rendelkezők Munkanélküli ellátásban részesül 93,1 ezer fő, a férfiak és nők aránya közel azonos arányban . Az alacsony iskolai végzettségűek, illetve azoké akik iskolázatlan háztartás tagjai (36% és 33%), a községekben élők aránya jóval magasabb, mint a teljes sokaságra jellemző érték További 59 ezer fő ápolási díjban, vagy árvaellátásban részesült. Az ápolási díjat igénybe vevők 3/4-e nő. Élethelyzeti jellegzetességre utal, hogy más lényegi eltérés a sokaság egészéhez képest nincs
Ismeretlen jövedelmi forrású ún. egyéb inaktívak • 2009-be éves átlagban közel 318 ezer fő tartozott ide, kb ¼-del kevesebben, mint 1998-ben, de a megfelelő korú inaktívakon belüli arány csak 7 százalékponttal csökkent • Közel 2/3-uk soha, vagy 8 évnél régebben dolgozott utoljára
15-64 éves EGYÉB inaktívak nemek és aszerint, volt-e korábban munkája, 2009.
15-64 éves EGYÉB inaktívak nemek és önbesorolás szerint, 2009.
15-64 éves EGYÉB inaktívak nemek, korcsoportok és a munkakeresés hiányának oka szerint, 2009.
15-64 éves EGYÉB inaktívak száma családi állásuk szerint, 2009.
15-64 éves EGYÉB inaktívak nemek és a HT legmagasabb iskolai végzettsége szerint