150 likes | 367 Views
SISYPHUS KÉZJEGYE. Jankovics Marcell animációs művészete filmképekben. János vitéz 1973 Rövidfilmek 1964‒1992 Filmográfia 1964‒2010. “Nem szeretném magamat elhelyezni az animációs panteonban, nem az én dolgom. Ez a feladat legyen a társaké, vagy az utókoré, vagy a kritikusoké.
E N D
SISYPHUS KÉZJEGYE Jankovics Marcell animációs művészete filmképekben
János vitéz 1973 • Rövidfilmek 1964‒1992 • Filmográfia 1964‒2010
“Nem szeretném magamat elhelyezni az animációs panteonban, nem az én dolgom. Ez a feladat legyen a társaké, vagy az utókoré, vagy a kritikusoké. Nekem mindig az volt fontos, bármihez fogtam, hogy a dolgok kapcsolódjanak egymáshoz. Tehát amikor tévésorozatokat vezettem vagy amikor ismeretterjesztő könyveket írok vagy hasonló természetű előadásokat tartok, akkor mindezekben a szerepekben keresem a találkozási pontokat. A jelképekkel való foglalatosság számomra magától értetődő, mert én mint rajzfilmes is, ezt a fajta szimbolikus nyelvet használtam kezdettől fogva. Számomra rettenetesen fontos volt mindenfajta hagyomány, aminek köze van a mitológiához vagy a művelődéstörténethez… Kezdettől fogva úgy gondoltam, hogy a művészet mint olyan, hasznos. És hogyha nem hasznos, akkor haszontalan.” Jankovics Marcell, 2001
Jankovics Marcell a magyar animációs mozgóképművészet emblematikus személyisége. Valószínűleg a legismertebb magyar “rajzfilmes” Macskássy Gyula és Dargay Attila mellett. Kedveltségét nem csupán lenyűgözően gazdag szakmai életművének köszönheti, hanem a magyar kulturális életben betöltött sajátos szerepének is. Írói, művelődéstörténészi és kultúraszervezői tevékenysége legalább olyan jelentős, mint a magyar népművészet motívumkincsét, a szecesszió és a popművészet stílusjegyeit tudatosan feldolgozó és szubjektív módon összegző animációs és grafikusi munkássága. Szuggesztív egyéniségének és közvetlen, oldott előadói képességének köszönhetően a médiában és a művészeti közéletben is évtizedek óta töretlenül népszerű.
Mozgókép-rendezőként, televíziós személyiségként a klasszikus hagyományok és az emberiség közös kultúrkincsének megóvásán és közzétételén dolgozik, heroikus küldetéstudat és nagyívű szakmai vállalások jelzik alkotói és közéleti tevékenységének állomásait. Alkotóművészi magatartását is a hasznosságra való kitartó törekvés jellemzi: problémafelvetései, kutatásai, sőt, mozgóképes nyelvhasználata is az önkéntelen és a tudatos ismeretterjesztés késztetésének következetes megnyilvánulásai. Rejtve és nyíltan, akarva és akaratlan, Jankovics Marcell művészi alkotásaiban is folyamatosan megfejtésre kínálja az intenzív életpályája során szenvedélyesen behabzsolt tudományok tanításait. Ez a szövevényes és önmagára következetesen reflektáló ismeretanyag szétfeszíti a rajzfilmes formákat és más művekben – könyvekben, előadásokban, illusztrációkban, határműfajokban – is megfogalmazódik.
A kreatív gazdagság leglátványosabb megnyilvánulásai azok a nagyívű, széles spektrumú animációs mozgóképek, amelyek a magyar irodalom, a monda- és mesevilág, sőt az emberiség történetének egyedi interpretációjára vállalkoznak szinte tékozlóan pazar előadásmódban. E nagy színes pannók mellett szikár, karcosan fekete-fehér darabokban epigrammatikus tömörséggel szól személyes művészi próbatételeiről, emberi gyötrelmeiről. Témáit mitológiai allegóriákba kódolja, közvetlen, csupasz grafikai gesztusokon át, egyetemes érvényességgel jeleníti meg. Jankovics sokoldalú tehetsége a hetvenes évekre érik be. Formabontó egyedi rövidfilmjeivel mint a Sisyphus és a Küzdők, valamint az első egészestés, színes magyar rajz-játékfilmmel, a János vitézzel már fiatal alkotóként a kortárs klasszikusok sorába emelkedik.
E filmek grafikai arculata is gyökeresen más–és más karakterű, akár a műfajon belül is – legyen az néhány perces példázat vagy nagyjátékfilm hosszúságú, dramatikus, zenés produkció. A jankovicsi kézjegy, a mívesen virtuóz vonalvezetés és szenvedélyesség a lendületesen „odatett” ecset- vagy krétanyomban ugyanúgy jelen van, mint a pop-art, a szecesszió és a magyar népi díszítőművészet motívumai aJános vitéz-beli figurák lüktető kontúrjaiban, a Fehérlófia expresszív díszleteiben…
A szimbólumok és utalások e filmekben még közvetettebben szervezik a látványt, mint a későbbi, direktebben fogalmazó művekben, amelyek az emberiség közös örökségéből tudatosan, ezen örökség megőrzésének, közvetítésének, és továbbgondolásának szándékával választott stilizált “jelképtárból” merítenek, mint a Fehérlófia vagy a Biblia.
A Magyar Népmesék motívumkincse a János vitézhez hasonlóan éppúgy táplálkozik a magyar szecesszió grafikai készletéből, mint az originális népi vizualitás hagyományaiból, mégis a Sárga tengeralattjáró pop-art szellemisége, felszabadító hatása sugárzik e filmekből: a megformált zabolátlanság adja azt a nonchalance bájt, amely a későbbi művekben fegyelmezett, megfontoltan tervezett konstrukcióvá érik.
Az Ének a Csodaszarvasról és Az ember tragédiája című művek szisztematikus tartalmi és formai szervezettsége, kultúraközvetítő küldetése alkotói és befogadói szinten egyaránt az animációs film lehetőségeinek határait feszegeti. E filmek reprezentálják ugyanakkor magának a műfajnak az ezredfordulón végbement technológiai és szemléletbeli változásait is, amelyre még a nagyon körültekintően és alaposan dolgozó Jankovics Marcell sem lehetett felkészülve. Így az utóbbi nagylélegzetű alkotások saját történetükön túle korszakváltás nehézségeiről és tanulságairól is mesélnek.
A következő “oldalakon” az idén hetvenedik életévét betöltő Jankovics Marcell impozáns életművének egy részét idézzük fel filmképei segítségével. A kiválasztott művek egyike az 1973-ban, Petőfi Sándor 150. születésnapjára készült János vitéz animációtörténeti jelentősége mellett filmtörténeti jelentőségű is, hisz ez a mű az első egész estés magyar rajzfilm. A Pannónia Filmstúdió fénykorában készült nagyszabású produkció számtalan további nemzetközi sikerű rajz-játékfilmet “vezet be”, s megerősíti a magyar animációs filmművészet státuszát a magyar és nemzetközi mozgóképművészetben. Az életmű személyesebb, közvetlenebb és nagyon izgalmas megnyilvánulásaiJankovics animációs rövidfilmjei, amelyek műfaji sajátosságaikból eredően – néhány kivételtől eltekintve – a közönség számára kevésbé ismertek, mint a moziban illetve televízióban gyakran vetített művei. E kisfilmek érzékeny vonásokkal egészítik ki azt a színes, sokrétű és minden ízében egyedi gesztusokból összeíródó képet, amely Jankovics Marcell markáns alkotói karakteréről kialakult.
1964 Gusztáv, a jószomszéd 1965 Szilveszteri legenda Gusztáv, a társaslény Gusztáv lefogy r: Jankovics Marcell, fí: Nepp József, Jankovics Marcell 1966 Az ember és a világ képe Gusztáv fellázad Gusztáv résen Gusztáv beleszól Gusztáv és a hálátlan varjú r: Dargay Attila, fí: Nepp József, Dargay Attila, Jankovics Marcell Gusztáv és a szeretet ünnepe r: Jankovics Marcell, fi: Nepp József, Dargay Attila, Jankovics Marcell Gusztáv és a világbajnokság r: Nepp József, fí: Nepp József, Dargay Attila, Jankovics Marcell Gusztáv babonás r: Dargay Attila, fi: Nepp József, Dargay Attila, Jankovics Marcell 1967 Gusztáv-sorozat Valamennyi epizód fí: Dargay Attila, Jankovics Marcell, Nepp József Gusztáv idegen tollakkal Gusztáv és az állami elefánt Gusztáv felfedezi magát Gusztáv és a túlsó oldal Gusztáv és az élet értelme 1968 Tendenciák Gusztáv, a hangulatember Gusztáv kikapcsolódik Gusztáv örökzöld Álmok szárnyán /Air India (Első változat) 1969 Hídavatás A Mézga család különös kalandjai I. sorozat –Időkibővítő tr: Jankovics Marcell 1970 Mélyvíz La Fontaine sorozat -A róka és a holló -A gém 1971 Mással beszélnek Az élet vize A Mézga család különös kalandjai II. sorozat -Mesebolygó tr: Jankovics Marcell 1972 Air India I-II. 1973 Add tovább... János vitéz 1974 Sisyphus Jankovics Marcell animációs filmjei
1975 Gusztáv kicsi Gusztáv, az aranyásó r: Jankovics Marcell, Zsilli Mária, fí: Nepp József, Jankovics Marcell Gusztáv két arca Gusztáv és a következmények r: Nepp József, Küsztel Richárdné, fi: Nepp József, Jankovics Marcell Gusztáv csal r: Nepp József, Zsilli Mária, fi: Nepp József, Jankovics Marcell Gusztáv, a balek r: Jankovics Marcell, Hernádi Tibor, fi: Nepp József, Jankovics Marcell Gusztáv komplexusa r: Nepp József, Jenkovszky Iván, fí: Nepp József, Jankovics Marcell Gusztáv kitesz magáért r: Jankovics Marcell, Nepp József, Küsztel Richárdné, ff: Jankovics Marcell 1976 Gusztáv halogat r: Jankovics Marcell, Kaim Miklós, fí: Nepp József Gusztáv autója r: Jankovics Marcell, Jenkovszky Iván, fí: Jankovics Marcell, Nepp József Gusztáv gondos r: Jankovics MarceII,Vásárhelyi Magda, fí: Jankovics Marcell, Nepp József Gusztáv, a megváltó r: Jankovics Marcell, Hernádi Tibor, fí: Jankovics Marcell Gusztáv és a szendvics r: Jankovics Marcell, Kovács István, ff: Kovács István Gusztáv olvasna r: Jankovics Marcell, Rofusz Ferenc, fí: Nepp József, Jankovics Marcell Gusztáv koccan r: Jankovics Marcell, Kovács István, fí: Nepp József, Jankovics Marcell Gusztáv és a szakember r: Nepp József, Jankovics MarceII,Ternovszky Béla, fí: Nepp József, Jankovics Marcell Gusztáv és a légy r: Nepp József, Jankovics Marcell, Hernádi Tibor, fí: Nepp József, Jankovics Marcell Gusztáv beavatkozik r: Jankovics Marcell, Maros Zoltán, fi: Nepp József, Jankovics Marcell Gusztáv kígyója r: Jankovics MarceII,Ternovszky Béla, fí: Nepp József, Jankovics Marcell Gusztáv elidegenedik r: Jankovics Marcell, Sz. Szilágyi Ildikó, ff:Várnai György, Nepp József, Jankovics Marcell Gusztáv és a másik r: Nepp József, Jankovics Marcell, Sz. Szilágyi Ildikó, fí: Nepp József, Jankovics Marcell Gusztáv az ABC~ben r: Nepp József, Jankovics Marcell, Rofusz Ferenc, ff: Nepp József, Jankovics Marcell Gusztáv és a hosszú élet r: Nepp József, Jankovics Marcell, Kovács István, fí: Nepp József, Kovács István Gusztáv makacs r: Jankovics Marcell, Maros Zoltán, fí: Nepp József, Jankovics Marcell
1985 Magyar Népmesék III. sorozat folyt. Valamennyi epizód vezető rendezője: Jankovics Marcell, fí: Jankovics Marcell 1986 Tangram I-IV 1987 Mondák a magyar történelemből sorozat Botond Lehel kürtje Vértes Istvánt királlyá koronázzák 1988 A sámán Eurázsiában r: Jankovics Marcell, f, fí: Hoppál Mihály, Jankovics Marcell Mondák a magyar történelemből sorozat A szentgalleni kaland Zotmund Korona és kard Álmos vezér Fehér ló mondája Szent László Jankula Kemény Simon Mátyást királlyá választják 1989 Biblia –Teremtés 1977 Küzdők Gusztáv és a pióca tr: Baksa Edit, ff: Nepp József, Jankovics Marcell Gusztáv fűrészel tr: Szemenyey András, fi: Nepp József, Jankovics Marcell Gusztáv kihág tr: Jenkovszky Iván, fí: Nepp József, jankovics Marcell Gusztáv a lépcsőházban tr: Szórády Csaba, fí: Nepp József, Jankovics Marcell Gusztáv és a két edző tr: Kanics Gabriella, fí: Jankovics Marcell, Nepp József Gusztáv macskát farag tr: Majoros István, fí: Jankovics Marcell, Majoros István 1978 Magyar Népmesék I. sorozat Valamennyi epizód r: Jankovics Marcell, Lisziák Elek, fí: Jankovics Marcell Róka koma A macskacicó A kicsi dió Zöld Péter Méhek a vonaton Az égig érő paszuly A szegény csizmadia és a szélkirály 1979 Magyar Népmesék II. sorozat Valamennyi epizód vezető rendezője: Jankovics Marcell, fí: Jankovics Marcell 1981 Fehérlófia 1984 Biblia (Pilotfilm) Magyar Népmesék III. sorozat Valamennyi epizód vezető rendezője: Jankovics Marcell, fí: Jankovics Marcell
1990 Az ember tragédiája -Az űr 1991 Az ember tragédiája -A Forradalom 1992 Prométheusz Az ember tragédiája -Kő és homok 1993 Az ember tragédiája -Csend, hó, halál -Falanszter 1995 Karácsonyi dal 1996 Az ember tragédiája -Minden oly sötét -Több fényt 1997 Az ember tragédiája -Teremtés -Jégkorszak 2000 Az ember tragédiája -Hercules a válaszúton -Édenkert tr: Martsa Piroska Ének a Csodaszrvasról 2003 Az ember tragédiája -Démonkrácia 2006 Az ember tragédiája -Egy jottányit sem! 2010 Az ember tragédiája -Ó, Fortuna!