BIHARI GYÖRGY

1. Építőipari ásványi nyersanyagok kitermelése bányászati és más engedélyekkel a tervezhető állami ásványvagyon-gazdálkodás tükrében MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BIHARI GYÖRGY „BÁNYÁSZAT ÉS GEOTERMIA 2010” EGER, 2010. NOVEMBER 17.

2. Azon feladatot kaptam, hogy elemezzem a primer aggregátum típusú ásványi nyersanyagok magyarországi helyzetét az ásványvagyon-gazdálkodás tükrében

3. AZ ELŐADÁS VÁZLATA • Fogalom meghatározás • a primer ásványi nyersanyagokat és • az aggregátumot. • Az e kritériumoknak megfelelő ásványi nyersanyagvagyon-nal való gazdálkodás optimalizálásának alapelvei a fenntart-ható fejlődés szem előtt tartása mellett • A primer aggregátum típusú ásványi nyersanyagokkal történő állami gazdálkodás • megismerés • érték meghatározás • nyilvántartás • védelem • kitermelés • hasznosítás

4. A fogalmak tisztázása I. Jelen kategorizálás szerint, a primer ásványi nyersanyag az a nyersanyag, amely „in situ” helyben található Nem tartoznak e kategóriába • a meddőhányókban lévő ásványi nyersanyagok • a hulladéklerakókban lévő bányászati hulladékok • a nem természeti (átalakításon átesett) anyagok (építési törmelék, pernye, salak stb.)

5. A fogalmak tisztázása II. Jelen kategorizálás szerint, aggregátum típusú ásványi nyersanyag a jelenlegi felhasználástól és a nyilvántartási kategóriától függetlenül, minden olyan nyersanyag, amelyek fizikai-kémiai tulajdonságai alapján kő (zúzott kő) kavics és homok kategóriáknak felel meg. nem tartoznak e kategóriába • az agyag

6. Egynéhány közhely • Egy adott térség (megye, ország, régió stb.) ásványi nyersanyaggal való ellátottságát (ásványvagyon potenciálját) az adott térség földtani felépítése határozza meg. • Az ásványi nyersanyagok legfőbb jellemzője a helyhez kötöttség • Senki nem kényszeríthető gazdaságtalan tevékeny-ségre, de az állam – pl. ásványvagyon gazdálkodási célok elérése vagy a fenntartható fejlődés érdekében – oly szabályzatok meghozatalára képes, ami egy-egy gazdaságtalan tevékenységet gazdaságossá tehet.

7. Az aggregátum típusú primer ásványi nyersanyagok tulajdonságai • meg nem újuló természeti erőforrás • a nemzeti vagyon részeként „in situ” helyükben állami tulajdont képeznek • kizárólag külfejtésben történő kitermelés (felszíni beavatkozás) • helyhez kötöttség • nagy volumenű termelés • helyben történő termékké alakíthatóság • fuvar érzékenység

8. ÁSVÁNYVAGYON GAZDÁLKODÁS Az ásványvagyon-gazdálkodás folyamata MegismerésÉrték meghat. Nyilvántartás Védelem Kitermelés Hasznosítás

9. MEGISMERÉS Magyarország ásványi nyersanyagokkal közepesen ellátott ország. • Az aggregátum típusú ásványi nyersanyagok –kal, Magyarország jól ellátott, több mint 100 évre elegendő megkutatott és gazdaságosan kitermelhető készlettel rendelkezünk. • Az aggregátumok elhelyezkedését az ország földtani felépítése határozza meg

10. MAGYARORSZÁGI KAVICSBÁNYÁK Kovács Gábor nyomán

11. MAGYARORSZÁGI HOMOKBÁNYÁK Kovács Gábor nyomán

12. MAGYARORSZÁGI KŐBÁNYÁK Kovács Gábor nyomán

13. MAGYARORSZÁG MEGKUTATOTT AGGREGÁTUMBÁNYÁSZATI LEHETŐSÉGEI

14. MAGYARORSZÁG AGGREGÁTUM NYERSANYAG POTENCIÁLJA I.Mtons Kitermelhető vagyon (Mt.)

15. MAGYARORSZÁGI AGGREGÁTUM NYERSANYAG POTENCIÁL II. MAGYARORSZÁG NYILVÁNTARTOTT ÁGGREGÁTUM JELLEGŰ NYERSANYAG VAGYONA (Millió m3)

16. ÉRTÉK MEGHATÁROZÁS I. • Az ásványi nyersanyagok értékelését, az azt magában foglaló térrész kőzettani-teleptani viszonyainak komplex feltárásán keresztül kell elvégezni. A komplexitás mértékét az adott nyersanyag piacgazdaságban betöltött szerepének kell meghatároznia. Sajnos ez nem történt meg, így • Magyarországi aggregátum jellegű ásványva-gyon értékét az 54/2008. (III.20.) Kormány rendeletben meghatározott fajlagos érték felhasználásával határoztam meg.

17. ÉRTÉK MEGHATÁROZÁS II. A MEGKUTATOTT ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKE

18. ÉRTÉK MEGHATÁROZÁS III. A PROGNOSZTIKUS ÁSVÁNYVAGYON ÉRTÉKE

19. Ó Kovács Lajos nyomában

20. NYILVÁNTARTÁS • Az ásványi nyersanyagok nyilvántartása • a nyersanyag fizikai-kémiai, illetve ásvány-kőzettani minőségének megfelelő csoportosítás, • gazdaságossági csoportosítás, • ismertségi szintű (a becslés hibáját is jelző) csoportosítás, a reménybeli ásványvagyonra kiterjedően is, • felhasználhatósági csoportosítás, • érték alapú csoportosítás, • a nyersanyag-lekötöttség (bányászati joggal lekötött vagy szabad terület) szerinti csoportosítás. • Az ásványvagyon-nyilvántartásnak, mint hazánk egyik vagyonának számbavétele közhiteles nyilvántartás. • Ezért szükséges, hogy a nyilvántartás megbízható, egyértelmű csoportosításban, naprakész állapotban rendelkezésre álljon a döntéshozók és – mint állami vagyon – a nyilvánosság számára • Gondot okoz a mértékegységek különbözősége (m3, és tonna).

21. VÉDELEM I. • Az ásványvagyon-védelem a lelőhely hozzáférhető-ségének, (ideértve a felszínhasznosítást is), és az adott lelőhelyen lévő megismert ásványvagyon kiaknázás lehetőségének biztosítása. • Az ásványvagyon-védelem célja a fenntartható fejlődés elvének szem előtt tartása mellett, a nemzetgazdaság – a társadalom – hosszú távú gazdasági érdekeinek biztosítása. • A nemzetgazdaság számára biztosítani kell a megkutatott és a potenciális ásványi nyersanyagokat tartalmazó területek igénybevételének lehetőségét. Ennek érdekében védelmi zónákat („ásványvagyon-gazdálkodási övezeteket”) kell létrehozni.

22. VÉDELEM II. • Összeegyezhetetlen ellentét mutatkozik a társadalom aggregátum iránti igényei és a területhasználati lehetőségek között • Védett természeti területek és Natúra 2000. hálózata majd minden esetben fedésben van az ásványi nyersanyag lelőhellyel. • Úgy a hatósági mint a társadalmi kapcsolatok során érvényesíteni kell a természeti erőforrások egyenrangúságán alapuló konszenzus keresést. • Kevés hatásfokkal ugyan, de az OTRT-ben létezik ásványvagyon-gazdálkodási övezet kategória.

23. VERSENGŐ TERÜLETHASZNÁLÓK Területfejlesztés Talaj Mezőgazdaság Energia Földtan bányászat Természet- védelem Víz Mérnöki létesítmények Környezet- védelem Hámor Tamás nyomán

24. VÉDELEM III. Ó Kovács Lajos nyomán

25. KITERMELÉS-HASZNOSÍTÁS I. • Az ásványvagyon-gazdálkodás keretein belül a nyersanyagok kitermelése vonatkozásában az állami szerepvállalás a bányatelek intézményének védelme és a környezetvédelmi engedély kötelezettségei mellett történik. • Törekedni kell a versenyhelyzet megteremtésére. Ennek érdekében minimalizálni kell a liberalizált bányászati tevékenységet és maximális teret kell biztosítani a koncessziós bányászati tevékenység gyakorlásának. • A bányatelken felül agglomerátum típusú nyersanyag termelés folyik • Célkitermelőhelyekből • Folyómeder kotrásból • Vízjogi engedély alapján létesített tavak létesítése • Földhivatal által kiadott tereprendezési engedély alapján • Jogosulatlan kitermelésből

26. KITERMELÉS-HASZNOSÍTÁS II. Kovács Gábor nyomán

27. KITERMELÉS-HASZNOSÍTÁS III. BÁNYÁSZATI JOG ALAPJÁN TERMELT AGREGÁTUM (Mt.) 2009. ÉVI TERMELÉS ÉS ÉRTÉKE

28. KITERMELÉS-HASZNOSÍTÁS IV. CÉLKITERMELŐ-HELYEK A célkitermelő-hely létesítésének jogi háttere az autópálya törvény (2003. évi CXXVIII. törvény) • 2005. novembere és 2010 novembere között 59 db. célkitermelő-hely létesült • 43 db. homok • 9 db. agyag • 7 db. kavics • Megkutatott ásványi nyersanyag : 33 580 681 m3 • Az eddig bezárt célkitermelő-helyekből 3 364 668 m3 termeltek ki.

29. KITERMELÉS-HASZNOSÍTÁS V. EGYÉB KITERMELÉS 2009. évi bányajáradék bevallás alapján • Vízjogi engedély alapján • homok termelés 18 helyről összesen 340 298 m3 • kavics termelés 28 helyről összesen 625 135 m3 • Építési engedély alapján • kő termelés (gránit, mészkő, dolomit) 3 helyről összesen 163 457 m3 termelés történt

30. Építőipari ásványi nyersanyagok kitermelése bányászati és más engedélyekkel a tervezhető állami ásványvagyon-gazdálkodás tükrében MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL KÖSZÖNÖM A FIGYELMET JÓ SZERENCSÉT BIHARI GYÖRGY gyorgy.bihari@mbfh.hu