A Föld, ahol élünk

1. A Föld, ahol élünk

2. A VÍZ, MINT ÉLŐHELY: TENGEREK ÉS ÓCEÁNOK

3. A Föld 71%-át, 362 millió négyzetkilométert tengervíz borítja. Az óceánok 1,3 millió köbkilométernyi vizet tárolnak. • Bolygónk életterének nagy részét a tengerek, óceánok adják. • Itt található a földi élet, a bioszféra túlnyomó része. • A tengerben élő fajok sokfélesége sokkal nagyobb, mint a szárazföldi és édesvízi életközösségekben együttesen. • A tengerek az élet szinte végtelen formáinak nyújtanak otthont, a mikroszkopikus élőlényektől, a 0.02 mikrométeres növényi planktonoktól a 33 méteresre megnövő cetekig.

4. A tengerben élő növények

5. Fitoplankton Az óceánok nyújtotta fő táplálékforrás a növényi plankton, a mikroszkopikus növényi szervezetek mérhetetlen tömege. Képesek napfényből, vízből, széndioxidból szerves táplálékot előállítani. Ezek a termelő szervezetek jelentik a több millió fajból álló tápláléklánc alapját. 

6. A zöldmoszatok A telepes testű növények képviselői

7. A fejlettebb növények közé tartozik, 10 m-es mélységig előforduló zárvatermő. Tengeri fű

8. Szivacsok A szivacsok az aljzathoz rögzült, gyakran telepeket alkotó víziállatok. Likacsaikon beáramló szerves törmelékekkel, apró élőlényekkel táplálkoznak. Ivarsejtekkel, bimbózással vagy levált telepdarabokkal szaporodnak.

9. Bőrszivacs

10. Csalánozók Szinte minden tengerben megtalálhatók a csodálatos szépségű csalánozók. A vízben lebegő medúzákról és a víz alatti köveken ülő virágállatokról azonban nem is gondolnánk, mekkora veszélyt jelentenek. Csalánsejtjeik méreganyaga bénulást, vagy halált okozhat a többi élőlény számára .

11. Medúzák Medúzáknak azokat az áttetsző, kocsonyaszerű élőlényeket nevezzük, amelyek az óceánok vizeit népesítik be a víztömeg legfelső szintjétől, a legalsókig. 97%-uk víz. Testükön egyetlen nyílás van a szájnyílás . A kisebb medúzák planktonokkal, a nagyobb fajták kis rákokkal táplálkoznak.

12. Kék medúza

13. Füles medúza

14. Zászlósmedúza

17. Korallok A korallok trópusi és szubtrópusi tengerben, valamint a mérsékelt égöv tengereiben megtalálható csalánozók. Állattelepüket ragadozó korallpolipok sokasága építi fel, amelyek testük körül mészből álló vázat választanak ki. A koralltelep felfelé növekszik, és csak a felszíni réteg él. A zátonyok aljzatát az elhalt állatok megmaradt vázai alkotják.

18. Kőkorallok

21. Agykorall

22. Virágállatok Ezek a csodálatos színekben pompázó virágszerű élőlények csalánozó állatok, a hidro-polipok, melyek fogókarjaikkal apró állatokat ejtenek zsákmányul.

23. Tengeri liliom

26. Kehelykorall

28. Tengeri szekfű

29. Puhatestűek

30. Tengeri csigák A tengerben élő csigák többsége házzal rendelkezik. Külső vázuk vastag és nehéz. Vannak meztelen, ház nélküli csigák is. Védekezésképpen csalánozókat elfogyasztva mérgezővé válnak.

33. Fejlábúak A fejlábúak- a polipok és szépiák, a puhatestűek legfejlettebb csoportja. Hámsejtjeik között színsejtek találhatók, amelyekkel változtatják a színüket, mintázatukat. A köpeny üregükből kifecskendezett víz a rakétaelv alapján hajtja őket. Karjaikon zsákmányszerzést szolgáló szívókorongok vannak.

34. Nyolckarú polip

36. Közönséges tintahal

40. Kagylók Testüket két kemény, szimmetrikus héj fedi . Köpenyre, lágy, fej nélküli testre, izmos lábra tagolódnak. Kopoltyújuk a légzésen kívül a táplálékrészecskék kiszűrésére is szolgál.

41. Fésűkagyló

42. Ráspolykagyló

44. Tengericsillagok A tüskésbőrűek képviselői. Legtöbb fajuk ötkarú, de vannak fajok akár ötven karral is. Regenerációs képességük hatékony: egyetlen letört karjukból is képes új egyed létrejönni. Sok állatfajt megtámadnak: kagylókat, csigákat, tengeri sünöket is.

50. Tengeri sünök A szintén tüskésbőrűek közé tartozó állatok teste gömbölyded, meszes tüskék borítják. Egy részük az aljzaton mászkál, mások homokba, kőbe fúrják magukat. Moszatokat, szerves törmeléket és állatokat egyaránt fogyasztanak.