A víz útja Budapesten

1. A víz útja Budapesten A Duna

2. Budapestnek két vízbázisa van

3. Az északi vízbázis A Duna közvetlen Budapest fölötti szakaszán, a Szentendrei szigeten, valamint a folyó jobb és bal partján lévő védett területek alkotják az északi vízbázist, amely a fővárosi vízszükséglet nagyobbik részét, mintegy 70 százalékát elégíti ki. A Szentendrei-sziget mind mennyiségi, mind minőségi adottságait tekintve kiemelkedő vízbázis-komplexum. Az itt kitermelhető víz ivóvíz-minőségű, fertőtlenítés után közvetlenül a vízhálózatba juttatható, vagyis további tisztításra nincs szükség.

4. A déli vízbázis Csepel sziget - kutak és vízkezelő művek. A szigetszentmiklósi gépházat - amely a vizet 6 aknakútból nyerte - a kispesti Wekerle telep ellátására építették. Bővítésként 1948-ban 11 nagy átmérőjű csáposkút is létesült. Nagybudapest 1950-es kialakításakor ilyen állapotban vettük át a déli területen található létesítményeket. A gépház mindinkább szűkösnek bizonyult a megnövekedett igények kielégítésére, ezért 1994 és 1996 között új, korszerű gépház épült. Közben 1972-ben a régi "csepeli" gépház megszűnt, mivel helyére egy gyártóüzem települt, így a szigetszentmiklósi gépházat átkeresztelték csepeli főtelepre.

5. Víztisztitás Élővizeink szennyezettsége a világ minden táján jelentős környezetvédelmi problémát jelent. A fő szennyező források az ipar, a mezőgazdaság, valamint a lakosság. Élővizeink védelme érdekében az elsősorban alkalmazott technológia a szennyvíztisztítás, amelynek fő célja a szennyezőanyagok környezetbe kerülésének megakadályozása. Budapest szárazidei szennyvizeinek 51%-át az észak-pesti és a dél-pesti telepen tisztítják, melyek névleges kapacitása együttesen 235 ezer m3/nap. A dél-pesti tisztítómű, 80 ezer m3 biológiai, és 80 ezer m3 tápanyag-eltávolító kapacitással rendelkezik. Az észak-pesti telep átlagosan 155 ezer m3 szennyvizet tisztít meg naponta, de olykor ez a mennyiség a 200 ezer m3-t is eléri.

6. A szennyvizek megtisztításához fizikai, biológiai és kémiai módszereket alkalmazunk: • Kőfogókban felfogjuk a csatorna fenekén görgetett anyagokat; • Rácsokon kiszűrjük a nagyobb darabos lebegő anyagokat; • Homokfogó medencékben kiülepítjük a homokot; • Zsírfogókban leválasztjuk a zsírokat, olajokat; • Vegyszert adagolunk a foszfor kicsapatására; • Előülepítőkben kiülepítjük a szerves lebegő anyagokat; • Eleveniszapos levegőztető medencékben lebontjuk az oldott szerves anyagokat; • Utóülepítőkben szétválasztjuk a tisztított vizet az eleveniszaptól; • Az előülepítőből kiemelt iszapot sűrítjük, biogázt fejlesztünk belőle és víztelenítjük; • A termelt biogáz felhasználásával elektromos áramot termelünk; • Szilárd hulladékainkat a mezőgazdaságban hasznosítjuk, vagy a lerakókban ártalmatlanítjuk.

7. Budapesti szennyvíztisztitó A telep jellemzői • A szennyvíztisztító telepen környezetbarát, komplex tisztítási és hulladék-feldolgozási, valamint hasznosítási technológia működik. • A tisztítótelep szennyvíztisztító kapacitása napi 80 ezer, évi 22 millió m3. A telep négy dél-pesti kerületben – a XVIII., XIX., XX. és a XXIII. – élő kb. 300 ezer lakos, valamint az itt működő vállalkozások szennyvizét tisztítja folyamatosan.

8. A telep • a többlépcsős mechanikai és biológiai szennyvíztisztítás eredményeként az EU-normáknál jobb paraméterekkel rendelkező vizet juttat a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba; • biztosítja a szennyvíztisztítás során keletkezett melléktermékek, az iszap és a mechanikai szennyeződések környezetbarát kezelését, és a tárolásra, illetve újrahasznosításra történő előkészítését; • feldolgozza és zöldenergiává alakítja a beszállított szervesanyag-tartalmú hulladékot; • hőenergia tekintetében önellátó; • tisztítja a technológiai folyamatok során képződő bűzös levegőt.

9. Vége