Dr. Gellérné dr. Lukács Éva lukacseva@freemail.hu

1. Dr. Gellérné dr. Lukács Évalukacseva@freemail.hu IV. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrád, 2007. 10. 16. A munkabér és közterhei – társadalombiztosítási és szociális kihívások

2. Témák • Munkabér „rétegei” • Munkabér fogalma. • Magyar helyzet (adó, járulék, társadalombiztosítási bevétel-kiadás) • Uniós összehasonlításokkal. • Az Európai Unió (benne Mo.) • Uniós trendek (népesség, munkaerőpiac) • Kihívások, célok, eredmények.

3. Magyar jog - munkabér • 141-142/A. (a munkabér) és 165-165/A. § (szociális juttatások) • 141. § A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen. • 142. § A munkavállalót - eltérő megállapodás hiányában - a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg. • 142/A. § (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás. • 165. § (1) A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat. • (2) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani. • 165/A. § (1) A munkáltató az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban tag munkavállalói tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállalhatja (munkáltatói hozzájárulás).

4. Fogalom • Munkabér: • Mt nem határozza meg a fogalmát, esetenként kell dönteni egy-egy juttatásról, hogy munkabér-e  • a munkaviszonybeli kötelezettségek teljesítésére tekintettel, a munkavégzés fejében kapott juttatás, • a juttatás tényleges tartalmától függően válik munkabérré (BH 2001.396) • „Vélelem”: munka ellenértékéről van szó.

5. Levonások utáni %

6. Magyarország, teljes adóterhelés (2005): 52% felett (Munkaadói,  munkavállalói járulékok és jövedelemadó) Belgium: 55% Németország: 52% Franciaország: 50% Dánia: 42% Svájc: 30% USA: 29% Japán: 27% Új-Zéland: 20% Dél-Korea: 18% Számított adó (adó és járulék)

7. Munkáltatói terhek túlsúlya

8. Jellegzetességek az EU-ban adók • Általában közös jellemzője az európai személyi jövedelemadó levonási rendszereknek az Európai Unió tagállamaiban, hogy • vannak adómentes jövedelmek egy bizonyos összeghatárig, illetve • az ezen felüli jövedelmek tekintetében az adólevonás progresszív, azaz minél nagyobb a jövedelem, annál magasabb a levont adó összege, • amíg el nem ér egy bizonyos százalékot, amely a levonható adó maximuma.

9. Adómentesség-szja-felső határ • Adómentesség • Németo.: 7664 EUR, Görögo.: 12 ezer EUR, Lengyelo.: 2790 PLN, Egyesült Kir.: 5225 £. • Kivétel pl. a Cseh Köztársaság, ahol nincs adómentes rész, minden jövedelmet 121 ezer koronáig (9Ft/CZK, 1,08 millió bruttó évente) 12% adó terhel. • Az adómentes jövedelem-rész után az ún. kezdő adó 10-29 % között mozog • Egyesült Kir.: 10%, Németo.: 15%, Görögo.: 29%. • A maximálisan levonható adó pedig 36-47% közötti sávban helyezkedik el. • Németo.: 42%. Egyesült Kir.: 40%, Görögo.: 39%. [Forrás: eures (Incomes and taxation)]

10. Szociális biztonsági járulékok • A szociális biztonsági járulékok esetében az Európai Unió tagállamaiban különböző rendszerek működnek. • Vannak olyan tagállamok (pl. UK), amelyek egy ún. általános szociális biztonsági járulékot szednek be, és ebből finanszírozzák az ellátórendszert. • Vannak olyan tagállamok, amelyek bizonyos mértékben különválasztják a járulékokat, a legnagyobb alrendszerek szerint (pl. nyugdíj- és egészségbiztosítás, munkanélküli biztosítás) • És léteznek az olyan tagállamok, amelyek ennél is részletesebb bontásban jelölik meg a járulékokat, tehát nemcsak nyugdíjbiztosítási járulék, hanem rokkantsági járulék is, külön ápolásbiztosítási járulék (pl. Németország), nemcsak egészségbiztosítási járulék, hanem természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék is stb. • Ezeknek a szétválasztásoknak többnyire összefüggése van a szociális ellátórendszer igazgatási megoldásaival.

11. Tagállami gyakorlatok, módok • Általános járulék • Észtország: munkáltató 33%, munkavállaló nem fizet; Portugália: 34,25%: 23,25-11%; Spo.: 28,3%: 23,6-4,7; Írország: 14,75%: 10,75-4; (Magyarországon legalább 38,5%-a lenne a teljes költségnek) • Nagy ellátórendszerek szerinti bontás • Olaszország, Lengyelország. • Részletes bontás • Németország, Franciaország. [Forrás: MISSOC, 2007.]

12. Adóbevételek szerkezete Mo.on

13. Munkaerő-költség • A munkabér csak egy része a munkaerő-költségnek. • 2000-2007 között a munkaerő-költség (egy teljesített munkaóra költsége) majdnem a duplájára emelkedett Magyarországon. • A munkáltató egyéb adókat is fizet a munkáltatással összefüggésben (fogyasztási adók). [Forrás: KSH, Főbb munkaügyi folyamatok, 2007. szept.]

14. Szociális juttatások finanszírozása • Általában az Európai Unióban a szociális védelmi juttatásokat négy forrásból finanszírozzák: • Munkáltatók befizetése, • Munkavállalók befizetése, • Államháztartási hozzájárulások, • Egyéb (bírság stb.). • A munkáltató leterheltsége a legmeghatározóbb.

15. Finanszírozási forrás-arányok 2004.

16. Szociális védelmi kiadások • Átlagosan a kiadások 97-98 %-a a juttatásokat finanszírozza, 2-3% az igazgatási költség az Európai Unióban. • Az EU-15 és EU-8 közötti különbség, hogy a jövedelmi helyzethez kötött és attól nem függő ellátások aránya eltér: • EU-15: 10-90% • EU-8: 5-95%

17. Magyarország helyzete • Magyarország a GDP átlagosan 19-20 %-át költi a szociális védelemre az elmúlt években. • Az EU-15 arány 26-27% • Az EU-8 arány 19-20 % • Megfontolásra méltó: EU-25:

18. Néhány megállapítás • Magyarország: 30 OECD ország közül a második helyen áll adóleterheltség tekintetében: • A legmagasabb adókulcs (36%) már az átlagjövedelemnél belép. • A társadalombiztosítási járulékok aránya rendkívül magas (teljes munkabérköltség 40%-a). • Az összes magyar adó fele munkát terhelő adó. • A járulékokat a szociális juttatások finanszírozására fordítják, amelyet az államháztartás 30%-ban kiegészít. • Magyarország elméletben úgy szed be járulékot, mintha biztosítási alapú rendszere lenne, de a finanszírozásban ez nem tükröződik • tb. járulék elkerülés (OECD szerint Mo. rosszul teljesít a begyűjtésben); • 4,15 millió gazdaságilag aktívból 1,5 millió minimálbért vagy ez alatti jövedelmet vall be.

19. Európai Unió folyamatai • Kiindulási alapok • Elöregedő Európa • Foglalkoztatási helyzet problémái • Célok • Munkaerőpiaci részvétel növelése • Fenntartható fejlődés Megoldás • Közös indikátor-rendszerek • Fejlődéshez anyagi eszközök biztosítása

20. Demográfiai előrejelzések

21. Munkaerőpiaci helyzet • 2005: 18,5 millió munkanélküli, gazdaságilag aktív életkorúaknak több, mint a fele nem dolgozik. • Foglalkoztatási ráta: 63,3% • Nők: 55,7%, idősebbek (55-64): 41%, a munkaerőpiac elhagyásának átlagéletkora: 61 év az EU-25 között. • 15-24 év között a munkanélküliség: 17,7%, duplája az általános rátának (9%). • Gyermeknevelés és karrier összeegyeztethetősége nehézségekbe ütközik.

22. Célok • Számokban: • Foglalkoztatási ráta: 70%, nőké: 60%, idősebb munkavállalóké: 50% • Barcelona: gyermekelhelyezés 0-3 között a gyermekek 33%-a részére, 3 év felett 90%-a részére legyen megoldott. • Aktív idősödés (active ageing) • Szabályozott migráció és integráció • Irányelvek sora

23. Fenntartható fejlődés • A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk igényeit, miközben nem korlátozza a jövő generációk lehetőségét saját igényeik kielégítésére. Az Európai Tanács göteborgi ülése kimondta, hogy a fenntartható fejlődés eléréséhez „a gazdasági teljesítménynek összhangban kell lennie a természeti erőforrások fenntartható felhasználásával, a hulladékkeletkezés szintjével, a biológiai sokféleség fenntartásával, az ökoszisztémák megőrzésével és a sivatagosodás elkerülésével”.

24. Fenntartható fejlődés és munkaerőpiac • A fenntartható fejlődéshez • kiegyensúlyozott gazdasági növekedésre van szükség, amely • Megelőzi a környezeti degradációt, valamint a társadalmi kirekesztettséget • Beruház a humán tőkébe és innovatív, ökohatékony termékekbe és folyamatokba, • versenyző vállalkozások jellemzik, • teljes körű és magas szintű foglalkoztatottság valósul meg.

25. Megoldások • Indikátorok • Területek: • Gazdasági fejlődés (benne foglalkoztatottság), • Szegénység és társadalmi kirekesztettség, • Öregedő társadalom • Egészség • Éghajlatváltozás és energia • Közlekedés, • Termelési és fogyasztási szokások • Természeti erőforrások • Pénzügyi támogatás: ESZA és egyéb források

26. Indikátorok • Az európai indikátorkészlet mutatói hierarchikus rendszerben, három szinten helyezkednek el. • Az első szinten lévő 12 indikátor (fő indikátorok) átfogó képet nyújtanak az egyes területeken végbemenő főbb tendenciákról. • A második szinten található mutatók – az fő szint mutatóival együtt – a fő célkitűzések megvalósulását mérik. • A harmadik szint mutatói (elemző mutatók) egy-egy altéma mélyebb elemzésére adnak lehetőséget. Az első szinten 12, a második szinten 45, a harmadik szinten pedig 98 mutató található. • Például: élethosszig tartó tanulás (a gazdasági fejlődés része) második szintes indikátora  a 25-64 éves lakosság hány %-a vett részt oktatásban a megkérdezést megelőző 4 hétben (jelenleg: 3-4%). Cél: 12,5%.

27. Irodalom • Krekó Judit – P. Kiss Gábor: Adóelkerülés és a magyar adórendszer, MNB-tanulmányok 65., 2007.09.12. www.mnb.hu • KSH, Statisztikai tükör I. évf./50, 2007.08.15. (2007/50) • KSH, Főbb munkaügyi folyamatok, 2007. január-június, www.ksh.hu, 2007. 09. • Illés Sándor-Gellérné Lukács Éva, A tudományos kutatók migrációjáért, Európai Tükör, XII. évfolyam, 2007/4: 13-30. www.kulugyminiszterium.hu