Izomrendszer

2. Izomrendszer • Általános izomtan: • izom felépítése • izom vérellátása • izmok osztályozása: - alak szerint • eredési hely száma szerint • működés szerint • izomműködés

3. Részletes izomtan • A fej izmai • A törzs izmai • A végtagok izmai

9. Keringés szervrendszere • A vér összetétele: • a vérsejtek • a vérplazma összetétele • a vér vegyhatása

10. A vörösvérsejtek (erythrocyta) • mennyiség, méret, alak, élettartam • képzés • felépítése, működés • vércsoportok: - ABO-vércsoportrendszer - Rh-vércsoportrendszer

13. Fehérvérsejtek (leukocyta) • Granulocyták • Agranulocyták: - lymphocyták - monocyták

14. Vérlemezkék (thrombocyta) • jellemzés: mennyiség, méret, alak, élettartam • véralvadás (haemostasis)

15. A vérplazma összetétele • Víz • Fehérjék • Véralvadási faktorok • Ionok • Cukor • Bilirubin • Maradéknitrogén

16. A szív felépítése, és működése • A szív elhelyezkedése, üregei, a szívbillentyűk • A szív falának szerkezete: - endocardium (szívbelhártya, szívbillentyűk) - myocardium (szívizom) - epicardium (a szívburok zsigeri lemeze) • Vérellátása: Artériás vérellátás: • jobb és baloldali koszorús artéria • funkcionális végartériák Vénás vérellátás: - vena cordis magna (szív legnagyobb saját vénája) - sinus coronarius (utolsó vénás szakasz, a jobb pitvarba ömlik)

17. A szív felépítése, és működése • A szív ingerképző és ingerelvezető rendszere • A szív külső idegei(a szinuszcsomóhoz futnak): • Trunkus sympathicus (veg. szimp. ingerületet szállít) • Nervus vagus (veg. paraszimp. ingerületet szállít) • A szív működése (szívhangok I.,II., szívzörej) • Elektrokardiográfia (EKG) • Keringési perctérfogat

18. Az erek • Az erek jellemzése • Kis vérkör • Nagy vérkör legfontosabb artériái: Aorta: - Felszálló aorta: a jobb és baloldali koszorús artéria ered belőle - Aortaív három ága: • fej-kar artériák: ellátja az agy- és gericvelőt, ill. a jobboldali felkart, az alkart és a kezet vérrel • A. carotis communis sinistra: ellátja a nyak, fej és az agyvelő baloldali részét

19. A nagy vérkör legfontosabb artériái 3. Artéria subclavia sinistra: ellátja az agy- és gericvelőt, ill. a baloldali felkart, az alkart és a kezet vérrel • Leszálló aorta ágai: Mellkasi aorta: tüdőt látja el vérrel Hasi aorta: a has falát, ill. külön zsigeri ágakkal a páros és páratlan zsigeri szerveket látja el vérrel Közös csípőverőér: • Belső csípőverőér: kismedencét látja el • Külső csípőverőér: alsó végtagot látja el

20. A nagy vérkör legfontosabb vénái • V. cava superior: összegyűjti a rekesz fölötti rész, a felső végtagok, ill. a fej és a nyak vérét. A szív jobb pitvarába ömlik. • V. cava inferior: összegyűjti az alsó végtagok, a kismedence, a páros hasi zsigeri szervek, ill. a máj vénás vérét. A szív jobb pitvarába ömlik. • V. portae: összegyűjti a páratlan hasi zsigeri szervek, ill. a máj vénás vérét. Két hajszálérhálózata van, ezt portális keringésnek hívjuk. A v. cava inferiorba ömlik, nem közvetlenül a szívbe.

21. Az erek • A magzati vérkeringés • A vérnyomás • A vér áramlási sebessége • A vérmennyiség eloszlása a szervekben • Idegi és kémiai szabályozás

22. A magzati vérkeringés, a méhlepény

23. A magzati vérkeringés 1. A magzati érrendszer: a magzati és az anyai vérkeringés teljesen független egymástól a méhlepényben (placenta) felfrissült vér a köldökvénán (vena umbilicalis) keresztül jut a magzathoz a köldökvéna a májhoz szállítja a vért (a magzati életben kizárólag a máj kap oxigénben dús vért) a vena umbilicalisból egy ér (ductus venosus Arantii) fut az alsó üres visszérhez (vena cava inferiorhoz) - itt a vénás és az arteriás vér keveredik)

24. a vér egy része a jobb pitvarba jut, ahol a nyitott ovalis nyíláson (foramen ovale) keresztül a bal pitvarba jut a vér másik része a jobb kamrába, majd a tüdőartériába (truncus pulmonalis) jut a vér egy része a tüdőartériából a tüdő elkerülésével a magzati életben meglevő összeköttetésen keresztül (ductus arteriosus Botalli) az aortába jut a vér többi része eljut a tüdőbe, ahol nincs gázcsere, majd a v. pulmonalison keresztül a bal pitvarba, onnan a bal kamrába, majd az aortába kerül, ezután a nagy vérkörnek megfelelően áramlik tovább a magzat vére a belső csípőverőérből induló két köldökartérián (arteria umbilicalis) keresztül jut vissza a méhlepénybe

25. A magzati vérkeringés sajátosságai • a magzati és az anyai vérkeringés teljesen független egymástól  b) Az anyagcsere a placentában történik, ahol a méhlepény bolyhaiban a magzati vér kering, amit az anya artériás vére vesz körül (GÁZCSERE A TÜDŐBEN NINCS!) c) artériás vért csak a máj kap a jobb pitvarból a vér két úton halad tovább: • foramen ovale -> bal pitvar • pitvar-kamrai szájadék -> jobb kamra 

26. d) a magzati életben meglevő összeköttetések: ductus venosus Arantii (a vena umbilicalis és a vena cava inferior között) ductus arteriosus Botalli (a truncus pulmonalis és az aortaív között) foramen ovale (a jobb és a bal pitvar között) Ezek az összeköttetések születés után záródnak A köldök vénát (vena umbilicalis) és a köldök artériát (arteria umbilicalis) születéskor átvágják és elkötik

28. Idegi szabályozás Nyúltvelői vazomotor (érmozgató központ) A kisartériák átmérőjét a paraszimpatikus vegetatív rostok tágítják, míg a szimpatikus rostok szűkítik. A vazomotor központ működését befolyásolják: • A központi idegrendszer egyes részei (pl. limbikus rsz.) • A vér oxigéntartalmának csökkenése • A vér hőmérsékletének változása

29. Kémiai szabályozás A különböző kémiai anyagok hatásukat az erek simaizomsejtjeire fejtik ki: • Acetilkolin: értágító hatású • Hisztamin, szerotonin, bradikinin: értágító hatású • Adrenalin: érszűkítő hatású • Vazopresszin: érszűkítő hatású

30. A nyirokrendszer • A nyirok • A nyirokszervek: • nyirokcsomó: felső végtagi, mellüregi, hasüregi, alsó végtagi, feji, nyaki nyirokcsomók • mandula • lép • csecsemőmirigy • Nyirokkeringés

31. A nyirok • A nagy vérkör hajszálérhálózatának területén képződik a vérplazmából • A szövetközti rések → nyirokkapillárisok → nyirokerek →nyiroktörzsek (legnagyobb a mellvezeték (ductus thoracicus))→ angulus venosusba ömlik (vénás vér) • Plazmafehérjéket és zsírt tartalmaz

32. A nyirokcsomó • Bab alakú • Felépítése: • kötőszövetes tok • kéregállomány: nyiroktüszőket tartalmaz, lymphocytát termel • velőállomány: fagocitáló sejteket tartalmaz • Funkciója: • Lymphocytákat termel, melyek a nyirokáramlás révén bekerülnek a rendszerbe • Védekezés a nyirokcsomókba került baktériumokkal szemben a fagocitáló sejtek segítségével

34. A mandula • Típusai: - orr vagy garatmandula - szájpadmandula - nyelvmandula • Állományában nyiroktüszők találhatók, melyek T- és B-lymphocytákat termelnek→ immunvédekezés • A mandula, mint „góc”

35. A lép • Kékesvörös színű, páratlan szerv • A rekeszizom alatt, a hasüreg bal oldalán található • Két állománya: • Fehér pulpa: lymphocytákat termel • Vörös pulpa: vért raktároz (akár a teljes mennyiség 1/6-át) • Kiszűri és lebontja a kiöregedett és káros vörösvérsejteket és vérlemezkéket • Eltávolítása után a máj veszi át a szerepét

37. A csecsemőmirigy • A szegycsont mögött helyezkedik el • Legnagyobb fejlettségét csecsemő- és kisgyermekkorban éri el • Pubertás korban elsorvad és zsírszövet foglalja el a helyét • A T-lymphocyták fejlődésének és érésének a helye • Celluláris immunválaszért felelős

40. Köszönöm a figyelmet!