1 / 19

1.3 A kis- és közepes vállalkozások sajátosságai

1.3 A kis- és közepes vállalkozások sajátosságai. Erdős Ferenc. A kkv‑k definíciója. A kisebb vállalati méretbe sorolás kritériumai (1999‑től 2004‑ig). Forrás: 1999. évi XCV. törvény a kis‑ és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról. A kkv‑k definíciója.

maeve
Download Presentation

1.3 A kis- és közepes vállalkozások sajátosságai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 1.3 A kis- és közepes vállalkozások sajátosságai Erdős Ferenc 2005.

  2. A kkv‑k definíciója A kisebb vállalati méretbe sorolás kritériumai(1999‑től 2004‑ig) Forrás: 1999. évi XCV. törvény a kis‑ és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról

  3. A kkv‑k definíciója A kisebb vállalati méretbe sorolás kritériumai(2005‑től) 2004. évi XXXIV. törvény a kis‑ és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról

  4. A kkv‑k aránya a hazai vállalatok között A működő vállalkozások százalékos megoszlásavállalati méret szerint (2004‑ben) Forrás: KSH

  5. A kkv‑k aránya a hazai vállalatok között A regisztrált és működő vállalkozások száma Magyarországon vállalkozási formánként (2004‑ben) *A rovat egyéb vállalkozási formákat is tartalmaz, ezért a táblázat sorainak összege nem egyezik az összesen oszlop adataival Forrás: KSH

  6. A kkv‑k aránya a hazai vállalatok között A működő vállalkozások százalékos aránya létszám‑kategóriánként és jogi formánként (2004‑ben) Forrás: KSH

  7. A kkv‑k aránya a hazai vállalatok között A hazai, legalább öt főt foglalkoztató cégek éves nettó árbevétele millió Ft‑ban (2004‑ben) Forrás: KSH

  8. A kkv‑k gazdasági felértékelődése A kkv‑k gazdasági felértékelődésének legfőbb okai • outsourcing (termeléskihelyezés) • fogyasztói igények növekvő szegmentáltsága • lokális piacok igényeinek kielégítése • a gazdasági szerkezet folyamatos átalakulása kisebb méretű, rugalmasabb vállalatokra helyeződik a hangsúly

  9. A kkv‑k gazdasági felértékelődése A kkv‑k csoportosítása célpiacaik és jövedelemforrásaik alapján • multinacionális nagyvállalat termelési értékláncának valamely pontján beszállítóként működő kkv; • globális piacon működő, önállóan vagy más kkv‑kkel együttműködő innovatív termékkel vagy szolgáltatással rendelkező kkv; • lokális piacon tevékenykedő kkv, amely a helyi igényekre specializálódik.

  10. A kkv‑k gazdasági felértékelődése A kis‑ és közepes vállalkozások gazdasági súlya (a mikroszektorral együtt) (2004‑ben) Forrás: KSH, APEH, Magyar Innovációs Szövetség

  11. A kkv-k közötti szinergiák A kis‑ és közepes vállalkozások közötti szinergiák dimenziói • a kisvállalkozás is él az outsourcing eszközével • kölcsönös tanácsadás • szerszám‑, gép‑, vagy pénzkölcsönzés • üzletszerzés • közös beszerzés vagy értékesítés • közös kutatás‑fejlesztés • stb

  12. A kkv-k támogatása A kkv-k támogatásának lehetőségei Beavatkozás módja szerint: • kedvező üzleti feltételek kialakítása • intervencionalista (beavatkozó) gazdaságpolitika Beavatkozás szintje szerint: • mikroszintű • makroszintű Támogatás irányultsága szerint: • igényorientált • kínálatorientált

  13. A kkv-k támogatása Hazai kkv portál

  14. A kkv-k támogatása Inkubátorházak és innovációs központok • kedvezményes ingatlanbérlet irodai vagy gyártási célra; • irodatechnikai eszközök és informatikai infrastruktúra kedvezményes biztosítása; • kedvezményes vagy akár ingyenes üzleti szolgáltatások nyújtása (üzletviteli tanácsadás, könyvelés, technológiai tanácsadás stb.); • azáltal, hogy több kkv koncentrációja valósul meg egy helyen, elősegítik a kkv‑k együttműködési hálózatának kialakulását, klaszteresedését.

  15. A kkv-k finanszírozása Belső finanszírozás megjelenési formái Befektetett eszközök: • immateriális javak • tárgyi eszközök • befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök: • készletek • követelések • értékpapírok

  16. A kkv-k finanszírozása Külső finanszírozás megjelenési formái Adósságjellegű, nem intézményes finanszírozási források: • tagi kölcsön • családi, rokoni, baráti kölcsön • szállítói hitelek • vevői előleg • váltó, csekk, kötvény, közraktárjegy Adósságjellegű, intézményes finanszírozási források: • bankhitelek • lízing, faktoring Tőkejellegű finanszírozási források: • tagi tőkeemelés • családi, rokoni, baráti tőkebefektetés • nem intézményes kockázatitőke‑befektető (üzleti angyal) befektetése • intézményes kockázatitőke‑befektető befektetése

  17. A kkv-k finanszírozása Kockázatitőke‑befektetések formái Informális (nem intézményesült) • üzleti angyalok (business angels) Formális (intézményesült)  kockázatitőke‑társaságok

  18. A kkv-k finanszírozása A kockázatitőke‑befektetések becsült értéke Magyarországon (1998–2004) Forrás: MKME (Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület)

  19. A kkv-k finanszírozása A különböző nemzetiségű üzleti angyalok motivációi Forrás: Makra – Kosztopulosz

More Related