Összefoglalás

1. Összefoglalás Kora újkori egyetemes történelem 2013. 10. 22.

2. 1. A nagy földrajzi felfedezések • A gazdasági kényszer új utak keresésére sarkallt, míg a technikai fejlődés és a szemléleti változások lehetővé tették ezek megvalósítását. • A portugálok Afrika megkerülésével kikapcsolták az arab közvetítő kereskedelmet. • A spanyolok az Atlanti-óceánon átkelve új világrészt fedeztek fel, s ez lehetőséget biztosított a gyarmatosításra. • A gyarmatokon bányákat nyitottak és ültetvényeket hiztak létre, ahol Afrikából behurcolt rabszolgák dolgoztak. • A gyarmatok, Európa és Afrika között kialakult a világkereskedelem, melyhez a Baltikum és a mediterrán területek alárendelten kapcsolódtak.

3. A spanyolok partraszállása az amerikai kontinensen A nagy földrajzi felfedezések kezdete

5. 2. Reformáció és katolikus megújulás • Luther Márton a Bibliára támaszkodva tagadta a pápa hatalmát, a szerzetesrendeket, elítélte az egyház gazdagságát, s vallotta az anyanyelvű igehirdetést, a két szín alatti áldozást. • A támadások hatására Luther követői létrehozták saját egyházukat, s az augsburgi vallásbékében Németországban elismerték vallásgyakorlatukat. • A kálvinizmus következetesen felszámolta a katolikus hagyományokat. Puritán életszemlélete és önkormányzatokon alapuló felépítése a polgári eszményeket állította középpontba. • A reformáció ösztönözte a könyvnyomtatást, iskoláztatást, az anyanyelvi kultúra felvirágzott. • A reformáció a katolikus egyházat is reformokra késztette. A katolikus egyház részben megújult, részben kemény eszközökkel vette fel a küzdelmet, ami lelassította a reformáció terjedését.

6. A reformáció irányzatai

8. Párosítsd a forrásrészleteket az ellenreformációhoz/katolikus megújuláshoz kötődőintézkedésekkel.

9. 3. A spanyol Habsburgok felemelkedése és hanyatlása • Spanyolországba áramlott az Indiák gazdagsága, az ország gazdasága egy évszázad alatt mégis lehanyatlott. • A rendek visszaszorításával létrejött a hivatalnokokra, a hadseregre támaszkodó abszolút királyi hatalom. • A megerősödő Habsburg Birodalommal I. Ferenc vette fel a küzdelmet, végül a franciák maradtak alul. • A széttagolt Németországot V. Károlynak nem sikerült egységbe kovácsolnia, sőt a reformáció felekezeti alapon is megosztotta a birodalmat.

10. Spanyolország gazdasága nem fejlődött, de az ország nagyhatalom maradt. • II. Fülöp idején megállították a törökök terjeszkedését (1571, Lepantó), de a feltörekvő Angliától vereséget szenvedett (1588, Nagy Armadát La Manche-csatornánállegyőzi Drake angol kapitány) • A spanyolok elvesztik Németalföld északi, kálvinista részét. Létrejön a fejlett gazdaságú Hollandia, ahol a szabadságharc végére megszűnnek a feudális viszonyok.

11. 4. A Tudorok kora Angliában- a tőkés gazdaság kibontakozása • A XVI. sz-tól az angol mg-ban, majd az iparban is tért hódított a vállalkozás. • A bekerítések, a bővülő piac új iparszervezési formát hoztak létre, a manufaktúrát. Nőtt az angol kivitel. • A XVI. sz. első felére Angliában a Tudorok erős királyi hatalmat építettek ki, az uralkodó azonban nem számolta fel a parlamentet és a helyi önkormányzatokat. • VIII. Henrik a királyi hatalom szolgálatába állította az egyházat. Az anglikán egyház azonban csak Erzsébet korában vált valóban protestáns egyházzá. • Erzsébet támogatta az ipar és a kereskedelem fejlődését. Támogatta a fosztogató kalózakciókat, és a tengeren legyőzte Spanyolországot.

13. A manufaktúra

14. Az angol állam felépítése a XVI-XVII. században • Hány kamarás volt az angol parlament? • Mely társadalmi rétegek érdekei jelenhettek meg a parlamentben? • Mi a szerepe a királynak? • Mely rétegek fizetik az adót?

15. 5. Polgárháború Angliában és az alkotmányos monarchia létrejötte • Az angol gazdaság a XVII. században a vállalkozások révén gyorsan fejlődött, folyamatosan növelte kivitelét. • A Stuartokabszolutisztikus kormányzása és rekatolizációs törekvései szembeállították az uralkodót a parlamenttel. • A forradalmat előbb a presbiteriánusok, majd a radikálisabb independensek vezették. • Oliver Cromwell személyi diktatúrát bevezetve visszaszorította a mérsékelt és a radikális csoportokat, és megszilárdította hatalmát. • A háborútól, a puritánok túlzásaitól megcsömörlött emberek békét akartak, és visszahívták a királyt, II.Károlyt. • A parlament, szemben a Stuartok politikájával, Orániai Vilmost választotta meg királynak. • Anglia alkotmányos monarchia lett: a tényleges hatalom a parlament és az annak felelős kormány kezébe került.

16. Anglia a XVII. században

18. a) Mikor keletkezett a nyilatkozat? • b) A következő felsorolásból válassz ki három olyan alapelvet, amellyel azangol alkotmányos monarchia jellemezhető! • A választásokat nem befolyásolhatja a hatalom • Az uralkodó a legfőbb bíró • Adók csak a parlament hozzájárulásával vethetők ki • Hadsereg felállítása békében a király joga • Véleményének kinyilvánításában senkit sem szabad korlátozni • Az uralkodó önállóan korlátozhatja a törvények végrehajtását • Az alattvalóknak tilos kérvénnyel fordulniuk az uralkodóhoz • c) A b) feladatban kiválasztott elvek mellé írja oda a Jognyilatkozatnak azt a pontját, amely választását igazolja!

19. 6. Francia abszolutizmus • Franciaországban a kálvini reformáció hódított teret (hugenották: D-Fr.o; 10%). • A katolikusok és a hugenották harca (1572,Szt.Bertalan éj) • IV.Bourbon Henrik (1589-1610) hatalma megszilárdítása érdekében katolizált, és az 1598-as nantes-i ediktummal korlátozottan szabad vallásgyakorlatot biztosított. Királyi manufaktúrákat alapított (luxuscikkek) és csökkentette az adóterheket. • XIII.Lajos (1610-1643) gyakorlatilag bábkirály volt államminisztere, Richelieu bíboros mellett. Cél: egységes abszolutista állam -Elfoglalja La Rochelle-t, a hugenotta központot -királytól függő hivatalszervezet kiépítése -központi zsoldoshadsereg fenntartása ( emelkedő jövedelmek) -30 éves háború (1618-48): német tartományok megszerzése • 1614-től nincs rendi gyűlés

20. XIV. Lajos Versailles-ban megépítette királyi rezidenciáját. • Megerősítette a hivatalszervezetet: államtitkárok, vidéken az intendánsok segítették, képviselték az uralkodót. • Colbert magas vámokkal igyekezett kiszorítani az idegen termékeket, támogatta a manufaktúrákat. • Louvois megszervezte a reguláris hadsereget. • XIV. Lajos erős hadseregével jelentős sikereket ért el, azonban vetélytársai a spanyol örökösödési háborúban vereséget mértek Franciaországra.

23. 7. A Német-római Birodalom és a Habsburgok dunai monarchiája • A Habsburgok dunai monarchiájában nem alakult ki abszolutizmus, de a dinasztia visszaverte a törököt, és megőrizte a birodalom egységét. • A rendkívül véres harmincéves háborúban a német fejedelmek és a szomszédos hatalmak megakadályozták a császári hatalom megerősödését, de a Habsburgok legyőzték a rendeket az osztrák tartományokban és Csehországban.

24. I. Ferdinánd 1526 – 64az osztrák ág megalapítója

25. Spanyol örökösödési háború 1701-14

26. 8. Változások Európa középső és keleti felén a XVI-XVII. században • Közép-Kelet-Európa a XVI.században élelmiszer szállítással vett részt a világkereskedelemben. • Ebben a térségben a keresk. haszna a nemességet gyarapította, nem képződött tőke, a rendek azonban megerősödtek a királyi hatalommal szemben. • Lengyelo. a XVI.sz-ban a térség legjelentősebb állama volt, de a királyi hatalom visszaszorult a rendekkel szemben, s a korszak végére az ország elvesztette vezető szerepét. • Oroszország a XVI.sz-ban megszerezte a hatalmat Kelet-Európa felett, majd a modernizáló Péter a XVIII.sz. elején a Baltikumban biztosított tengeri kijáratot. • Az Oszmán Bir. többszörösére növelte területét, népességét, bevételeit. Fénykorát I.Szulejmán alatt élte, de a XVI.sz. második felére Magyaro-n a Habsburgok, keleten a perzsák, míg tengeren a spanyolok, és a velenceiek állították meg előretörésüket.

27. Az Oszmán Birodalom

28. 9. Művelődés és életmód a kora újkorban • A nagy földrajzi felfedezések, a reneszánsz és a reformáció a természettudományok gyors fejlődését eredményezte. • A matematikailag leírható világ a társadalomtudományban is az összefüggések keresésére sarkallt. • A gondolkodásban a tapasztalat és az ész tisztelete dominált. • A gondolkodók hittek abban, hogy a világ az értelem erejével átalakítható. • A változó társadalom –és államkép filozófusai hitték, hogy „a cél szentesíti az eszközt” (Machiavelli); keresték az ideális államot utópiáikban (Morus Tamás); és az ideális államformát is.Thomas Hobbes és John Locke fogalmazta meg nézeteit a társadalmi szerződésről. • A fejlett világban átalakult az emberek élete, megszűnt a hagyományos falu, s megerősödtek az egyre népesebb városok.