Eltájolt tájékoztatás

1. Eltájolt tájékoztatás és az iránytű egyre drágább

2. Tájékoztatás és felelősség • A kártérítés iránt indított eljárásban az a vélelem, hogy nem, illetve rosszul történt a tájékoztatás • Betegnek ebben a kérdésben nincs bizonyítási feladata csak annyit mond, hogy nem volt egyáltalán, vagy az adott következményre nem volt tájékoztatás • Szolgáltató ha nem tudja igazolni a tájékoztatás tényét és tartalmát, a vélelem miatt akkor is marasztalható, ha egyébként tájékoztatott

3. Tájékoztatás és támadás • Három lehetőség: • Orvos-szakma hiányosság miatt indul az eljárás és amikor igazolást nyer, hogy csak szövődményről lehet szó, akkor kerül elő a nem megfelelő tájékoztatás, hogy ha ismertették volna vele ezt a lehetőséget nem kérte volna a beavatkozást • Együtt szerepel az orvos-szakmai és a tájékoztatási hiányosság ( valamelyik bejöhet) • Csak tájékoztatási hiányosság miatt indul az eljárás, ez az LGF 200 számú EBH alapján lehetséges • Utóbbi időben az utolsó kettő erősödik, illetve egyre több a csak tájékoztatási hiányosságra alapított eljárás • Tájékoztatási hiányosság kb. az ügyek 70%-ban felmerül és a vesztett perek kb. 40%-a szól tájékoztatási hibáról

4. Tájékoztatás tartalma I • Jogszabály: teljes körű, egyéniesített, a beteg állapota által indokolt részletességű, az orvostól elvárható ismereteknek megfelelő és legjobb tudása szerinti • Bírói gyakorlat (428 EBH): akkor a jogszabály szerint, ha • Döntési helyzetbe hozza a beteget, • Részletes, tárgyilagos valóságnak megfelelő • Tartalmaz minden ismert, lehetséges és súlyos hatással járó következményt • Százalékos előfordulási arány nem lényeges • Egészségügyi szolgáltató előkészít és végrehajt?

5. Tájékoztatás tartalma II. • Beavatkozás oka – miért? • Beavatkozás ténye-mit? • Beavatkozás tartalma-hogyan? • Beavatkozás következményei • Beavatkozás elhagyásának következményei • Alternatív lehetőségek-más beavatkozás, konzervatív kezelés, semmit se teszünk • Utókezelés • Más követelmények ( pl ki végzi a beavatkozást stb) felelősség szempontjából irreleváns

6. Tájékoztatás formája • Nincs írásbeli tájékoztatási kötelezettség, csak invazívnál írásbeli hozzájárulás • Jogszabály csak a betegnek adott tájékoztatás tartalmának rögzítését írja elő –ez nem azonos az írásbeli tájékoztatással • Írásbeli tájékoztatás lehetséges, de nem helyettesíti teljes körűen a szóbelit • Ha nincs írásbeli tájékoztatás attól még szóbeli lehet az írásbeliség hiánya nem eredményez önmagában felelősséget • Invazívnál írásbeli hozzájárulás hiánya-érvénytelen szerződés vagy formai hiányosság • Járó-beteg ellátóknál domináns a szóbeli tájékoztatás

7. Tájékoztatás bizonyítása • Mindig a szolgáltató feladata • Írásbeli tájékoztató nyomtatvány tartalma • Szóbeli tájékoztatás-a tájékoztatást adó illetve a tájékoztatásnál jelen lévők tanúvallomásával • Hozzájáruló nyilatkozat tanúja csak a hozzájárulás tényét igazolja a tájékoztatás tartalmát nem • Tájékoztatási tanú, aki kifejezetten úgy szerepel az iraton, hogy a tájékoztatásnál jelen volt vagy ha nem szerepel dokumentáción, de elfogadják, hogy ott volt • Nem emlékszem, általános tartalmú tájékoztatás nem menti a szolgáltatót • Több tanú meghallgatása esetén, ha a tanú többet mond, mint a tájékoztatást végző az sem fogadják el

8. Szomorú, de igaz • Bőbeszédű • Műtétre jön • Egészséges nő akarok lenni • Iskola • Kromoszóma vizsgálat • Siketnéma • Buta nyilatkozat súlyos tízmilliókba kerülhet

9. Felelősség tájékoztatás tényéért • Közvetlen veszélynél van tájékoztatási kötelezettség, hozzájárulási kötelezettség nincs • Abszolút indikációnál hiba ha nincs tájékoztatás, de ha nem választható a beavatkozás elhagyása csak a tájékoztatás tényével kapcsolatos személyiségi jogsértés áll fenn aminek egészség- károsodással összefüggő következménye nincs • Relatív indikációnál mindig van tájékoztatási kötelezettség • Egynapos beavatkozásnál, esztétikai műtéteknél mindig alternatíva a nem egynapos formában végzett beavatkozás, illetve a nem műtét-lebeszélési kötlezettség

10. Ki tájékoztat? • Szakterületenkénti tájékoztatás-átfedések nem lehetnek- anaesthesiológus nem tájékoztathat a műtéti következményekről és fordítva se történhet • Nem kell, hogy a műtétet végző orvos tájékoztasson bármelyik szakorvos teheti azt • Nem szakorvosi kérdésekben pl. egynapos beavatkozásnál az egynapos ellátás feltételeiről, speciális jellemzőiről még az sem kell, hogy orvos végezze a tájékoztatást ( Koordinátor)

11. Tájékoztatás speciális feltételei • Tájékoztató nyomtatvány általános szerződési feltétel: szokásostól eltérő adatok figyelemfelhívó környezetben • Értelmezés mindig a beteg oldaláról • Nem kell érteni mit jelent a vérzés, fertőzés kifejezés, ha nincs megmagyarázva. Lehet, hogy írásban ez szerepelt és szóban történt a magyarázat • Panasz esetén kontroll a bírói gyakorlatban nem elég, fontos a milyen panasz.

12. Tájékoztatás ideje • Nem jó, ha a tájékoztató nyomtatvány a felvételkor, vagy akár korábban kerül aláírásra, főleg ha a beavatkozásra még napok múlva kerül sor-ki tudja mi történik a fennmaradó időben • Védekezés lehet, hogy a beavatkozás előtt még történt szóbeli tájékoztatás így vegyes volt a tájékoztatás. • Nem jó ha közvetlenül a beavatkozás előtti órában, percekben történik a tájékoztatás nem hozható így döntési helyzetbe a beteg, nem érti meg • Tartalmában jó, de időpontjában rossz tájékoztatás is eredményezheti a kártérítési felelősséget

13. Tolmács • Határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások, Magyarországon lakó külföldiek, siketnémák. • Szükség esetén és lehetőség szerint kell tolmács a jogszabály alapján ez az elvárható gondosság értelmezésében mindig • Tolmács írásban és szóban is • Jogszabály nem minősíti a tolmácsot, így az bárki lehet, akit a beteg elfogad jó ha arról írásban nyilatkozik • Nem kötelező az anyanyelv használata elég ha a beteg érti azt a nyelvet, de írásban nyilatkozik arról, hogy az adott nyelvet érti, elfogadja az abban nyújtott tájékoztatást • Nyelvi értelmezési hátrány mindig a szolgáltató terhe

14. Kit tájékoztassunk? • Tájékoztatás cselekvőképtelennek vagy korlátozottan cselekvőképtelennek is, de mindegyik esetben a törvényes képviselőnek is. Döntést csak a törvényes képviselő hozhat. • Ha van a cselekvőképes által kijelölt személy, akit tájékoztatni kell, akkor ezt a személyt kell tájékoztatni. Ilyen személyre rákérdezés, a betegnek magától nem kell mondania • Nem megfelelő személy tájékoztatás miatt a hozzájárulás érvénytelen lesz és ez kártérítési felelősséget eredményez

15. Tájékoztatás és közreműködés • Közreműködés tényéről és közreműködő személyéről tájékoztatni kell, mert a beteg hozzájárulása nélkül minden kárért felel a szolgáltató, amit közreműködő hiányában nem jött volna létre-tájékoztatás történhet szóban is • Közreműködő vét tájékoztatási hibát, ha ez szóbeli hiányosság szolgáltató átháríthatja az által fizetett kártérítést, de ha szolgáltató rossz tájékoztatási nyomtatványából fakad a gond, akkor nem • Közreműködői szabályok szabadfoglalkozású dolgozóra és önkéntes jogviszonyra is

16. Tájékoztatás és más felelősségi formák • Etika speciális tájékoztatási követelmények • Fegyelmi felelősség alapja lehet tájékoztatási hiányosság • Munkajogi áthárítás tájékoztatási hiányosság esetén eshetőleges szándék, teljes körű áthárítás? • Közigazgatási felelősségnek alapja a tájékoztatás tényének hiánya is, ha az nem jár károsodással akkor is-egészségügyi bírság a következmény • Büntetőjogi felelősségnek nem alapja tájékoztatási hiány csak személyiségi jogsértés

17. Tájékoztatási hiány-etikai felelősség • 30/2007 EüM rendelet Orvosi rendtartás III. fejezete a tájékoztatáson alapuló beleegyezés • Speciális szabályok: • Elfogulatlan információk alapján történő döntési helyzetbe hozás • Kellő képzettség és tapasztalat a tájékoztatást adó részéről • Kezelés előtt , alatt és után tájékoztatás a következményekről, mellékhatásokról, bekövetkezett tévedésekről és elkövetett hibákról-”önfeljelentési kötelezettség” • Gyanú merül fel, hogy a beteg nem értette meg a tájékoztatást kérni kell engedélyét, hogy mást is tájékoztassanak • Intim testtájak vizsgálatához külön magyarázat • Az elvárható gondosság alapja az etikai szabályok megsértése is az Eütv. alapján, így az etikai hiányosságok kártérítési felelősséghez is vezethetnek

18. Tájékoztatás és biztosítás • Biztosítók kizárásként kezelik a tájékoztatási hiányosságot-így ha csak ezért van marasztalás nem fizetnek a szolgáltató helyett • Perben legyen végig ott a biztosító beavatkozóként, hiszen ki tudja, hogy csak tájékoztatási hiányosság lesz-e? • Ha tájékoztatási és orvos-szakmai hiányosság van együtt nem különíthető el a károkozás, ekkor fizetniük kell a biztosítóknak • Kizárást megszüntetése: visszakövetelési esetté alakítás, többletdíjért bevállalás, jogszabály meghatározza mi lehet kizárás és ezek között a tájékoztatás nem szerepel

19. A kártérítések nem ahhoz igazodnak, hogy milyen magatartásért fizetik, hanem a károsodás arányához kapcsolódnak Ügyvéd Szakmai testületek, egyesületek, kollégiumok, érdekvédelmi testületek ajánlásai, területre szakosodott szakértőkkel, jogászokkal történő szerződéseken keresztül tanácsadás Visszacsatolás-tájékoztatási ítéletek feldolgozása ajánlások készítése Tájékoztatási nyomtatványok készítése: Szakmai testületek, felelősségbiztosító, finanszírozó, fenntartó, gondoskodó Állam Iránytű

20. Az eltájolt tájékoztatási tájékozatlanság egyre drágább iránytűt igényelNem kéne tönkretenni az iránytű üzletet?