Dr. Balázs Béla

1. A LEXINFO informatikai nyelvvizsga rendszer és a szaknyelv sajátosságai Dr. Balázs Béla

2. B e v e z e t é s • Az informatikában különösen nyilvánvaló, hogy megfelelő nyelvismeret (elsősorban szaknyelvismeret) nélkül csak hiányosan alakulhat ki a korszerű kulcskvalifikációvá vált önálló tanulás és tudásmenedzsment képessége. • A szaknyelv létezése ma már nem vita tárgya, de annál inkább vitatott a fogalom tartalma. Túl kell lépnünk azon a felfogáson, hogy a szaknyelv pusztán sajátos terminológia-csokorként értelmezhető. Főbb jellemvonásai:  A köznyelvnél gyorsabban fejlődik és differenciálódik, de arra épül, és annak nyelvi logikáját követi. •  Sajátos szókincse és fogalmazási modora van. • A közvetlen kommunikatív funkciót preferálja, így bizonyos műfajok előtérbe (pl. tárgyalás, prezentációk tartása), mások (pl. hagyományos levélírás)háttérbe kerülnek.

3. A szaknyelv sajátosságai • A szaknyelv egyfajta szubnyelv, azaz a teljes nyelv részhalmaza • A különböző szaknyelvek (L*, L** stb.) részben átfedő részhalmazokat képeznek. • Közöttük (valamint a köznyelv között)  szintaktikai és szemantikai, továbbá  lexikális különbségek, korlátok léteznek. Részhalmazok

4. A szaknyelv definíciója von Hahn nyomán • A szaknyelvek konstitutív beszédcselekmények valamely technikai vagy tudományoscélirányoscselekvési és munkaterületen, valamint kijelentések, amelyek a cselekedeteket kommentálják. • A szaknyelvi kijelentések értelme – a kommunikációs indoknak és helyzetnek megfelelően – gyors, ökonomikus és egyértelmű információátadás  egy szakmán belül,  szakmák között, vagy  a laikus nyilvánosság számára. (http://nats-www.informatik.uni-hamburg.de/Main/WebHome)

5. A szaknyelv dimenziói v. Hahn nyomán

6. A beszélt nyelv szerkezete A nyelv dinamikai pályáinak nyomon követéséhez, a tipikus használat kérdéséhez, nem a lehetetlen↔lehetséges, hanem a szokásos↔szokatlan, gyakori↔ritka, rendszeres↔egyszeri, tipikus↔atipikus, köznyelvi↔rétegnyelvi↔szaknyelvi ellentétsor vezet el. Struktúra Pragmatika Használat A struktúrát és a használatot a pragmatika fogja össze. A pragmatika az a tudományág, amely a nyelvvel társadalmi megközelítésben, a társadalmi helyzetbe ágyazottan, a nyelvhasználó szemszögéből foglalkozik. A szakszavakat jelentésük alapján az alábbi kategóriákba sorolhatjuk: • Egy bizonyos szakterület speciális szókincse, melyet máshol nem alkalmaznak (pl. hipertext). • Szakszavak, amelyek több szakterületen használatosak, de szakmaspecifikusan eltérő jelentésűek (pl. converter). • Több területen használható általános technikai szókincs (kisebb-nagyobb jelentésbeli különbségekkel (pl. kaliber). • Szavak, amelyek mind az általános szókincs, mind a szakszókincs körébe tartoznak, de más-más jelentéssel (pl. egér). • A szaknyelv a felvonultatott grammatikai apparátus elemeinek gyakoriságában is eltér az általános nyelvtől. • A szaknyelv pontos használati szabályait csak az ezoterikus diskurzus közösség ismeri. • A szaknyelv saját szintaxissal rendelkezik, amely meghatározza a szakszövegek struktúráját. Egy-egy technolektus szintaxisa több vonatkozásban is különbözik a köznyelvtől. • Vizsgarendszerünknek fel kell mérnie, hogy melyik az a legáltalá-nosabb (szak)nyelvi regiszter, melyet az informatikai diskurzus-közösség tagjai szaknyelvként még elfogadnak. • Szociolingvisztikai aspektusból nézve a szaknyelv is több szinten létezik, és ez a felhasznált szókincsben is tükröződik. A regiszter kiválasztását tekintve a szaknyelv vonatkozásában is beszélhetünk tudományos, köznyelvi stb. nyelvhasználati szintről. • A szaknyelv szakmaspecifikus szókincsében is eltér az általános nyelvtől. Közvetítő eszköz Nyelvtan Szemantika Fonetika Fonológia Morfológia Szintaxis Szókincs Diskurzus

7. Szemiotika pszicholingvisztika: az a tudományág, amely a nyelv használatának, megértésének, produkciójának és elsajátításának mentális mechanizmusait vizsgálja. A pszicholingvisztika gyökerei egyrészt a strukturális nyelvészetben, másrészt a kísérleti és kognitív pszicho-lógiában rejlenek, önálló tudományként az 1950-es évek második felétől indult fejlődésnek. szociolingvisztika: a nyelvtud. viszonylag fiatal, az 1960-as években kibontakozott szakterülete, amely a nyelv társadalmi funkciójának, a nyelv és a társadalom kapcsolatrendszerének vizsgálatát állítja a középpontba. Fontos felismerés, hogy nemcsak a nyelv, hanem a nyelvhasználat is rendszert alkot, amely igen érzékeny a nyelven kívüli társadalmi hatásokra. szemiotika: olyan tudományág, amely egyaránt foglalkozik a különféle (nyelvi, vizuális, akusztikai stb.) jelrendszerekkel, valamint bármely komplexitású jelkonfigurációk előállításával és befogadásával, kutatva azok szintaktikai, szemantikai, valamint pragmatikai aspektusait. szintaxis: 1. a szemiotikának az az ága, amely a jelrendszerek formális belső szerkezetével, a jelek összefűzésének, szöveggé szervezésének formális szabályaival foglalkozik, többé-kevésbé függetlenül azok kommunikatív funkciójától. 2. mondattan. szemantika: a szemiotikának az az ága, amely a jelek és a jelölt tárgyak, illetve a jelek és a jelentés közötti viszonyokat tanulmányozza. pragmatika:a szemiotikának az az ága,amely a jel és használója, valamint a jel és használata (regiszterek, stílusértékek), viszonyait tanulmányozza.

8. mint a nyelvfa ága A szaknyelv

9. Szaknyelvi összefoglalás • A szaknyelv a szakemberek közötti kommunikációs eszköz komplex szakmai információk megfogalmazá-sára és közlésére. • A szaknyelvek mind horizontálisan (szakterületek szerint), mind vertikálisan (alkalmazási helyzetek és partnerek szerint) tagoltak. • A szakmai beszédközösség által használt nyelv karakterisztikumait a szakma gondolkodási és cselekvési jellemzői határozzák meg. • Általában megállapítható, hogy a szaknyelvek az általános nyelvtől inkább a közösen használt nyelvi eszközök gyakoriságában, mint kifejezetten szakma-specifikus elemekben különböznek egymástól.

10. A szaknyelv tanítása során kifejlesztendő készségek • Szövegértés (olvasás és hallás után) • Általános szakmai kommunikáció • Szakmai témakör írásos kifejtése • Fordítás • Szakszókincs • A nyelvtani fogalmak helyes alkalmazása • Önképzés, önálló felkészülés

11. A VIZSGARENDSZER SZINTJEI

12. A NYELVVIZSGA SZERKEZETE A LEXINFO rendszerben inkább a kommunikatív kompetenciát mérjük, mint a kódismereti kompetenciát. A nyelvvizsgáztatás korábbi gyakorlatában ugyanis a nyelvi, lingvisztikai kompetencia (a kódismeret) mérése indokolatlan előnyt élvezett. A csak a nyelvi kód ismeretét mérő vizsgák szakmailag elavulttá váltak. • A vizsgák négy alapkészséget mérnek: • az olvasott szöveg megértésének készségét • a szövegalkotási készséget • a beszédkészséget • a hallott szöveg utáni értést. • A vizsgafeladatokat úgy alakítottuk ki, hogy meg-vizsgáltuk, milyen területeken és miként használják az informatikai szakemberek nyelvtudásukat. A központi előírásoknak megfelelően minden vizsgaidőszakra új vizsgasorokat dolgozunk ki! • A vizsgákhoz próbavizsgával záródó előkészítő tanfolyamokat, valamint on-line próbavizsgát szervezünk.

13. KINEK AJÁNLJUK A LEXINFO VIZSGÁT? • informatikát tanuló diákoknak, egyetemi és főiskolai hallgatóknak • számítástechnikai/tudományi szakembereknek • informatika iránt érdeklődőknek • mindazoknak, akik munkahelye, oktatási intézménye feltételként kötötte ki a megfelelő szakmai nyelvvizsga bizonyítvány meglétét. • minden olyan angolul vagy németül kommunikáló, információt gyűjtő vagy cserélő felhasználónak, aki szívesen készül fel egy mindennapi tevékenységeihez közvetlenül kapcsolódó nyelvvizsgára 

14. Ajánlás „piacorientált” unikális LEXINFO innovatív autentikus

15. A LEXINFO – hazánkban egyedülálló – államilag akkreditált informatikai nyelvvizsga-rendszer Honlapunk címe: http://www.gdf.hu/LEXINFO/Lapok/LEXINFO.aspx