880 likes | 1.33k Views
Vadgesztenye ( Aesculus hippocastanum ). - Egyéb nevei : bokrétafa, lógesztenye, közönséges vadgesztenye - Család : Hippocastanaceae - Drog : Hippocastani cortex, Hippocastani folium, Hippocastani semen
E N D
Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) -Egyéb nevei: bokrétafa, lógesztenye, közönséges vadgesztenye -Család: Hippocastanaceae -Drog: Hippocastani cortex, Hippocastani folium, Hippocastani semen -Hatóanyag: mag: eszcin (triterpén glikozid/szaponin), keményítő, kéreg: eszkulin (kumarin-glikozid), cseranyagok, kumarin, levél: flavonoid-glikozidok, kumarin, flavonoid
-Morfológia: 30 m-nél is magasabb, lombhullató fa Levelei keresztben átellenesek. Virágzata kúp alakú, felálló buga,fehér, tövén sárga-pirosló. Termése húsos tok. -Előfordulás: Dél-Balkán és Elő-Ázsia őshazája, hazánkban díszfaként ültetik. -Környezeti igény: mezofil, fényigényes -Szaporítás: magvetéssel -Fajta: ‘Baumanii’ (telt virágú dísznövény) -Gyűjtés: magot ősszel, kérget fiatal ágakról kora tavasszal, leveleket nyár elején.
-Feldolgozás: a magot, kérget, levelet szabadban szárítják, ömlesztve, zsákokban tárolják -Farmakológiai hatás: magdrog: kapilláris erek tágulatát csökkenti, összehúzó hatású, kéreg: érfal ellenálló képességét növeli, bőrvédő hatású. -Felhasználás: mag, levél: ödémák, trombózisok, értágulat, lábszárfekély megszüntetésére, népi gyógyászat: vérzések, reuma ellen. Magból zsírosolaj, alkohol, ragasztóanyag állítható elő. A kérget (eszkulin) összehúzó szerként, napolaj- és naptej készítményekben használják.
Közönséges nyír (Betula pendula) -Egyéb nevei: bibircses nyír -Család: Betulaceae -Drog: Betulae folium, Pix betulae (törzséből készített kátrány) -Hatóanyag: flavonoidok (hiperozid, miricetin), illóolaj, szaponin, gyanta, cserzőanyag
-Morfológia: 15-20 m-es egylaki fa, csüngő ágú, fehér kérgű, levelei szórtak. Porzós virágai álernyőt alkotnak, termős virágai barkák, a rövid hajtások csúcsán szerveződnek. Termése makkocska. -Előfordulás: egész Európában megtalálható, euroszibériai pionír faj -Környezeti igény: fényigényes, fagytűrő, tápanyagigénye kicsi -Szaporítás:magvetéssel -Fajta: ‘Bíbor’,’Fastigiata’,’Purpurea’, ‘Youngii’ (dísznövények) -Gyűjtés: levele júniusban gyűjthető
-Feldolgozás: levelét árnyékos, huzatos helyen, szárítókeretekben szárítják. -Farmakológiai hatás: enyhe vizelethajtó. -Felhasználás: teája a húgyutak bakteriális és gyulladásos megbetegedéseinél alkalmazható, hólyag- és vesetisztító, reuma kezelésére alkalmas, a nyírfavíz vesekőhajtó, a nyírfakátrányt bőrgyógyászatban használják, ekcéma és pikkelysömör enyhítő, szeszes kivonatát hajápolószerek készítésére alkalmazzák.
Csarab (Calluna vulgaris) -Egyéb nevei: avarhanga, erika, seprűvirág -Család: Ericaceae -Drog: Callunae herba (virágos, leveles hajtás) -Hatóanyag: cserzőanyag, hidrokinon, flavonoidglikozid, szaponin
-Morfológia: törpecserje, gyökere erősen fásodó, szára heverő vagy felemelkedő. Levelei igen aprók, pikkelyszerűek, sorban állnak, örökzöldek. Virágai egyoldalú füzérbe tömörülnek, termése négyrekeszű tok. -Előfordulás: európai flóraelem, szőrfűgyepek növénye, nyíres-fenyérekben tömeges. -Környezeti igény: mezofil, fényigényes, tápanyagszegény, savanyú talajokat kedvel -Fajta: dísznövény populációi ismertek -Gyűjtés: virágzás kezdetekor a virágos, leveles hajtást
-Feldolgozás: árnyékos, szellős helyen kiterítve szárítható -Farmakológiai hatás: kevéssé vizsgált növény -Felhasználás: vízhajtó teakeverékek alkotórésze, amelyeket húgyhólyag- gyulladásban javallnak
Szelídgesztenye (Castanea sativa) -Egyéb nevei: gesztenye, jóféle gesztenye -Család: Fagaceae -Drog: Castanea folium -Hatóanyag: levelében: cseranyag, flavonoid, inozit, pektin, cukor, gyanta termésben: keményítő, cukor, protein, cseranyag
-Morfológia: 20-35 m magas fa, levelei szórt állásúak, hosszúkás lándzsásak, bőrneműek, fényesek. Egylaki, porzós virágai füzérekben ülnek, termős virágai a porzós füzérek alatt hármasával találhatók. Termése makktermés. -Előfordulás: hazánkban a Dunántúlon szórványosan fordul elő -Környezeti igény: mészkerülő, melegigényes, vízigényes -Szaporítás: magról, oltvánnyal -Fajta: élelmiszerként termesztett fajtái vannak
Gyűjtés: virágzás előtt vagy alatt kell a levelet gyűjteni • Feldolgozás: a friss levelet szobahőmérsékleten, fénytől védve kell szárítani • -Farmakológiai hatás: összehúzó, köhögéscsillapító hatása van • -Felhasználás: teája szamárköhögés, görcsös köhögési rohamok enyhítésére, hörghurut gyógyítására használható, hajmosóként, hajápolási készítményekben alkalmazzák
Közönséges mogyoró (Corylus avellana) -Egyéb nevei: erdei mogyoró, mogyoró -Család: Corylaceae -Drog: Coryli folium, Coryli cortex, fájából orvosi szén: Carbo medicinalis, Carbo vegetabilium -Hatóanyag: polifenol jellegű cserzőanyagok, katechinszármazékok, szterolok, klorogénsav
-Morfológia: cserje, kora tavasszal virágzik, levele majdnem kerek, finoman molyhos, mirigyszőrös; a porzós virágok lelógó barkák, a termősekből csak a vörös bibék látszódnak. Termése makk, amelyet gyűszű alakú fellevél vesz körül. -Előfordulás: európai flóraelem, É-khg.-ben és a Dunántúlon gyakori. -Környezeti igény: inkább mészkerülő, fényigényes -Fajta: természetes populációit gyűjtik -Gyűjtés: a leveleket az ágak lefűrészelésével gyűjtik, a kérget pedig kora tavasszal, amikor még lefejthető
-Feldolgozás: a leveleket és a kérget kiterítve szárítják -Farmakológiai hatás: drogja összehúzó hatású -Felhasználás: nyári hasmenések kezelésére (állatgyógyászatban egyaránt), ekcémás bőrbetegségeknél ülőfürdőként, testápoló szerekben szagtalanító, fertőtlenítő hatása miatt
Cserszömörce (Cotinus coggygria) -Egyéb nevei: sárga cserszömörce, cserzőfa, parókafa, sárgaszömörce -Család: Anacardiaceae -Drog: Cotini coggygriae folium -Hatóanyag: gallotannin, flavonoidok (fusztin, fisetin- és miricetin glikozidok)
-Morfológia: értékes cserje, levelei épek, egyszerűek, ősszel színváltásra hajlamosak. Sárgászöld, apró virágai végálló laza bugákban nyílnak. Termése ferde, visszás tojásdad, éretten barna csontár. -Előfordulás: dél-eurázsiai flóraelem, hazánk előfordulásának északi határa -Környezeti igény: napfény-és melegkedvelő, hidegtűrő, szárazságtűrő -Fajta: ‘Royal Purple’, ‘Rubrifolius’, ‘Kanárimadár’, ‘Daránypusztai’ -Termesztés: magvetéssel vagy sugaras bujtással, újabban hajtásdugványozással -Gyűjtés: a leveleket júl.-aug. gyűjtik
-Feldolgozás: a friss levél szárítókereteken, árnyákos, huzatos helyen szárítható. 45°C-osműszárítással kiváló minőségű drog készíthető -Farmakológiai hatás: összehúzó, enyhén antibiotikus hatású -Felhasználás: teája és más készítményei (pl. szeszes kivonatok) szájöblögetésre használhatók (gyulladás- és fogínysorvadás-gátló hatása miatt), szeszes kivonata helyi vérzéscsillapító, ülőfürdőként aranyér kezelésére alkalmas, bőriparban cserzőanyagként használták -lombszíneződése miatt díszítőértéke nagy
Galagonya fajok (Crataegus spp.) Crataegus monogyna – Egybibés galagonya Crataegus laevigata - Cseregalagonya -Egyéb neveik: C. monogyna – egymagvú galagonya C. laevigata – kétbibés galagonya -Család: Rosaceae -Drog: Crataegi summitas, (hajtáscsúcs, hajtásvég), C. flos, C. folium, C. fructus -Hatóanyag: oligomer procianidin, flavonoid, kávésav, klorogénsav, alifás aminok, triterpénsav
-Morfológia: tövises cserjék, vagy kisebb fák, levelei szórt állásúak, tagoltak. A virágzat dúsvirágú bogas sátor, az áltermés piros, gömbölyded vagy hosszúkás csontáralma. -Előfordulás: egybibés galagonya: európai-előázsiai flóraelem, mindenütt gyakori; cseregalagonya: közép-európai flóraelem -Környezeti igény: igénytelenek, az egybibés galagonya síkságon és dombvidéken, a cseregalagonya hegy-és dombvidéken terem -Szaporítás: magvetéssel, gyökérsarjakkal
- Gyűjtés: virágokat, virágos hajtásokat, valamint a leveleket tavasszal gyűjtik -Feldolgozás: a virág-, levél-, ágvégdrogot árnyékos helyen, forgatás nélkül kell szárítani. -Farmakológiai hatás: szívelégtelenség, koronária és szívizom elégtelen működésénél, szívgyengeség, szívritmuszavar megszüntetésére alkalmas -Felhasználás: teája szívfájásra, gyors szívverésre, magas vérnyomásra ajánlott, enyhe szívnyugtató. Javítja a szívizom munkabírását, szívkoszorúerek átjárhatóságát. Számos fitogyógyszer alapanyaga. Időskori szív- és keringési panaszok terápiájában javasolt.
Közönséges csikófark (Ephedra distachya) Védett! -Egyéb nevei: bogyópikk, pikkelybogyó -Család: Ephedraceae -Drog: Ephedra herba, inkább kivonatait használják -Hatóanyag: protoalkaloidok (efedrin származékok), szaponin, cseranyag
-Morfológia: kétlaki cserje, erősen elágazó, zöld, hengeres ágakkal. Levelei háromszögű pikkelyek, keresztben átellenesek. Porzós virágai barkák, a termős virágzat kétvirágú. Termése piros tobozbogyó. -Előfordulás: a Földközi-tenger vidékén honos, kitett száraz helyeken. Hazánk elterjedésének északi határa. -Környezeti igény: homokos, löszös, laza talajokat kedvel, szárazságtűrő, fényigényes -Gyűjtés: hazánkban nem gyűjthető. Az ipari szükségletet az E. sinica kínai importjából fedezik. Ma inkább szintetikusan állítják elő a hatóanyagot.
-Feldolgozás: szárított állapotban importálják. -Farmakológiai hatás: izgatja a szimpatikus idegrendszert, az adrenalinhoz hasonló hatású. Tágítja a légutakat, a hörgőket, csökkenti a kóros váladék lerakódását, serkenti a szívműködést. -Felhasználás: asztma, köhögés, allergiás tünetek kezelésére, orrcseppekben alkalmazzák. Serkenti az anyagcserét, így fogyókúrás készítményekben fordul elő. Álmatlanságot okozhat. Egyes országokban forgalmazását korlátozzák, mivel amfetaminszármazékok prekurzora lehet. Erős hatású.
Közönséges kutyabenge (Frangula alnus) -Egyéb nevei: Kutyabenge, kutyafa, (festőkökény) -Család: Rhamnaceae -Drog: Frangulae cortex -Hatóanyag: antraglikozid, szabad antrakinon, flavonoidok, cseranyagok, nyálka
-Morfológia: lombhullató cserje vagy kisebb fa, a friss kéreg undorító szagú, kesernyés ízű. Levelei szórtak, nyelesek. Virágai kicsinyek, sárgászöldek, levélhónalji bogban nyílnak. Termése bengetermés. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, hazánkban síksági- dombvidéki faj. -Környezeti igény: hidegtűrő, mészkerülő, nedvességigényes, mérsékelten árnytűrő -Gyűjtés: kérgét legalább 2 cm átmérőjű ágakról, törzsekről kora tavasszal gyűjtik.
-Feldolgozás: a friss kéregben felhalmozódó rhamnustoxin hánytató hatású, ezért használat előtt legalább egy évig raktározni vagy hőkezelni kell. -Farmakológiai hatás: hashajtó, nagyobb adagban erélyes hashajtó. -Felhasználás: a friss kéreg hányingert és bélgörcsöket idéz elő. Enyhe hashajtóként használatos, főzetét székrekedés ellen alkalmazzák. Epe- és májbántalmak elleni teakeverék része, terhesség ideje alatt kerülendő, mivel az anyatejben is kiválasztódik. Értékes gyógyszeripari nyersanyag, korábban fontos festőnövény volt.
Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) -Egyéb nevei: ginkgófa, ginkgó -Család: Ginkgoaceae -Drog: Ginkgo bilobae folium, Ginkgo bilobae semen -Hatóanyag: ginkgolid, bilobalid, flavonol-glikozid, biflavon, procianidin, terpenoid, flavonoid, ginkgolsav
-Morfológia: kétlaki, lombhullató faj, levelei villás erezetűek, legyező alakúak. Porzós virágai barkaszerűek, a termős magkezdemények hosszú kocsányon lógnak. Magját kívül húsos magköpeny borítja, amely könnyen bomlik, kellemetlen szagú. -Előfordulás: „élő kövület”, őshazája Dél-Kína, kedvelt díszfa, parkokban gyakori. -Környezeti igény: fényigényes, közepes vízigényű, jól tűri a városi szennyezett levegőt -Fajta: ‘Pendula’,’Fastigiata’, ‘Aurea’, ‘Variegata’
-Feldolgozás: a begyűjtött leveleket szárítják és aprított formában exportálják. -Farmakológiai hatás: szabadgyökfogó, membránvédő hatású, javítja a vér folyékonyságát, áramlási sebességét, különösen a mikrokapillárisokban, az agyban, védi a testszöveteket, szabályozza az agyi anyagcserét és –keringést, javítja az ingerületáttevődést. Csökkenti az agysejtek elöregedését és pusztulását. Antistressz, szorongásoldó és gyulladáscsökkentő hatása van.
-Felhasználás: időskorral összefüggő anyagcsere- és leépülési folyamatok kezelésére, lassítására; az agyérelmeszesedés okozta zavarok csökkentésére, a szellemi teljesítőképesség, a koncentrálóképesség, Emlékezőtehetség fokozására; hiányos agyi vérellátás, artériás véráramlási zavarok ellenszere. Alzheimer-kórnál is jól bevált. Gyógy- és szépítő kozmetikumokban; Ázsiában magját pirítva csemegeként árulják, a levélkivonat pedig a rizstermő földek biológiai védekezésének hatásos eleme.
Borostyán (Hedera helix) -Egyéb nevei: Közönséges borostyán, erdei borostyán, repkényborostyán -Család: Araliaceae -Drog: Hederae helicis folium -Hatóanyag: triterpén szaponin (hederoszaponin C, hederaszaponin B), szeszkviterpén, rutin, alkaloid, kempferol-3-rutinozid
-Morfológia: földön kúszó, vagy léggyökereivel kapaszkodó, örökzöld levelű faj. Szára fásodó, Levelei bőrneműek, ép élűek. Zöldessárga virágernyőiből tavasszal érnek be fekete, mérgező! Bogyótermései. -Előfordulás: szubatlantikus flóraelem; a Dunántúlon, magyar középhegységben gyakori. -Környezeti igény: üde, nedves termőhelyeket, semleges talajokat kedvel. -Gyűjtés: leveleit virágzás előtt természetes állományból gyűjtik.
-Feldolgozás: a levelek szárítása szobahőmérsékleten történik. -Farmakológiai hatás: köptető, nyálkaoldó és enyhe görcsoldó hatású, igazolták antimikrobiális aktivitását. -Felhasználás: házi használatra nem alkalmas, készítményei bronchitiszes megbetegedésben, szamárköhögési rohamok esetén, külsőleg hajápoló szerek, fejbőrbetegségek kezelésére ajánlott.
Homoktövis (Hippophaë rhamnoides) Védett! -Egyéb nevei: Ezüstös homoktövis, európai homoktövis (homokfa, ezüsttövis) -Család: Elaeagnaceae -Drog: Hippophaë fructus, Oleum hippophaë -Hatóanyag: gyümölcsben: C-vitamin, karotinoid, vitaminok, mikroelemek, zsírsavak (palmitinsav, palmitoleinsav)
-Morfológia: sarjtelepes, tövises, kétlaki cserje. Ágai sűrűn, ezüstös pikkelyszerű szőrökkel fedettek, tövisesek. Levelei szórtak, lándzsásak, ezüstös csillagszőrösek a fonákon. A termős virágok tömött fürtben vagy füzérben állnak. Termése egymagvú bogyó. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, homoktalajon, folyó- és patakhordalékon nő; hazánkban védett!, 1985-től termesztik -Környezeti igény: fényigényes, hideg-, szárazság-, és sótűrő -Szaporítás: hajtásdugvánnyal
-Fajta: ‘Oranzsevaja’, ‘Csujsz-kaja’, ‘Obilnaja’, ‘Jantarnaja’ -Feldolgozás: gyümölcse gyorsan romlik, ezért a szüret után azonnal hűtőházba vagy a feldolgozás helyére kell szállítani. -Farmakológiai hatás: C-vitaminban különösen gazdag, antioxidáns, sejtvédő hatású -Felhasználás: termése a zord vidékeken élő népek C-vitamin forrása. Nyersen, befőttként, lekvárnak, stb. fogyasztják. A magból zsírosolajat nyernek ki, amelyet külső és belső hámszövetek sérüléseinek gyógyítására használnak.
Közönséges boróka (Juniperus communis) -Egyéb nevei: gyalogfenyő, borókafenyő -Család: Cupressaceae -Drog: Juniperi galbulus (tobozbogyó), Aetheroleum juniperi -Hatóanyag: az illóolajban: terpén szénhidrogének, éretlen tobozbogyóban: biflavonoid, jelentős mennyiségű az erjeszthető cukor tartalma
-Morfológia: Kétlaki, örökzöld, fás szárú növény. Levelei ár alakúak, szúrósak, hármas örvöket alkotnak. Egyivarú virágai jelentéktelenek, az álbogyók érése két évig tart. -Előfordulás: cirkumboreális flóraelem, hazánkban nem lépi át a Tisza határát. -Környezeti igény: fényigényes, szárazság- és bolygatástűrő -Fajta: dísznövény fajtái: ‘Bakony’, ‘Hibernica’
-Feldolgozás: a begyűjtött álterméseket megtisztítjuk az egyéb növényi részektől, majd szárítjuk; fénytől és nedvességtől mentesen tároljuk. -Farmakológiai hatás: vizelethajtó, enyhe görcsoldó, kórokozó baktériumok fejlődését gátolja, emésztőnedvek elválasztását serkenti. -Felhasználás: az áltermés forrázatát vesekő ellen, szoptatós anyáknál ellenjavallt. Fűszerként használják, az illóolaj a gin, borovicska előállítására szolgál, gyógyszappanok készítéséhez.
Erdeifenyő (Pinus sylvestris) -Egyéb nevei: közönséges erdeifenyő, (borovifenyő, répafenyő) -Család: Pinaceae -Drog: Aetheroleum Pini silvestris, Pini turio (fejlődésnek indult csúcsrügyek) -Hatóanyag: az illóolajban: monoterpén szénhidrogének, bornilacetát gyantában: diterpének, lignán
-Morfológia: ritka koronájú fa, törzse felső részén téglapiros, kéttűs fenyő. A tobozok tojásdadok, a fás pikkelyek csúcsa rombusz alakú. -Előfordulás: eurázsiai faj, hazánkban a Bakonyban és a Ny-Dunántúlon őshonos. -Környezeti igény: melegigényes, fényigényes, sziklás, homokos talajokon is termeszthető -Gyűjtés: kinyíló rügyeit, hajtásvégeit gyűjtik, a balzsam kinyeréséhez bevágásokat ejtenek a héjkérgen keresztül a fatestig.
-Feldolgozás: a „fenyőrügyet” szellős helyen szárítják, a balzsamot pedig zárható edényben tárolják. -Farmakológiai hatás: a fenyőrügy vizes kivonata és az illóolaj csökkentik a légutakban a kórokozó baktériumok fejlődését és köptető hatásúak. -Felhasználás: a hajtásvégek köptető készítmények alapanyagai, (az illóolaj túlérzékenységi reakciót válthat ki), fenyőgyantát ragasztófolyadék előállítására használják, a fenyőkátrány kenőcsök, lemosószerek, gyógyszappanok alkotórésze (ekcéma, zsíros bőr, pikkelysömör).
Fekete nyár (Populus nigra) -Egyéb nevei: fekete nyár -Család: Salicaceae -Drog: Populi gemma -Hatóanyag: a rügyben: illóolaj, krizin, flavonglikozid, szalicin és populin (fenolos glikozidok), cserzőanyag
-Morfológia: nagy termetű, kétlaki szélbeporzású faj. A rügyek végállók, szórtan helyezkednek el, kihegyezettek. Levelei deltoid vagy háromszög alakúak. Barkavirágzata lombfakadás előtt nyílik. Termése sokmagvú tok. -Előfordulás: eurázsiai , észak-afrikai faj, hazánkban az Alföldön gyakori. -Környezeti igény: fényigényes, üde-nedves talajokon -Szaporítás: magvetéssel és fásdugvánnyal
-Gyűjtés: rügyfakadás előtt az ágak levágásával gyűjtik a rügyeket (fadöntéskor). -Feldolgozás: a rügy pormentes helyen, vékony rétegben kiterítve szárítható, míg szétmorzsolható nem lesz. -Farmakológiai hatás: antibiotikus, fájdalomcsillapító -Felhasználás: belőle készült kenőcs köszvényre és reumára, aranyeres bántalmakra készített kúpokban is szerepel, légúti bántalmak, prosztatagyulladás- és nagyobbodás miatt fellépő vizelési nehézségek kezelésére használt készítmények alkotója.
Kökény (Prunus spinosa) -Egyéb nevei: - -Család: Rosaceae -Drog: Pruni spinosae flos, Pruni spinosae fructus -Hatóanyag: a drog flavonoidokat (kempferol és kvercetin glikozidok, rutin) és procianidineket tartalmaz.
-Morfológia: ágtövises cserje, levelei tojásdadok, fűrészes szélűek. Virágai lombfakadás előtt nyílnak, termése kékesfekete, hamvas csonthéjas termés, fanyar ízű. -Előfordulás: európai, elő-ázsiai flóraelem, erdőszéli cserjések, mezsgyebozótok gyakori faja. -Környezeti igény: igénytelen faj, országszerte előfordul. -Gyűjtés: a virágokat lombfakadás előtt gyűjtik, termését is gyűjtik.
-Feldolgozás: napon vagy műszárítóban szárítják, hogy a virágok fehér színe megmaradjon. -Farmakológiai hatás: enyhe hashajtó és vizelethajtó -Felhasználás: virága hashajtó- és veseteák alkotórésze, vérnyomáscsökkentőként is használják. Terméséből készül a kökénypálinka, cseranyagai összehúzó hatásúak.
Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), Kocsányos tölgy (Quercus robur) -Egyéb nevei: Q. petraea: muzsdaly tölgy Q. robur:mocsártölgy -Család: Fagaceae -Drog: Quercus cortex, Q. glandes (kupacs nélküli makk), Q. semen tostum (héj nélküli pörkölt makk) -Hatóanyag: cserzőanyagok (főként gallotanninok) és ezek oxidációs termékei