630 likes | 907 Views
MEGBÍZHATÓSÁGI ELLENŐRZÉS. Dr. Printz János a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Költségvetési Tagozatának elnöke Budapest, 2009. június 9. Megbízhatósági ellenőrzés 1.
E N D
MEGBÍZHATÓSÁGI ELLENŐRZÉS Dr. Printz János a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Költségvetési Tagozatának elnöke Budapest, 2009. június 9.
Megbízhatósági ellenőrzés 1. A költségvetési szerv által működtetett folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési és a belső ellenőrzési rendszer megfelelőségének, az éves elemi költségvetési beszámolók számviteli alapelveknek való megfelelőségének, illetve a beszámolási időszak költségvetési gazdálkodása szabályszerűségének minősítése az Áht. 121/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint. 193/2003. /XI. 26./ Korm. rend. 2. § e)
A megbízhatósági ellenőrzés 2. • Az ÁSZ financial audit módszertana alapján végrehajtott ellenőrzés, amely arra keresi a választ, hogy: • A költségvetési beszámoló (pénzügyi elszámolás) a pénzügyi, vagyoni helyzetről megbízható, valós képet ad-e, • A beszámolót (pénzügyi elszámolást) az érvényben lévő számviteli és beszámolókészítési elvek következetes alkalmazásával készítették-e, • A költségvetés végrehajtása megfelel-e a hatályos jogrend és a vonatkozó egyéb (szakmai) szabályoknak, elveknek, normáknak.
A megbízhatóság ellenőrzése - a könyvvizsgálat A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az elkülönített állami pénzalapok költségvetési évről készített éves költségvetési beszámolója, az Ötv. 92/A. §-a szerint könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzat és az országos kisebbségi önkormányzat egyszerűsített éves költségvetési beszámolója, továbbá a társadalombiztosítási alapok konszolidált éves költségvetési beszámolója a számviteli törvény, illetve e rendelet előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad az államháztartás szervezete (a konszolidálásba bevont államháztartás szervezete együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a gazdálkodás eredményéről. 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 46. § (1) Változás 2009-től!
Minősítés a megbízhatósági ellenőrzésnél (financial audit) A beszámolók, pénzügyi elszámolások megbízhatóságát minősítő véleménnyel kell tanúsítani. „A ….. intézmény …. évi beszámolóját a financial audit módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a … évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.”
A megbízhatósági ellenőrzés feladatai Az intézményi beszámoló megbízhatósági minősítése két egymással összefüggő, a jogszabályok szempontjából elkülöníthető feladat végrehajtását teszi szükségessé: • a beszámolóban megjelenő, az ellenőrzött költségvetési évre vonatkozó pénzforgalmi adatok ellenőrzése alapján meg kell állapítani, hogy a beszámolási időszakban végrehajtott tranzakciók, az előirányzatok módosítása és azok felhasználása valamennyi hatályos jogszabálynak és az ellenőrzött intézmény belső szabályozásának megfelelően történt-e; • a beszámoló mérlegében kimutatott eszközök és források ellenőrzése alapján meg kell ítélni az intézmények mérlegében szereplő adatok valódiságát.
A megbízhatósági ellenőrzés célja • A szervezet megismerése során szerzett információkból, tapasztalatokból kiindulva, a kontroll mechanizmusok erős, illetve gyenge pontjainak értékelésével tárja fel az eredendő és a belső kontroll kockázatokat, ezek alapján megalapozottan dolgozza ki az ellenőrzés stratégiáját, biztosítva ezzel, hogy az által elvárt 2%-os lényegességi küszöb mellett 95%-os bizonyossággal minősíteni tudja az éves költségvetési beszámoló megbízhatóságát. • Egységes elvek alapján gyűjtse össze az ellenőrzött költségvetési beszámoló megítéléséhez szükséges dokumentumokat, állítsa össze az ellenőrzés dokumentációját, ezáltal a megállapításokat elegendő és megfelelő bizonyítékkal támassza alá.
A megbízhatósági ellenőrzés jellemzői 1. • Mire irányul az ellenőrzés? Beszámoló és bizonylat-orientált. • Mit vizsgál? A gazdálkodás szabályszerűségét vizsgálja, valamint azt hogy, az éves elemi költségvetési beszámolót minden lényeges szempontból a vonatkozó beszámolás készítési elveknek megfelelően állították-e össze, a vizsgálat alá vont tranzakciók, a pénzforgalmi kimutatás, illetve az éves beszámoló nem tartalmaz lényeges téves állításokat, hibákat. • Minőségi vagy mennyiségi? Általában kvantitatív.
A megbízhatósági ellenőrzés jellemzői 2. • Milyen szempontból vizsgál? Elsődleges szempont a költségvetési beszámolóban foglalt állítások helyességéről történő meggyőződés.
A megbízhatósági ellenőrzés jellemzői 3. Előnyei • Elegendő bizonyosságot szolgáltat a szervezet működésének, tevékenységének, pénzügyi folyamatainak és elszámolásainak szabályszerűségéről, megbízhatóságáról. Az előző évi beszámoló és annak megbízhatósági ellenőrzési jelentése kvázi felmentést adhat a gazdálkodónak. Hátrányai • Magas kapacitásigény • Speciális szaktudás • Az ellenőrzést végző egyéni felelőssége "felértékelődik"
A megbízhatósági ellenőrzés tárgya A költségvetési beszámoló teljes folyamatának ellenőrzése: • rendszervizsgálatok, • gazdasági események, tranzakciók vizsgálata, • zárlati munkák vizsgálata, • az éves költségvetési beszámoló elkészítésének, valamint a beszámoló ellenőrzése.
A megbízhatósági ellenőrzés programjának felépítése • Utóellenőrzés: Az előző ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolásának ellenőrzése • A gazdálkodás és a munkafolyamatok szabályozottságának értékelése • A kockázatok elemzése, értékelése, az intézeti kockázati szint megállapítása • A belső kontrollmechanizmusok elemzése, értékelése • A költségvetési beszámoló megalapozottsága, megfelelősége
A megbízhatósági ellenőrzés mozgásterét meghatározó jogszabályok • Szt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, • Áht.: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, • Ámr.: az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, • Áhsz.: az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, • Ktv.: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, • Kbt.: a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény – 2008. évi CVIII. törvénnyel módosított, • a mindenkori költségvetési törvény.
A megbízhatósági ellenőrzés lépései Fel kell mérni az intézmény: • eredendő kockázatát, amely a szervezetek a lényeges hibás állításra való fogékonyságát mutatja, függetlenül attól, hogy létezik és működik-e belső kontroll. Az eredendő kockázat a költségvetési szerv feladatkörével és működésével kapcsolatos olyan sajátosság, amely nem befolyásolható a szervezet által, • belső kontroll kockázatát, amely annak a kockázata, hogy az ellenőrzött szervezet belső kontroll rendszerei nem képesek megelőzni, vagy feltárni és kijavítani a lényeges szabálytalanságot vagy tévedést.
Eredendő kockázatot jelenthet: • a politikai, • a jogszabályi környezet változása, • a költségvetési szerv felépítésének, feladatrendszerének módosulása, továbbá ha • az intézmény vállalkozási tevékenységet végez, • a felső, illetve gazdasági vezetésben személyi változás történt, • a szervezet vezetői – a gazdasági vezető -, illetve a gazdálkodási területen foglalkoztatottak nem rendelkeznek a szükséges közigazgatási, szakmai gyakorlattal, helyismerettel, megfelelő döntéshozatali kompetenciával, illetve döntési hatáskör esetén nem állnak rendelkezésre megfelelő időben a szükséges információk, • az intézményhez részben önállóan gazdálkodó szervezet tartozik, • az intézmény EU támogatással, központi beruházással, jelentős saját bevétellel rendelkezik, • nem megfelelőek a logisztikai feltételei, • az előző évi ellenőrzés magas kockázatot állapít meg, • az előző évben az intézmény beszámolója minősített véleményt kapott.
Belső kontroll kockázat megállapítása A kontroll mechanizmusok ellenőrzése során figyelmet kell fordítani az intézmény • kontroll rendszereinek (a szervezet • gazdálkodási, • pénzügyi, • elszámolási, • számviteli, • vagyoni nyilvántartási, • leltározási és informatikai rendszere, • az adatfeldolgozás módja és feltételei, • a feladat-, jog-, és felelősségi körök elkülönülése, • engedélyezés, jóváhagyás, folyamatba épített ellenőrzés – stb.)
A belső kontroll elemei az új szabályok szerint Kockázatkezelés • 145/C. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. • (2) A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. • (3) A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját. • (4) A szervezet működésében rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján.
Kontrollkörnyezet • 145/D. § A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, melyben • a) világos a szervezeti struktúra; • b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok; • c) meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén; • d) átlátható a humánerőforrás-kezelés.
Kontrolltevékenységek • 145/E. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. • (2) A költségvetési szerv vezetője köteles a szerv belső szabályzataiban legalább az alábbiakat szabályozni: • a) engedélyezési és jóváhagyási eljárások, • b) az információkhoz való hozzáférés, • c) fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz), • d) beszámolási eljárások.
Információ és kommunikáció • 145/F. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. • (2) Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy az hatékony, megbízható és pontos legyen; a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva.
Monitoring • 145/G. § A költségvetési szerv vezetője köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését.
Az egyes beszámoló-terület eredendő kockázatát növeli, ha: • az ellenőrzött terület gazdasági eseményeit kezelő szervezetet átszervezik, • a terület vezetésében változás történt, • megváltoztak a területre vonatkozó jogszabályok, • a területen alkalmazott számítógépes programban csere történt, • a területen a szokásostól eltérő tranzakciókat bonyolítottak le, különös tekintettel az év végén, • a terület adatai az előző vagy az ellenőrzött időszakban több alkalommal helyesbítést igényeltek, • a területen előfordultak különös, nem szokásos adatfeldolgozás alá eső ügyletek stb.
Példák a megbízhatóságot érintő ellenőrzési megállapításokra 1. (ismétlődésekkel) • A belső szabályzatok több intézménynél hiányosak, aktualizálásuk elmaradt. • Esetenként a szabályzatok megnevezése is pontatlan, nem fejezi ki a jogszabályi követelményeket, a tartalmat. • A számviteli politikából, számlarendből fontos elemek hiányoztak, vagy szabályozásuk nem volt megfelelő (pl. az államháztartás szervezete mit tekint lényegesnek, nem lényegesnek, továbbá jelentős összegnek, nem jelentős összegnek, mérlegkészítés időpontja). • Nem minden indokolt esetben éltek az értékvesztés elszámolásával, illetve annak visszaírásával (készleteknél, követeléseknél). • Nem volt megfelelő a kiadásfelosztás rendszere. • Hiányosságok mutatkoztak a leltározás szabályozásában és gyakorlatában. • A könyvviteli mérleg leltárral való alátámasztása nem volt teljes körű.
Példák a megbízhatóságot érintő ellenőrzési megállapításokra 2. (ismétlődésekkel) • Az aktív és passzív pénzügyi elszámolások rendezése elmaradt, illetve elhúzódott. • A kockázatok értékelése szűk körre szorítkozott (pl. szabályozás, dokumentálás, személyi feltételek). • A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszer kialakítása formális maradt, beleértve a kötelező szabályzatokat is. • A belső ellenőrzések dokumentálása nem mindenben felelt meg a jogszabályi előírásoknak. • A kontrolling tevékenység nem illeszkedett megfelelően az intézményi folyamatokba. • Az ellenőrzések alapján készült intézkedési tervek végrehajtása, illetve annak nyomon követése nem volt következetes. • A pénzgazdálkodással kapcsolatos döntési és hatásköri rendszerben nem minden esetben kerülték ki az összeférhetetlenséget.
A megbízhatósági ellenőrzés kérdései A szervezet tevékenységének szabályozottsága Rendelkezik-e az intézmény: • alapító okirattal, • SZMSZ-szel, • költségvetési alapokmánnyal.
A költségvetési szerv SZMSZ-e tartalmazza-e: • a gazdasági szervezet felépítését, • a gazdasági szervezet feladatait.
A gazdasági szervezet rendelkezik-e ügyrenddel Az ügyrend részletesen tartalmazza-e: • a szervezet feladatait, • a szervezők feladatát-, hatás- és jogkörét, • a beosztottak feladat-, hatás- és jogkörét.
Munkaköri leírások a gazdálkodás területén • Van-e hatályos munkaköri leírása valamennyi munkatársnak? • A munkaköri leírások megfelelően rögzítik-e a vezetők és munkatársak feladatait, kötelezettségeit, hatásköreit és felelősségi jogkörüket? • A munkaköri leírások pontosan meghatározzák-e és elhatárolják-e az engedélyezés, a végrehajtás és a nyilvántartás feladatait?
A közbeszerzések eljárásrendjének szabályozása Az intézmény közbeszerzési szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény előírásai alapján készült-e?
Közszolgálati szabályzat Az intézmény rendelkezik-e közszolgálati szabályzattal? Az intézmény közszolgálati szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény vagy a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény előírásai alapján készült-e?
Számviteli politika Az intézmény rendelkezik aktualizált, jóváhagyott számviteli politikával? Az intézmény számviteli politikája - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény valamint az Áhsz. előírásainak megfelelően készült-e?
A számlarend • Az intézmény - sajátosságait figyelembe véve – elkészítette-e: • a számlarendet (Áhsz. 49. §), • a számlakerettükröt (Áhsz. 47. §, Áhsz. 9. számú melléklet).
A számlarend tartalma Az intézményi számlarend tartalmazza-e? • az alkalmazásra kerülő számlák számát • a számla tartalmát (ha az a számla elnevezéséből egyértelműen nem következik) • a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, összefüggéseit • a gazdasági események könyvelési folyamat leírását, • a számlaösszefüggéseket • elkülönítve az előirányzati, a forgalmi és az állományi számlákat • a zárlati feladatokat, beleértve a főkönyvi kivonatokkal kapcsolatos teendőket • a féléves zárlati feladatokat, beleértve a főkönyvi kivonatokkal kapcsolatos teendőket.
A számlarend tartalma 2. Az intézmény Számlarendje - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény valamint az Áhsz. előírásainak megfelel-e?
Pénzkezelési szabályzat Az intézmény rendelkezik-e pénzkezelési szabályzattal (Áhsz. 8. § (4) bek. d.) pontja) • Az intézmény pénzkezelési szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény valamint az Áhsz. előírásainak megfelel-e?
A pénzgazdálkodás folyamata Az intézmény a pénzügyi jogkörök gyakorlásának eljárásrendjét szabályozta-e (Ámr. 134. §)? • Az intézmény kötelezettségvállalás, ellenjegyzés utalványozás, érvényesítés rendjét magában foglaló szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - az államháztartás működési rendjét szabályozó Ámr. előírásai alapján megfelelő-e?
Leltározás és selejtezés szabályozása Az intézmény rendelkezik-e az eszközök és források leltározási és leltárkészítési, illetve a felesleges vagyontárgyak hasznosítására és a selejtezésre vonatkozó szabályzattal (Áhsz. 8. §. (4) bek. a.) pontja).? • Az intézmény leltározási és selejtezési szabályzata - azintézmény sajátosságait figyelembe véve - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény valamint az Áhsz. előírásainak megfelel-e?
Értékelési szabályzat Az intézmény rendelkezik-e az eszközök és források értékelésének szabályzatával (Áhsz. 8. §. (4) bek. b.) pontja)? • Az intézmény értékelési szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény valamint az Áhsz. előírásainak megfelel-e?
A számviteli politika keretében, vagy önálló szabályzatként elkészült az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat (Áhsz. 8. §. (4) bek. c.) pontja). • Az intézmény önköltségszámítási szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény valamint az Áhsz. előírásainak megfelel-e?
Bizonylati rend és okmányfegyelem szabályozása A bizonylati rend és okmányfegyelem szabályozása megtörtént-e, beleértve a tartalmi és alaki követelmények meghatározását (Áhsz. 51. §)? • Az intézmény bizonylati szabályzata - az intézmény sajátosságait figyelembe véve – megfelel-e a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény valamint az Áhsz. előírásainak?
Az analitikus nyilvántartások rendszere Rendelkezik-e az intézmény megfelelő analitikákkal az alábbi területekre, illetve azokat megfelelő szoftverek támogatják-e: • előirányzat-módosítások, • kötelezettségvállalás, • vevőállomány, • szállítóállomány, • eszköznyilvántartás, • készlet nyilvántartás, • illetményszámfejtés, • külföldi kiküldetések. • egyéb.
A beszámolási kötelezettség teljesítésének számítógépes támogatottsága A zárási-nyitási tevékenység számítógépes támogatása és annak ellenőrzése megoldott-e.? A beszámolási kötelezettségek számítógépes támogatottsága érvényesül-e az alábbiak szerint: • A mérleg és a főkönyvi könyvelés egyezőségét az informatikai rendszer garantálja. • Az előirányzat maradvány kimutatását számítógépes program támogatja. • Az előirányzatok egyeztetését számítógépes program támogatja. • Az pénzforgalmi kimutatások elkészítését számítógépes program támogatja.
Az informatikai környezet szabályozottsága és működése 1. Érvényesülnek-e az alábbi követelmények: • Az intézmény rendelkezik informatikai biztonsági szabályzattal. • Az intézmény gondoskodott arról, hogy az informatikai biztonsági szabályzatot minden dolgozó megismerje (pl. tanfolyamok, közzététel a belső hálózaton, köröztetés, megismerési nyilatkozat). • Az informatikai fejlesztési és üzemeltetési feladatokat formálisan (SZMSZ és munkaköri leírás szintű) szétválasztották. • Külső vagy belső fejlesztők bármilyen típusú hozzáférése az éles (munkahasználatban levő) pénzügyi-számviteli szoftverekhez és adatokhoz tiltott. • Az intézmény rendelkezik az informatikai eszközökön (beleértve a szervereket és munkaállomásokat is) kezelt dokumentumtípusok és adatbázisok teljes körű, naprakész nyilvántartásával. • Az intézmény elvégezte és dokumentálta az informatikai eszközökön kezelt dokumentumtípusok és adatbázisok védelmi igényének meghatározását, biztonsági osztályokba sorolását. • Az intézmény rendelkezik dokumentált eljárásrenddel a hozzáférési jogosultságok megállapítására, kiosztására, módosítására és visszavonására vonatkozóan. • Az intézmény rendelkezik teljes körű, naprakész és dokumentált nyilvántartással arról, hogy mely dolgozó milyen hozzáférési jogosultságokkal rendelkezik a szervezet hálózati rendszeréhez, operációs rendszereihez, pénzügyi-számviteli szoftvereihez. • Minden felhasználó egyedi felhasználónévvel és jelszóval rendelkezik a központi hálózati és operációs rendszerekhez, pénzügyi-számviteli szoftverekhez és adatbázisokhoz. • A központi hálózati és operációs rendszerek kikényszerítik a jelszavakra előírt szabályok teljes körű betartását • A pénzügyi-számviteli szoftverek kikényszerítik a jelszavakra előírt szabályok teljes körű betartását.
Az informatikai környezet szabályozottsága és működése 2. • Minden hozzáférést naplóznak a központi hálózati és operációs rendszerekhez, illetve a pénzügyi-számviteli szoftverekhez. • Minden adathozzáférési, adatmódosítási vagy törlési tevékenységet illetve tranzakciót naplóznak a pénzügyi-számviteli szoftverekben. • Kinevezett dolgozó(k) van(nak) aki(k) a naplóállományok rendszeres vizsgálatáért felelős(ek). • Az intézmény saját maga végzi valamennyi pénzügyi-számviteli adatainak, információinak elektronikus kezelését, feldolgozását illetve tárolását. • Az informatikai rendszer hardver és szoftver elemire vonatkozó változáskezelési eljárások szabályozottak és dokumentáltak. • A szoftver-változtatások ellenőrzésére, tesztelésére vonatkozó eljárások szabályozottak. • Az intézmény rendelkezik működésfolytonossági tervvel, azaz üzletmenet-folytonossági tervvel és/vagy katasztrófa-elhárítási tervvel. • A működésfolytonossági terv(ek) tartalmaz(nak) egyértelmű és részletes forgatókönyveket a kritikus fontosságú folyamatok és informatikai rendszerelemek visszaállítására nézve. • Az intézmény tesztelte a működésfolytonossági terve(ke)t az elmúlt két évben. • A számítógépes rendszer mentési eljárásai szabályozottak és dokumentáltak beleértve annak módját, idejét, eljárási rendjét és felelősségi viszonyait. • Az elmúlt egy évben történt(ek) teszt(ek) annak ellenőrzésére, hogy az elmentett állományokból a pénzügyi számviteli adatok és az őket kezelő szoftverek, operációs rendszerek teljes körűen helyreállíthatóak. • A mentéseket tartalmazó adathordozók környezeti ártalmaktól (pl. víz, tűz) és az illetéktelen hozzáféréstől való védelme biztosított.
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS • A kötelezettségvállalás eljárásrendje az intézménynél megfelelően szabályozott-e (Ámr. 134. § (1)) ? • A kötelezettségvállalásokról az előírt nyilvántartást vezetik-e (Ámr. 134. § (13))? • A kötelezettségvállalás dokumentálását az 50 E Ft-ot el nem érő kifizetések esetére külön szabályozták-e (Ámr.134. § (3))?
SZAKMAI IGAZOLÁS, UTALVÁNYOZÁS • A szakmai igazolás eljárásrendje szabályozott –e (Ámr. 135. § (3))? • Az utalványozás eljárásrendje szabályozott-e (Ámr.136. § (1))? • Az eljárásrend alapján az utalvány (utalványrendelet) vagy a rövidített utalvány (érvényesített okmányra vezetett rendezés) minta formájában tartalmazza teljes körűen a kötelező elemeket (Ámr. 136. § (4)) (rendelkező és rendelkezést végrehajtó megnevezése; fizetés időpontja, módja, összege; terhelendő bankszámla neve, száma; jóváírandó bankszámla neve, száma; kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétel száma).
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELLENJEGYZÉSE • A kötelezettségvállalás ellenjegyzésének eljárásrendje szabályozott-e (Ámr.134. § (8))? • Szabályozva van-e, hogy az ellenjegyzésre jogosult az ellenjegyzést megelőzően meggyőződik arról, hogy (Ámr.134. § (9)): • a kiadási előirányzat rendelkezésre áll, • a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat?
UTALVÁNYOZÁS ELLENJEGYZÉSE • Az utalványozás ellenjegyzésének eljárásrendje szabályozott-e (Ámr.137. § (1))? • Az utalványozás ellenjegyzésének eljárásrendje kitér-e arra, hogy ellenőrizni kell (Ámr. 137. § (3)): • a szakmai teljesítés igazolásának meglétét, • az érvényesítés megtörténtét, • a fedezet meglétét.
ÉRVÉNYESÍTÉS • Az érvényesítés eljárásrendje szabályozott-e (Ámr. 135.§ (3, 4, 5)) ? • Az érvényesítés eljárásrendje kitér-e arra, hogy a szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell (Ámr. 135.§ (3)). • az összegszerűséget, • a fedezet meglétét, • az előírt alaki követelményeket.