A romák egészségügyi állapota

1. A romák egészségügyi állapota

2. A teljes népesség és a roma népesség kormegoszlása, 1999 Forrás: Hablicsek L: A roma népesség demográfiai jellemzői, kísérleti előszámítás 2050-ig. KSH Népességtudományi Intézet Bp., 1999.

3. Babusik F. Állapot-, mód- és okhatározók. A romák egészségi állapota és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése – I. rész Beszélő, 2004 (10).

4. Kormegoszlás – egészségi állapot • A roma népesség várható élettartama, korösszetétele, illetve az egy főre jutó élveszületések száma összefüggő rendszert alkot. • A roma népesség rövidebb átlagos élettartama, ezen belül az idősebb korosztályoknak a többségi társadalomhoz képest alacsonyabb aránya közvetlen függvénye a romák egészségügyi mutatóinak. Babusik F.: Állapot-, mód- és okhatározók. A romák egészségi állapota és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése. Beszélő, 2004 (10).

5. A kutatás módszere • Az adatfelvétel során 1200 háztartást kerestünk fel kérdezőbiztosok segítségével. Az adatok a 19 éves kor feletti roma népességet reprezentálják valós területi és életkor szerinti eloszlásban, ± 2,5%-os hibahatár mellett.

6. A romák körében előforduló betegségek felmérése • A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2002 folyamán végzett kutatásunk alkalmával dolgoztuk ki azt a módszertant, amely lehetővé tette a bevallott betegségek adatainak ellenőrzését, és ezt a módszertanilag újdonságnak számító eljárást alkalmaztuk országos kutatásunk során. Babusik F.: Állapot-, mód- és okhatározók. A romák egészségi állapota és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése. Beszélő, 2004 (10).

7. A romák körében előforduló betegségek felmérése • A felkeresett háztartásokban a megkérdezettek beszámoltak arról, hogy bizonyos betegségeikről tudnak-e, illetve milyen ellátási szinten kezelték őket az adott betegséggel. Kizárólag fő belgyógyászati betegségkategóriákkal foglalkoztunk . • A kérdezettek által bevallott betegségek valóságosságának kontrolljára kialakított módszer a következő volt. Kidolgoztunk egy tünetekből álló listát, amely tünetek bizonyos előfordulási kombinációi (szindrómák) olyan betegségek meglétére utalnak a populációban, amelyek a KSH adataival, valamint a kérdőíven bevallott betegségekkel összehasonlíthatók. A tünetekre vonatkozóan általános, illetve betegségspecifikus kérdéseket gyűjtöttünk össze.

8. A roma populációban és az átlag populációban előforduló bizonyos betegségek gyakorisága Babusik F.: Állapot-, mód- és okhatározók. A romák egészségi állapota és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése. Beszélő, 2004 (10).

9. Az adatok validitása • Biztonsággal állíthatjuk (r= 0,77), hogy a kérdezettek nem vallottak be több betegséget, mint a valós arány. A halláskárosodás, illetve a pajzsmirigybetegségek azok a csoportok, amelyek esetén a tünetekből számolt gyakoriság jóval felette van a bevallott betegséggyakoriságnak; ennek azonban az lehet az oka, hogy e betegségek esetében jóval ritkábban fordulnak orvoshoz.

10. Az egyes betegségarányok (%), valamint a roma népesség felülreprezentáltsága (szorzó) egyes betegségcsoportokban

11. Az egyes betegségarányok (%), valamint a roma népesség felülreprezentáltsága (szorzó) egyes betegségcsoportokban

12. A roma populációban és az átlag populációban előforduló bizonyos betegségek gyakorisága (2004) • Az adatok elemzése nyomán tudjuk, hogy a 19 éves kor feletti roma népesség 66,3%-a szenved valamilyen betegségben, 16,1% -a egynél több betegségben, illetve 23% egyszerre három vagy több betegségben. • A vizsgált húsz belgyógyászati betegségcsoport közül tízben a romák betegségaránya legalább a kétszerese a teljes népességének, hatban több mint ötszöröse és háromban több mint tízszerese.

13. A roma populációban és az átlag populációban előforduló bizonyos betegségek gyakorisága (2004) • Noha a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kutatás eredményei már előrevetítették, az országos adatok igazolják, hogy a roma népesség számtalan betegségcsoport esetében a teljes népességhez képest igen magas arányban beteg; e betegségcsoportok együttes és magas előfordulási gyakorisága is indokolhatja a romák rövidebb átlagos életkorát.

14. A roma populációban és az átlag populációban előforduló bizonyos betegségek gyakorisága • A roma népesség szociális-gazdasági helyzetét jellemző adatokból tudjuk, hogy a rokkantnyugdíjasok aránya már a 35–48 évesek korcsoportjában – tehát a relatíve fiatalok között – is igen magas. Mivel kézenfekvő, hogy a romák között fellelhető magas betegségarányok közvetlen következménye a leszázalékolás, ezért fontos volt megvizsgálni, hogy mely betegségek vezetnek elsődlegesen a megváltozott munkaképességhez.

15. Az egyes betegségcsoportokra vonatkozó indexek: a munkanélküliek/aktív dolgozók arányának hányadosa, a megváltozott munkaképességűek (rokkantnyugdíjasok) és a teljes átlag hányadosa, valamint a rokkantnyugdíjasokra vonatkozó varianciaanalízis beta értékei

16. Az egyes betegségcsoportokra vonatkozó indexek: a munkanélküliek/aktív dolgozók arányának hányadosa, a megváltozott munkaképességűek (rokkantnyugdíjasok) és a teljes átlag hányadosa, valamint a rokkantnyugdíjasokra vonatkozó varianciaanalízis beta értékei

17. Az egy főre eső nettó megélhetés forintértéke az adott betegségben szenvedőknél/nem szenvedőknél, valamint az eltérés mértéke

18. Az egy főre eső nettó megélhetés forintértéke az adott betegségben szenvedőknél/nem szenvedőknél, valamint az eltérés mértéke

19. Az egy főre eső nettó megélhetés forintértéke az adott betegségben szenvedőknél/nem szenvedőknél, valamint az eltérés mértéke • Az adott betegségcsoportra nézve beteg/nem beteg populáció közötti eltérés mértéke jól mutatja, hogy mely betegségek gyakoriságát növeli a szegénység, mely esetben indifferens, illetve mely betegségek jelentkeznek paradox módon a viszonylag jobb életnívó mellett. • Tipikusan ilyen a diabétesz, vagyis cukorbetegség, amely a relatíve – tehát a saját csoport átlagához mérve – jobb életnívón élők sajátja.

20. Az egy főre eső nettó megélhetés forintértéke az adott betegségben szenvedőknél/nem szenvedőknél, valamint az eltérés mértéke • Néhány betegségcsoport esetén a családban egy főre jutó nettó megélhetés mértéke magasabb; ilyen pl. a gyomor-, nyombél-, és gastrojejunális fekély. Az elemzés azt mutatja, hogy a magasabban iskolázottak, illetve az erős kapcsolati hálóval rendelkezők között ugyancsak magasabb arányban jelentkeznek a fekélyes megbetegedések. • A betegségek csoportjában két speciálisan „ellentétes módon viselkedőt” is találunk: a drogok okozta, illetve a nem organikus eredetű mentális és viselkedészavarokat. Az előbbi a magasabb, míg az utóbbi a jóval alacsonyabb anyagi nívón élők körében reprezentált felül.

21. Szociális kapcsolatok és a megbetegedések közötti kapcsolat • Az extra erős szociális kapcsolati hálóval rendelkezők között a droghasználat során megbetegedettek aránya kétszerese az átlagnak, míg az elszigeteltség nem „kedvez” ennek a betegségnek. • A kapcsolati vákuummal jellemezhetők körében a nem organikus eredetű mentális megbetegedések aránya átlag feletti, míg az extra erős kapcsolati háló, úgy látszik, megvéd az ilyen megbetegedésektől.

22. Születésszabályozás • Jellemző sztereotípia a többségi társadalom körében, hogy „túl magas a romák gyerekszáma”, illetve „nem törődnek eleget a fogamzásgátlással”. • A családok magas gyerekszáma (amely korántsem tipikus jelenség) alacsonyabb életszínvonallal jár együtt, a családok nem „járnak jól” anyagilag, a gyerekek utáni támogatások nem fedezik a kieső jövedelmeket.

23. Egyes fogamzásgátlási eszközökhöz és eljárásokhoz való viszony, a nők %-ban, korcsoportonként Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

24. Születésszabályozás • Azok aránya, akik nem gátolják a fogamzást, életkori csoportok szerint növekszik, de a nem védekezők aránya még 44 éves korig is igen alacsony mértékű, mindössze 4,2%. • Az adatok azt mutatják, hogy a fogamzásgátló tabletták használatának aránya a fiatalabbaknál lényegesen magasabb: a 19–24 évesek korcsoportjában 54,6%, a 25–34 évesek között 46,2% használ hormonális készítményt, míg a 35–44 évesek között már csak 30,6%.

25. Születésszabályozás • Gumióvszert lényegesen kevesebben használnak, mint megszakításos módszert – ez utóbbival a 19–24 évesek korcsoportjának közel ötöde, 19% él, a 35–44 évesek korcsoportjának pedig közel harmada, 29,2%. • A gumióvszert használó nők aránya ezzel szemben 3 és 12% között mozog, míg a naptári módszer használata, nehezen kontrollálható mivolta okán, még ennél is ritkább. • Spirált a még nem gyerekes nők esetén lényegesen ritkábban, kivételes esetekben alkalmaznak, míg gyerekszülés után jóval gyakrabban.

26. Születésszabályozás • Semmilyen eszközt nem használ az általános iskolát be nem fejezett nők 18,1%-a. • A 19–55 éves korcsoportban a nők 28,7%-a nem fejezte be az általános iskolát, tehát e korcsoportban a nők összesen 5,2%-a nem használ semmilyen fogamzásgátló eljárást. • A fogamzásgátló tabletták használata, mint eredményes eljárás, az iskolai végzettség függvényében gyakoribb – míg a mindössze általános iskolát végzett nők 38,7%-a , addig az érettségizettek 60,1%-a használ hormonális készítményt. • a 19–55 éves korú roma nők összesen 15,5%-a azért nem használ fogamzásgátló tablettát, mert nincs rá pénze.

27. Az abortuszok számának eloszlása a 19 éves kor feletti roma nők körében, korcsoportonként (%) 2003

28. Az egyes fogamzásgátlókat használók eloszlása az abortuszok száma szerint (%)2003

29. A háttéradatok, a fogamzásgátlási szokások, az abortuszok, illetve a gyerekek számának adatai, valamint az anyagi helyzet együttes értékelése • A gyerekeik számát nem a védekezés hiánya, hanem demográfiai kérdések határozzák meg; • A roma nők védekeznek a nem kívánt terhesség ellen; • A legbiztonságosabb fogamzásgátló eljárást, a tabletták használatát nagyobb arányban az anyagi helyzet, a szegénység akadályozza, ezt követi az elszenvedett betegségek száma (minél valószínűbb, hogy egy roma nő beteg, annál valószínűbb, hogy nem használ fogamzásgátló tablettát;

30. A háttéradatok, a fogamzásgátlási szokások, az abortuszok, illetve a gyerekek számának adatai, valamint az anyagi helyzet együttes értékelése • A kevésbé biztonságos eljárások használatának aránya az iskolai végzettség emelkedésével csökken, hasonlóan az abortuszok számához; • A nem kívánt terhességet abortusz árán is elkerülik; • Mindebből következően nem a gyerekek száma magas, hanem az abortuszoké.

31. A romák egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése • Az eredmények szerint minél szegregáltabb helyen él egy roma, annál kevésbé kap információkat. A felvilágosítás mértéke nem függ iskolai végzettségtől és anyagi helyzettől, viszont aki gettóban él, de jobb módú vagy iskolázottabb, az is alacsonyabb nívón kap információt. Babusik F.: Állapot-, mód-, és okhatározók. A romák egészségi állapota és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése – II. rész. Beszélő, 2004 (11).

32. Ügyeletben az ellátás megtagadása Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

33. Ügyeletben az ellátás megtagadása Forrás: Babusik F.: A SZEGÉNYSÉG CSAPDÁJÁBAN. CIGÁNYOK MAGYARORSZÁGON – SZOCIÁLIS- GAZDASÁGI HELYZET, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, SZOCIÁLIS, ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS. Delphoi Consulting, Bp., 2004.

34. A romák egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése • A nagyon zsúfolt körülmények között élő romák harmada tapasztalta már azt, hogy az ügyeletes orvos nem vonul ki ügyeleti időben. • A beteg gyerekeknél a megtagadási arány 10-16 százalék. • Abban az esetben, ha a romák egyszerre élnek gettóban és zsúfoltan, a helyzet még rosszabb, az esetek 40%-ban tapasztalták azt, hogy az ügyeletes orvos nem megy ki hozzájuk.

35. A háziorvosi rendelő szinten átélt cigányellenesség clusterei (%)

36. A háziorvosi szinten megélt cigányellenesség, valamint az ügyeleti kivonulás megtagadásáról beszámolók aránya (%)

37. A háziorvosi szinten megélt cigányellenesség, valamint az ügyeleti kivonulás megtagadásáról beszámolók aránya • Azok a romák, akik erős elfogadást élnek át, átlag alatt számolnak be a kivonulás megtagadásáról ügyeleti időben. • Azok a romák, akik erősen cigányellenesnek tapasztalják a háziorvosi szint szereplőit, az átlag másfélszerese arányában számolnak be megtagadásról – felnőttek és gyerekek esetében egyaránt. • Azok, akik diszkriminálónak élik át e szereplőket, ugyancsak átlag felett tapasztalnak megtagadást.

38. Cigányellenesség az egészségügyi ellátásban • Érdekes módon a szegregált körülmények között vagy gettóban élő romák is hasonló arányban élnek át cigányellenességet, mint a nem szegregáltan élők, tehát az ilyen körülmények nem befolyásolják az egészségügyben érvényesülő rasszizmussal kapcsolatos tapasztalataikat. Tehát aromákat mint romákat különböztetik meg, és nem pl. szegénységük miatt.

39. Az előítéletesség hatása a betegre • A romák valamivel több mint harmada az adatfelvétel évében volt tüdőszűrésen, közel 40% pedig az elmúlt három éven belül. 4-9 éve vagy még régebben vett részt vizsgálaton a 24,9%-uk. • A nőgyógyászati szűrésen való részvételi arányok igen jónak mondhatók, a nők közel harmada a vizsgálat évében, több mint harmada pedig az elmúlt három évben volt ilyen szűrésen. A nőgyógyászati szűrés fontosságát a legfiatalabbak ismerik a legjobban, a 19–24 éves kor közötti roma nők 85 százaléka az adatfelvétel évében részt vett szűrésen.

40. Az előítéletesség hatása a betegre • Az emlőrák-szűrésen való részvétel alacsonyabb szintű – az elmúlt három évben részt vettek aránya összesen 35,7%, és a legfiatalabbak között sem haladja meg a 37%-ot. A kor előrehaladtával a részvételi arány tovább csökken. • Az iskolai végzettség hatása a szűréseken való részvételre a tüdőszűrés kivételével pozitív. • Az egyes szűréseken való részvétel természetesen függ a hozzáféréstől, tehát településkategóriánként és a település mérete szerint változik.

41. Az előítéletesség hatása a betegre • A tüdőszűrésen való részvétel azonban sajátos módon nem az egészségügyi intézményekkel legjobban ellátott fővárosban és megyei jogú városokban a legmagasabb (sőt, ezekben átlag alatti), hanem az 1300 lakos feletti községekben. • A kétféle nőgyógyászati szűrésen való részvételt alig befolyásolja a település által meghatározott hozzáférés, magyarán, akinek az ilyen szűrés fontos kérdés, az beutazik a legközelebbi rendelőbe vagy kórházba.

42. Az előítéletesség hatása a betegre • Azok, akik erősen cigányellenesnek érzik a szakrendelői, kórházi szint dolgozóit, szignifikánsan kisebb arányban vettek részt a vizsgálat évében tüdőszűrésen. • A nőgyógyászati szűréseken való részvételt a diszkrimináció hiánya az átlag másfélszeresére emeli. • Az erős vagy átlagos cigányellenesség 6,7 százalékos visszatartó hatást gyakorol, míg a diszkrimináció hiánya nagyon erős, 14 százalékos pozitív hatást.

43. Az előítéletesség hatása a betegre • A tüdőszűréseken való részvétel mértékére a felsorolt három tényező közül a település jellege gyakorolja a legnagyobb, 26%-os hatást, az iskolázottság hatása 14%, az előítéletességé pedig 10%. • A fogorvosnál történő megelőző vizsgálaton való részvételre a legnagyobb hatást az iskolázottság gyakorolja 26% mértékben, de a település jellege, valamint az ellátó személyzet részéről tapasztalt előítéletesség sem elhanyagolható mértékben befolyásolja (15-16%).

44. Az előítéletesség hatása a betegre • A nőgyógyászati szűrésen való részvételnél ugyancsak az iskolázottság hatása a legerősebb (35%), és a település, valamint az előítéletesség közel azonos, 10-13%-os hatást mutat. • Az emlőrák-szűrésen való részvétel mértékére ismét csak az iskolázottság hat a legerősebben (23%), viszont a település és a megtapasztalt előítéletesség hatása is erős, mindkettő 17%-ban hat.

45. Rizikók

46. Mennyire károsak az egészségre a felsoroltak? A válaszok %-ában

47. Az egyes tényezőkre „eléggé, teljes mértékben” lehetőséget választók eloszlása iskolai végzettség szerint (%)

48. Összefoglalás • Az adatok azt mutatják, hogy maguk a romák is tisztában vannak életmódjuk és szegénységük egészségkárosító hatásával, tehát nem a felvilágosító támogatásra, hanem iskolázottságra és munkahelyre, valamint egyenlő bánásmódra van szükségük az egészségesebb élet elérése érdekében.